Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-02-12 / 5. szám
Vh\s\KN\f> BORÍODDAL ______' 2006. FEBRUÁR 12. MI NISZTÉRIUM NEM, DE A MINISZTER VELÜK VAN A milliárdos borcsata szekszárdi „mentora” Az új év első egyelőre még színfalak mögött zajló agrárcsatája a magyar borászok és a szakminisztérium között alakult ki. Arról a bizonyos nyolc forintról megy a vita, ami a jövedékiség megszűnése után milliárdos összegként fölszabadul, amit egyébként minden érdekelt és érintett az ágazat fölvirá- goztatására kíván felhasználni. Okkal és joggal kardinálissá vált a kérdés: kié legyen, ki kezelje ezt az összeget. A tavaly megalakult Magyar Szőlő- és Bortermelők Független Szövetsége úgy gondolja, eljött az ő idejük, ez őket illeti meg, s ebből el tudnak indítani olyan pozitív folyamatok a hőn óhajtott marketingmunka, a piacra jutás, a hamisítás ellen küzdelemben, ami jóval hatékonyabb lesz annál, mint ami eddig központilag a sok bába között elvész a gyerek jegyében történt. A dolog persze nem ilyen egyszerű, mert a minisztériumban - leszámítva a tárcavezető Gráf Józsefet - úgy látják, hogy ez a pénz voltaképpen adóból származik, így költségvetési eredetű. S ha ez így van, akkor nem kerülhet a szakma újsütetű civil szervezetéhez, tehát nem jár. Még azt is hozzáteszik a kormányzati szervnél: az unió is közbelépne, ha ezt megtennénk. A kis és nagy üzemeket, a legjelentősebb borászokat tömörítő szervezet, a hozzá kapcsolódó Pannon Bormíves Czéh ezt egészen másként látja. Bíznak érdekérvényesítő erejükben (ez bizony a puding próbája), s a héten már létre is hozták azt a munkaszervezetüket (Bor- marketing Kht.), amely kész a pénzek fogadására, amelynek programja hamarosan nyilvánosságot kap. Ennek, de az egész folyamatnak egyik katalizátora, mentora, Heimann Zoltán szekszárdi borász, aki a Pannon Bormíves társelnöke, a kht. létrehozásának ötletadója.- A törvény betűje ilyen ügyekben „perdöntő" tud lenni, mi ennek az olvasata?- Az, hogy a valóságtól elrugaszkodva rosszul írták meg a törvényt, mert ez nem költségvetési pénz, hanem termelői befizetés, hozzájárulás. Hogy unikonform, vagy nem a mi szervezetünk ebből az aspektusból, erre azt kell, hogy mondjam csupán kormányzati szándék, elhatározás kérdése. Tessenek bennünket bejelenteni... Meggyőződésünk, hogy Brüsszelnek nem lenne semmi kifogása, mint ahogy más esetekben sem emelne vétót, sőt!... A mi legitimációnk rögtön jogalapot teremtene arra, hogy a közösségi támogatások során rögtön egy komoly önerővel tudjunk megjelenni. Itt van a nagy tét, ha úgy tetszik itt van a kutya elásva, hogy ez az összeg, ami önerőként jelenik meg vagy állami támogatásként, s ez egyáltalán nem mindegy. Köznapibban fogalmazva az állam persze, hogy le akarja nyúlni ezt a pénzt.- Azért a támogatójuk nem akárki, maga a miniszter, Gráf József. Ő eddigi intézkedéseivel is bizonyította, hogy termelőpárti, többször is megígérte ezt a pénzt a termelőknek, de esetleg főnökei jobb belátásra bírják.- Azt tudom mondani, hogy ő érzi, tudja, látja, hogy mit akarunk, ő is ebből a világból való. Nem hinném, hogy bármit is változna a véleménye, olyannyira elkötelezett az ügyünkben, hogy napokon belül aláírhatjuk a számunkra kedvező szerződést.-Mi a bajuk a marketingre szánt pénzeket eddig is kezelő elosztó Agrármarketing Centrummal, az AMC-vel?- Nem tudja ezen a fontos területen az egész szakmát megjeleníteni. Kétségtelen, volt a múltban néhány jó, folytatásra érdemes rendezvénye, de kevés az üdvösséghez. Ráadásul pénzük évről évre folyamatosan csökkent, a minisztérium fokozatosan elvon tőlük pénzeket, függetlenségük jelentősen csökken, bevitték őket az agrártárca épületébe, megszűnt az igazgató státusza, egy csomó embert elküldték. Mi úgy látjuk, hogy saját belső bürokratikus korlátáik miatt egy nagyon nehézkesen működő szervezet ez, vagyis nem képes a szakma új pályára állítására, amit mi nagyon szeretnénk.