Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-02-12 / 5. szám
4 tasAkSap HÉTRŐL HEZRE 2006. FEBRUÁR 12 Még fák nélkül, a Balra hajts! behozatala idején: 1902 tavaszán Folytatás az 3. oldalról. Ezt a gazdagságot nemcsak az átvonuló forgalom eleven lóerői, hanem a még 1892-ben naponta erre járó tehéncsorda is biztosítja. Egy év múlva már « háromméteres kera- mitjárda vezet fent- ről is a mai központba, de mivel ez több balesetet is okoz, 1901-ben - pár héttel a villany kigyulladása előtt - aszfalttal burkolják a Széchenyi utcával együtt. Egyúttal fölszólítják az államot, hogy illő lenne az áthaladó országutat leköveznie. Valóságos közfelháborodást szül, hogy 1902-ben a Kissebesi Gránitkőbánya Rt. homokba rakott bazaltkockákkal fedi be az utat. Kiderül azonban, hogy ez beválik, ezért a Béla térre vivő részre is hamarosan ilyen kerül. Közben a tér arculata is megváltozik: 1893-ra készül el pártos és Lechner tervei szerint a Szegzárd Szálló, mellette a polgári fiúiskola, amelynek bejáratát a közvélemény fordíttatta a térre. A Pirnitzer-ház Quittner Zsigmond tervezte kereskedőháza földszintjén a Réthy Lipótné kávéházi teraszra benyújtott kérvényét ugyan még elutasították 1890-ben, de pár év múlva Borzsák Endre már arról panaszkodik, hogy leányaival nem mer a térre jönni, mert cukrászda, divatüzlet, könyvesbolt, ékszerész, fodrász s még annyi minden csábítja őket, őt meg a cigányzenés vendéglő. Az érdemes lelkész az, aki már 1876-ban fölvétette, hogy nincs Szekszárdon hely, ahol sétálni lehetne. így lett 1879-ben a sétakert, 1895-től kaszinókért, előtte pedig korzó. De hogy visszatérjünk a tér fölső részére, ott áll a „vasalóház": a Fittler Kamill tervezte takarék- pénztár, alatta a népbank épülete, benne lakásokkal lejjebb a későbbi U1 rik-féle (Szent 1st ván) patika, két ház zal alább a Gerenda} László írót is dajkáié ház, amelynél szomszédja 1913-tól az első állandó mozi a Deutsche Bühne elődje. » A térről indul ai 1890-es évektől a tolnai Duna-ftirdőre az omnibusz, később itt parkolnak i taxik, állnak meg az autóbuszok Az 1898-ban fölavatott Garay-szo bor és a későbbi szökőkút mindkéi oldalán 1960-as évekig zajló gyét forgalom nem tette tönkre az 1905- ben ültetett nyugati ostorfákat s az 1909- es platánokat sem. Akadt persze meg nem valósult elképzelés is: már 1880- ban újságcikk sürgette, hogy a várfalban üzleteket kellene kialakítani... A múlt ötletei sokszor a mai törekvések igazoló előképét mutatják. Dr. Töttős Gábor Már 1905 után, de 1908 előtt: ostorfákkal s még a zöld kúttal Sétálóutcánk múltja Kegyes József a polgári iskolát aránytalanul kiemelte 1881-ben Főorvos-váltás a sebészeten Március elsejével távozik a megyei fenntartású szekszárdi kórház sebészeti osztálya éléről dr. Zoliéi István főorvos. Utódlásáról már tárgyalnak. Dr. Németh Csaba, a kórház főigazgató-helyettese lapunknak nyilatkozva elmondta, a kórház vezetése az osztályvezetővel együtt áttekintette a főorvos eddigi tevékenységét, majd szerda reggel közösen meghozták a döntést, miszerint március elsejétől kiilön-külön folytatják a munkát. Zoliéi főorvos egyébként 2000-ben került Szegedről Szekszárdra, a sebészeti osztály élére. A kórház vezetése már tárgyal az utódlásáról egy másik városban dolgozó sebésszel, akinek munkába állása, illetve kinevezése majd az érvényben levő jogszabályok szerint történik. Kérdésünkre a főigazgató-helyettes közölte, hogy a korábban fölmondott négy sebész szakorvos felmondása és főorvos távozása között nem vonna párhuzamot. Arról, hogy négy sebész benyújtotta a felmondását, korábban tájékoztattuk olvasóinkat. S