Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-02-12 / 5. szám
í SZEKSZÁRDI VASÁRNAP HÉTRŐL HETRE 2006. FEBRUAR 12 Kommunikáció tíz képben Baky Péter festőművész (Budapest, 1950) munkáinak kereszt- metszetét ismerhetjük meg mintegy tíz képben az Ady Endre Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban február 13-tól március 3- ig. A művész, mint mondja, úgy állította össze a tusrajzokból, pasztellképekből, olajfestményekből álló kamara-kiállítás anyagát, hogy befogadható, gondolatébresztő legyen, ismereteket nyújtson középiskolások számára is. Ezen a kiállításon többféle kifejezésformával ismerkedhetünk, nem csak az alkalmazott technikák tekintetében. Az emberek számára a beszéd a kommunikáció elsődleges módja. Ehhez hozzátartozik a FELHÍVÁS A Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a TolnaArt - Tolna Megyei Művészeti Oldalak a megyei múzeumban SZABÓ DEZSŐ EMLÉKKIÁLLÍTÁST SZERVEZ a festőművész halálának 35. évfordulójára emlékezve 2006. március 8-tól. Szabó Dezső 1888-ban született Siklóson, majd a család Szek- szárdra költözött. Először rajztanári oklevelet szerzett, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Ferenczy Károly és Kálmán Péter volt, majd Münchenben Franz von Stucknál folytatott tanulmányokat. 1911- töl állított ki a Műcsarnokban. Talán legismertebb alkotása az 1937-ben a szekszárdi vasútállomás várótermébe készített három nagyméretű falfestménye volt (Sárközi délután. Szekszárdi szüret, Szekszárdi vásár), amely a ‘80-as években megsemmisült, de talán sokak emlékezetében él még. Kérjük Szekszárd város és a megye lakóit, hogy akinek régi fotó vagy bármilyen más dokumentum van a birtokában a vasútállomás elpusztult falfestményeiről, vagy Szabó Dezső festmény, grafika, esetleg személyes tárgy tulajdonosa és kölcsönadná a kiállításra, vagy hozzájárulna a mű Motozásához a Szabó Dezső archívum számára, jelentkezzen az alábbi telefonszámokon: Lovas Csilla muzeológus 74/410-783 Rühl Gizella TolnaArt 74/501-008,30/3853-477 www.tolnaart.hu/szabodezso gesztusok, az arcjáték nyelve is. Baky Péter több változatban, különféle technikákkal jelenítette meg a Beszélgetőket. Képein ezekről az írásban pótolhatatlan jelekről sem feledkezett meg. Mindennapjaink részévé vált az SMS, egyre gyakrabban küldünk e-mailt, csevegünk a világháló segítségével. Hiába a kidolgozott jelrendszer az arckifejezések, a testmozdulatok, a személyes találkozások, eszmecserék nem pótolhatók. L, széttárnám a kezem. A kiállításon láthatunk majd két tusrajzot a Próféta sorozatból. A hírvivők lecsupaszított testét csupán egy-egy jellegzetes vonal jeleníti meg, középpontban a szónokok kidolgozott arca és kifeS ÜLI VÁR AZ ÖTÖSBEN! 2006. FEBRUÁR 22-ÉN (szerdán) 17-19 óráig AZ 5. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN. Gyerekeknek játszó az aulában (sportruházat és tornacipő szükséges) Szülőknek - Fórum Tájékoztató az iskolánkról, az induló első osztályokról. MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK! Tanítók és iskolavezetés jező kézmozdulatai állnak. Ugyanilyen biztos vonalvezetéssel ábrázolta a művész Táncosnők sorozatában az elsősorban érzelmeket tükröző közlésformát, a táncot. Bár a tusrajzokon csak néhány vonal szerepel, a táncosok nőiségét hangsúlyozó grafikákon mégis jól