- Mi a garancia arra, hogy egy termelői szervezet lesz képes a nagy közösségi marketingre, és arra, hogy a borhamisítás ellen kézzelfogható eredményeket érjen el. Nyugaton ez működik, de mifelénk itt is megeshet, hogy néhányon lenyúlják a nagy pénzeket1- Nézze, ez valóban egy nagy kihívás, esélyt lehetőséget kérünk. Arra, hogy bebizonyítsuk, lehet ezt sokak által elfogadottan, jól és tisztességesen csinálni. Nagyobb lesz a kontroll, bennünket akár „föl is koncolhatnak”, ha rosszul költjük el a pénzt. Azonnal ott lesz a számonkérés, privilégiumok, monopolhelyzetek nem alakulhatnak ki. Rá akarunk lelni a hatékonyság és a legitimitás vékony mezsgyéjére, amely az ágazat különböző rendűrangú termelőinek érdekeit képes integrálni. Jó jel, hogy először sikerült így összefogni nagyon fontos ügyekben a hazai borászoknak. Kicsi, közepes, nagy is együtt van, ebből ki kell jönnie valami közjónak. Borhamisítás?! Nem egy csatára hosszú háborút indítanék a gyanúsítottakkal, az elkövetőkkel szemben. Első lépésben el kell érnünk, hogy a fellépésekhez, az ellenőrzésekhez a jogszabályi háttér meglegyen, aztán lesznek tippjeink a hol, mikor, kit, kiket kérdések megválaszolására. B.Gy. Szüret után Első hallásra talán későinek tűnik a téma, melyet a cím jelöl, ám nagyon is időszerű. Egy nehéz, embert és minőséget próbáló évjárat után mit lehet még mondani. Ami elmúlt, azt mindenki másképp élte meg. Egy biztos, jó alkalom nyílt arra, hogy megmutassuk mit is tudunk. A szőlő mennyisége kevesebb volt, az előjelek nem voltak a legjobbak. Egy ilyen évjárat a legjobb példa arra, hogy ki lehessen hangsúlyozni a terméskorlátozás előnyeit. A kevés napfény, csapadék, hűvös idő hatását ellensúlyozni, kivédeni. Ha ez megtörtént pozitívan csalódunk, amikor borainkat megkóstoljuk a pincében. Azonban vár ránk még egy nagyon veszélyes időszak, amikor a tél múltával boraink új életre ébrednek. Amit elmulasztottunk a szüretet követő időszakban, azt most a természet elvégzi helyettünk. Ezekre a változásokra nagyon oda kell figyelni, hogy boraink minősége ne romoljon. Fontos, hogy boraink már most le legyenek fejtve az aljról (már egy jó ideje), hogy seprőbomlásból származó kellemetlen illatok ne jelenjenek meg. A kénszintet be kell állítani, és érdemes időközönként ellenőrizni, pótolni. A téli időszakban elegendő kéthavonta, viszont a melegedéssel együtt sűríteni kell az ellenőrzéseket. Ha ezt elmulasztottuk, előfordulhat, hogy a borok tavasszal kissé csípőssé válnak, enyhe kis szén-dioxidot érezhetünk bennük. Ez lehet egy utólagos kis erjedés, amennyiben maradt cukor a tavalyi fermentálás után. Nagyobb valószínűséggel azonban almasav bomlik a borban, ami ezt a jelenséget okozza. Ez teljesen normálisnak tekinthető olyan értelemben, hogy egy a szőlőbogyóban található baktérium felelős érte. Előnye, hogy az ízlelőszerveinket bántó almasavból tejsavat készítenek. Mellékesen szén-dioxid gázt termelnek, ami miatt úgy érezzük, hogy borunk ismét mozog. A történés természetes, jó irányt jelent, mégis rendkívül veszélyes. Korábban lehet nagyon szépen irányítani a szüret alatt, van rá korszerű módszer is, melyhez komoly laborháttér szükséges, és van hagyományos is. Ez volt, illetve most is létezik a sározás. Lényege, hogy az erjedés után elzárjuk a levegőtől borunkat, az ecetesedés miatt. A kicsiny baktériumok pedig rendkívül jól érzik magukat oxigén nélkül is, tökéletesen dolgoznak. Időnként előfordul, hogy nem megy végbe mégsem a bontás, mert jön egy hideg, kevés a hely, stb. Ilyenkor szokott bekövetkezni a tavaszi kis pezsgés, mely nagy odafigyelést igényel. Folyamatos kóstolások, próbálgatás, hogy egészen pontosan tudjuk mikor indult újra a bor. A hordó mindig legyen tele, hiszen ebben az állapotban a kén nem védi a bort, csak így tudunk védekezni az oxidáció ellen. Abban az esetben, ha „végzett”, rögtön állítsuk be a kénszintet, és a már említett módon rendszeresen ellenőrizzük. Célszerű erre szakosodott laborok segítségét igénybe venni. Ha mindezeket betartjuk, biztosak lehetünk benne, hogy elkövettünk mindent azért, hogy borunkat a legjobb formába hozzuk. Hasznos tanácsok lehetnek: Nagyon fontos, hogy pincéinkben mindig tiszta és egészséges legyen a levegő, illetve minden, ami a,borral érintkezésbe kerül. Abban a térben, ahol a borunkat tartjuk, igyekezzünk elkerülni, hogy más erőteljes illattal, szaggal rendelkező terméket ne tartsunk (krumpli, zöldség, gázolaj, stb.). Ezeket ugyanis a bor a hordó pórusain keresztül önmagába gyűjti és onnan szinte lehetetlen elűzni. Kénezéshez használjunk mindig új törzsoldatot, kénport, ezek veszítenek az erejükből idővel, és nem lehet pontosan adagolni. Pontosan adagolható a ma már minden szaküzletben kapható egy kilós kiszerelésű kénspray, melynek használata is egyszerűbb. A pincepraktikák után következő alkalommal a metszés rejtelmeiben merülünk alá, mely megalapozza a 2006. évi termésminőséget. Gál József főborász Szbkszárd Rt.
