Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-12-10 / 42. szám
2006. DECEMBER 10. ANNO , SZEKSZÁRDI <rf/ yasArmap jIji MESELO EMLÉKEINK 37. Három híres Tormay Nem tudom, mennyire lehet mendemonda, hogy a Krenmüller család Svájcból származott honunkba, de azt igen: tagjai közül kettő is Szek- szárdhoz kötődik munkásságával, illetve születésével. Német nevét nálunk cserélte magyarra Tormay Károly, aki 1804. június 29-én született Vácott, s 1871. augusztus 19-én hunyt el a fővárosban. Pesten lett orvos 1829-ben, majd egy évig Európa számos országát fölkeresve, a német, francia, holland, belga, svájci és | Tormay Károly két évre rá Rövid útmutatás a törvényszéki orvosnak címmel a megyénkben elsőként napvilágot látott könyv is kikerült tolla alól. Nevezetes évévé vált 1846, mert ekkor adta ki Szekszárdon Bábá- szati kalauzát, amely 37 metszettel segítette a nagy út első lépését, s amely több nyelven számos kiadásban is megjelent utóbb. (Tormayra jellemző, hogy az ebből származó bevételt egykori kórháza támogatására adta.) Ez év október 18-án, majd 30-án újra felavatták az általa tervezett városházát, amelynek tervezéseolasz egyetemeken képezte magát tovább. Tudományos pályával kecsegtető tanársegédi állását cserélte fel 1831-ben a megyei kórház igazgató-orvosi tisztével, 11 év múlva ehhez jött még a megyei főorvosi feladatkör. Ekkorra már a 12 ágyas ispotály háromszorosára bővült, s kor, akárcsak Bezerédj utcai háza megrajzolásakor a fogaknál szerzett statikai ismereteit hasznosította. A forradalom évében már májusban minisztériumi megbízást Tormay Béla kapott: Esztergomban, majd a járványok megfékezésében küzdött derekasan. A Helytartótanácsban az egészségügy országos vezetője s ezzel párhuzamosan Pest főorvosa, 1861-től pedig közkórháza igazgatója. Tanulmányai és önálló művei a terhességi naptártól a közegészségi statisztikáig mutatják széles körű munkásságát. A legcsúfabb pártviták idején, 1839-ben született Szekszárdon Tormay Béla, Károly fia, aki gazdasági gépésznek és kertésznek tanult, de már 22 évesen állatorvos és tanársegéd Budapesten, hogy a keszthelyi és debreceni kitérővel itt legyen tanszékvezető 1878-tól. Eddigre már 11 könyve jelent meg a Lófogtan- tól és -tenyésztéstől az Állatgyógyászati Tormay Cécile Waldorf-iskola Szekszárdon Középpontban a gyermek személyisége és életkori sajátságai A Négy Évszak Waldorf-pedagógiai Alapítvány fenntartásában a 2006/2007-es tanévben kezdte meg működését a város és a megye első Waldorf-iskolája a Garay János Művészeti és Sport Általános Iskola és Diákotthon egyik tantermében. Az iskola és a nevelés során alkalmazott pedagógiai módszer sajátságairól három meghatározó személyiség: Kajszáné Parti Olga osztálytanító Waldorf-tanár, Székely Aranka intézményvezető óvónő és Postáné Szabó Orsi szülő beszélt lapunknak.- Két-hároméves előkészítő munka után, az 1999/2000-es tanévben kezdte meg tevékenységét a Waídorf-óvoda Szekszárdon, mely a Gróf Pál utcában működik - kezdi a mesélést Orsi. - Először három-négy gyerekkel foglalkoztunk, mára 18-an járnak az óvodába. Minden évben felmerült, hogy egy iskolát is létre kellene hozni, és ebből a szempontból a tavalyi év fordulópontot jelentett. Tájékoztató előadássorozatot szerveztünk, és jórészt ennek, továbbá rengeteg személyes munkánknak köszönhetően sokan döntöttek úgy, hogy a megismert Waldorf-pedagógia szerinti taníttatást szeretnének a gyermeküknek. így idén 12 gyermekkel megkezdhette munkáját (szülői kezdeményezésre, csakúgy, mint az óvoda) az ország 21. Waldorf-iskolája, melyet a Négy Évszak Alapítvány tart fenn részben pályázati úton elnyert összegekből, részben pedig állami fejkvótákból és önkormányzati kiegészítő normatív támogatásokból. Ez a költségeket nem fedezi teljes mértékben, szükség van a szülők hozzájárulására is, akik minden évben támogatást fizetnek. Igyekszünk figyelembe venni á családok szociális körülményeit is, csak anyagi okok miatt nem zárunk ki senkit a felveendők közül.- Régóta várt dolog született meg azzal - veszi át a szót Olga -, hogy elindult egy alternativ iskola, méghozzá az első a megyében. Itt önálló individuális lényként kezeljük a gyerekeket, akiknek a képességeit fejleszteni kell. Célunk az önálló személyiségek kibontakozása, amit a pedagógusok segítenek elő a közösségben. Teljesen másképp épül fel egy napunk, mint a hagyományos állami iskolákban: 8-tól 10-ig tart az ún. főoktatás, melynek során a fő tárgyakat tanuljuk (formarajzot az íráskészség fejlesztésére, számolást és írást), majd hosszabb szünetet követően a mindenkinek ismerős 45 perces szakórákra kerül sor: így zene-, játékórára, kézimunkára, festésre, és így tovább. Minden napunk meghatározott ritmus szerint épül fel, amelynek hatalmas rendszerező ereje van a gyermekek életében. Szintén fontos szerepet töltenek be az ünnepek is, melyekre folyamatosan és közösen készülnek a gyerekek a pedagógusok és a szülők.