akkor azt is megírtuk, hogy az osztályon rossz légkör uralkodik, bár az sem hozható egyértelműen kapcsolatba a négy szakorvos távozási szándékéval. Dr. Németh Csaba kérésünkre most elmondta, hogy ugyan a négy állást már meghirdette a kórház, hogy mindenképpen biztosítsák a sebészet működését. Ám írásban kérte az intézet vezetése a négy sebészt, hogy terjesszék elő elképzelésüket (esetleges új ajánlatukat) arra vonatkozóan, miként lenne megoldható, hogy továbbra is a szekszárdi kórház munkatársai maradjanak. A főigazgató-helyettes hozzátette, mindenképpen azt akarják elérni, hogy a sebészeti ellátás továbbra is színvonalasan szolgálja a betegeket, mellette az osztályközösség, valamint a kórház érdekét. - hm Magyarország az egészség szigete lehetne Ne az orvosok menjenek, a betegek jöjjenek Dr. Pusztai Erzsébet, volt államtitkár, az MDF egészségpolitikusa, a Tandem munkacsoport vezetője szekszárdi sajtótájékoztatóján ismertette pártja egészségügyi programját. Hangsúlyozta, hogy végre más szemmel kéne az egészségügyre tekinteni. Úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi ellátórendszer az ország legnagyobb szolgáltatóhálózata. Ezért nálunk is - hasonlóan a fejlett gazdaságokhoz - ki kellene aknázni az egészségügy gazdaságban betöltött szerepét. Értelmes, józan fejlesztéssel, a fejlesztéshez tőkebevonással az ellátórendszer az ország számára gazdasági hasznot is jelenthetne.- Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy a környező országok határ menti területeinek, de sok ellátási formában az unió más országainak is egészségügyi szolgáltatója, vagyis az egészség szigete lehessen - szögezte le az orvos-politikus. Ezután kifejtette, hogy az ágazat működésének, szerkezetének átalakítása a fejlesztési program részeként úgy kell történnie, hogy az egyaránt szolgálja a magyar lakosság érdekeit és az ország gazdasági fejlődését. A részleteket illetően egyebek között azt hangoztatta, hogy az üres szlogenekkel fel kell hagyni, törekedve a valóságos átalakításra, ami 15 éve várat magára. Mint mondta, gyógyvizekkel bővelkedő hazánkban a hagyományokra építve a rehabilitációs tevékenységet bővíteni kell. Mégpedig azzal a céllal, hogy ne csak a műtéteket végeztessék nálunk más országok polgárai, hanem itt történjen rehabilitációjuk is. Ebből gazdasági hasznunk származna- úgy is, hogy direkt bevételeket hozna a rehabilitáció. Ezzel együtt el kell érni, hogy ne az orvosaink - már néhány százan másutt vállaltak munkát- távozzanak külföldre, hanem a betegek jöjjenek hozzánk gyógyulni. Megjegyezte, tudomása van arról, hogy egyre több a jelentkező az orvosi egyetemekre, mégpedig azért, mert végzésük után más országokban - például Angliában - szeretnének elhelyezkedni. Hozzátette, hogy az asszisztensek és az ápolónők közül is többen fontolgatják a hosszabb, rövidebb időre való távozásukat. Jelenleg sok bizonytalanság övezi egészségügyünket, hiszen sem a megfelelő jogszabályok, sem pedig a szükséges pénz nem áll rendelkezésre az átalakításhoz. Ám ezek megteremt- hetőek, szögezte le. Hozzáfűzte, az MDF változatlanul kitart amellett, hogy biztosítási alapra kell helyezni az egészségügyet, de meg kell őrizni az általános kötelező egészségbiztosítást, ami mellett a kiegészítő biztosítások fejlesztésére van szükség. Pártja jól szabályozott privatizáció elkötelezett híve, ám az egészség- ügyi ellátórendszerben elsősorban az orvosok tulajdonossá válását támogatnák. Többször is kitért arra, hogy a hosszú távú átalakítás során az elsődleges célnak kell tartani, hogy a betegek minél jobb ellátásban részesüljenek. V.H.M. - N.Á.