követhető a mozgás. Baky Péter egy-egy témát rendszerint többször megjelenít, érzései szerint mindig másmás kifejezési formában tükrözve véleményét a világról. A derűs arcú Csengey Dénest (Szekszárd, 1953,-Budapest, 1991.) őrizte meg emlékezetében Baky Péter. Az íróról készült pasztellképen kezében toll, mellette bor, a háttérben a Béla téri templom tornya, portréja mellett egy né vagy a Nő. Baky Pétert megérintették Leo nardo da Vincinek, a reneszánss zseniális polihisztorának vázlatai tanulmányai az anghiari csatát, Fi renze a milánói csapatok felett ara tott 1440-es győzelmét, ábrázold freskójához. A 15 méteres, dráma mozgalmasságéi falfestmény Vásár szerint élénken ábrázolta mind í férfiak mind a lovak tombolását. fi mesterműnek még a kartonjai ü megsemmisültek. Baky Péter nagy méretű triptichont készített a meg maradt rajzok alapján. Nem pró bálta rekonstruálni az eredeti mű vet régész módjára, inkább folytat ta azt, kiindulásul használva Leo nardo vázlatait. így jön létre a kom munikáció évszázadokon átívelvi két nagyszerű művész között a raj; nyelvén. Kovács Etelki Beleszőni a tájat egy párnacsücsökbe Decsi Kiss János alkotásai a Portán Szükség van olyan pillanatokra, percekre, amikor megfoghatjuk egymás kezét. Ezt maga az alkotó, Decsi Kiss János mondta, köszöntve a kiállításán megjelenteket, akik a hétköznapi rohanás közepette időt szakítottak egy kis együttlétre. Szerdán nyitotta meg Finta Viktor lapszerkesztő a Dr. Kelemen Endre Szakközépiskolában a Porta tárlatot. E kiállítás-sorozatot tavaly indította az intézmény, Decsi Kiss János az ötödik művészvendég. Textilképeket és grafikákat hozott, szám szerint huszonhármat. A megnyitón közreműködött Kerber Szilvia (narrátor), Radnó- tiné Sinkó Rita (vers), Peti Izabella (vers), Decsi Kiss András (gitár, ének). Később Decsi Kiss János egykori rajztanára, Mözsi-Szabó István festőművész is szólásra emelkedett. Arról beszélt, hogy milyen nagy dolog otthon maradni, annak, aki tehetséges, annak, akit csalogat a világ. Decsi Kiss János a sokoldalú alkotó - költő, író, újságíró, képző- és előadóművész megmaradt a Sárköz hűséges fiá nak. Szálkán országos hírű mű vésztelepet alakított ki, Decshe; való kötődését pedig a szívébei hordja, s a nevével hirdeti. A „Fonalak és vonalak” című tár lat egy hónapig lesz megtekinthe tő. A vonalak, a grafikák kiforrot tak, legtöbbjük témája az elmúlás a hiány, a bezártság, a visszaréve dés. A fonalakkal viszont van eg’ kis bibi. Mert, bár a textilképeí egyedi alkotói jegyeket hordoznak a vaskos köteleket - melyek e mun kák legfőbb, legharsányabb alkotó elemei - nem egyszerű ügy fona laknak tekinteni. De legalább , szemlélő fantáziája is mozoghat nemcsak a művészé. A művészé aki a múltba kalandozva arró szólt, hogy milyen fontos volt a: egyszerű emberek számára a szép ség. A népművészet definíciój, szerinte így hangzik: igény a szép re. Szűkebb pátriája, a Sárköz pa rasztasszonyai akár egy párnacsü csőkbe is beleszőtték az őket kö rülvevő szépsége két; beleszőtték ma gát a tájat. jövendő terveire] is nyilatkozott Decs Kiss János, melyei közül a leglényege sebb, hogy „inger lő” falfelületeket Iá tott a decsi iskol újonnan épült szál nyában. Szívesei felajánlaná az inté2 ménynek néhán nagyméretű munká ját, ottani elhelye zésre. Wessel