- A tananyag - emeli ki Aranka - egy Waldorf-isko- lában nem pusztán elsajátítandó cél, hanem (sőt: elsősorban) válasz a gyerekekben munkáló kérdésekre. Az érdeklődés nem veszik el a gyermekekből, mert életkori sajátságaiknak megfelelően kapják meg a tudást, melyet így van idejük „magukba szívni" és igazán megtapasztalni. A tudományt a művészetekkel ötvözzük, Így nemcsak az intellektuális tudást fejlesztjük - hanem a testi, lelki és szellemi lényt egységében, Az elgépie- sedett világ állandó stresszével szemben megpróbáljuk lelassítani a világot a gyerekek számára, hogy megismerhessék azt és el tudjanak benne helyezkedni fiatalabb és már idősebb korukban egyaránt.- Nagyon fontos, hogy a gyermekek megtapasztalják, teljes lényükkel átéljék a dolgokat - mutat rá Olga. - A betűket például mindig élményszerű képekből emeljük ki. Ezt követően a gyerekek a talajra kirajzolt, kirakott betűt végigjárják, később a karjukkal, majd csak a kezükkel követik annak az alakját; végül pedig az belekerül a füzetükbe. Ez a füzet különben eltér a hagyományos iskolai füzetektől, mindenki a saját könyvecskéjét alkotja meg benne. A módszer a pedagógusnak is kihívást és felelősséget jelent, kreativitást igényel; talán éppen ettől szép. Egyébként természetesen van átjárás a hagyományos és a Waldorf-iskolák között, mindkét irányba.- A szülők is kiemelkedő szerepet töltenek be az iskolánkban - hangsúlyozza Orsi. - Számos közös programot szervezünk, és részévé válunk ennek a nagy családnak, mely a nevelést folytatja tovább, nem csupán oktat. (A tantermet például a szülők festették ki, ők készítették a függönyöket is; és ennek nem anyagi okai vannak - szúrja közbe Aranka.) Szülőként úgy gondolom, hogy ennél többet nem adhatok a gyermekemnek. Azért, hogy ennek a lehetősége most már adott, köszönet illeti a művelődési bizottságot és a Garay igazgatóját, Matókné Misóczki Máriát is. Reméljük és készülünk arra, hogy jövőre is indíthatunk első osztályt. Ha a Waldorf-iskola vagy maga a módszer felkeltette érdeklődését, kérdése, javaslata van, további részleteket is megtudhat: Négy Évszak Waldorf-pedagógiai Alapítvány 7100 Szekszárd, Gróf Pál u. 23. http://waldorf.szekszard.hu 30/298-48-44 - Postáné Szabó Orsi 30/600-45-60 - Périné Horváth Andrea 30/225-44-17 - Görgeiné Kosa Annamária vázlatokig. Minisztériumi tisztviselőként ő szervezte meg az állategészségügy országos rendszerét. (Nem pusztán érdekes véletlen, hogy megyénknek atyja ajánlotta először állandó „baromorvos” alkalmazását.) Tevékenységéért, s különösen az ezredéves kiállítás szervezéséért a király 1896. október 10-én nádudvari előnéwel nemesi rangra emelte, három év múlva pedig az Akadémia tisztelte meg levelező tagsággal. Tíz év múlva, halálakor, Budapesten született leánya, Tormay Cécile éppen 30 éves, s két novellás- kötete révén már ismert és kedvelt írónő, a Virágfakadás című lap munkatársa. Még harminc évig tartó életében róla és műveiről több mint kétszáz cikk jelent meg, s 1937. április 2-án - egy későbbi méltatása szerint: „Szervezett bosszú- hadjárat vitte sírba”. Ebben azonban aligha lehetett része a Babits szerkesztette Nyugatnak - amelynek ellenében ő a Napkeletet alapította és vezette. Az viszont kétségtelen, hogy közös gyökér ide vagy oda, a szekszárdi Babits soha nem adott helyet Cécile egyetlen írásának sem... Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN December 11-én 150 éve, 1856-ban a Gazdasági Lapok borunk három földrészen aratott sikereiről szólt. 80 éve, 1926-ban hunyt el Sipos Márton, városunk szülötte, aki mellúszásban világcsúcsot ért el. December 12-én 95 éve, 1911-ben Szekszárd a megyétől visszaigényelte a több éve jogtalanul oda szedett ebadót. December 13-án 120 éve, 1886-ban Abaffyné Domsich Antónia irta a Tolnamegyei Közlönyben: „Nem az a legnagyobb gonosztevő, aki testileg gyilkol, hanem ki lelket öl.” December 14-én 105 éve, 1901-ben helységünkben 12 népvándorlási kori sírra leltek. 100 éve, 1906- ban halt meg volt bírónk, Zsig- mond Ferenc. December 15-én 60 éve, 1946-ban megnyílt városunkban a Béri Balogh Adám Népi Kollégium. December 16-án 120 éve, 1886-ban az egyik képviselőjelölt azzal korteskedett: „ha nem vele tartanak, a vasutat felszedik és elviszik máshova”. December 17-én 130 éve, 1876-ban kiderült, hogy több borügynök szándékosan rontotta az újbor hitelét azzal, hogy azt melegen tárolták.
