Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-11-26 / 40. szám
2006. NOVEMBER 26. ANNO SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ÓDON DERŰ 204. Novemberi embereink humora A hónap két kétségkívül legnevezetesebb szülötte a 26-án világra jött Babits Mihály és a halottak napján életét kezdő Illyés Gyula, akiket még legodaadóbb tisztelőik sem kacagtató írásaikért szeretnek, igaz, e műveiket nem is nagyon ismerik. Babits 22 évesen írta a Zrínyi Miklósra utaló kezdettel: „Én aki azelőtt ifjú elmével / játsztam a modern ész komolyabb versével...” induló alkalmi költeményét, amelyben szellemesen kíván leszámolni épp ejtett szerelmével. (Hogy ez csupán a fantázia terméke-e, vagy a valóságból is táplálkozik, az egészen mindegy.) Baba, a főszereplő, „gömbölyű hustömb, forró nevetőgép”, tanítóképzőt járt, így vall: „s most mint a csikó ha kötelét elrágta, / szabadon ugrálok, mint a Fedák Sára.” „Én a legszebb téma, lehetek hát kevély, / leggyönyörűbb műfaj a szerelmes levél, / de a férfi gyáva és levele gyarló: / tükröm csak a pompás, szemtelen udvarló.” Persze akad azért udvarló had is, „egy menazséria”, „Ez a sereg számla untatna bizonnyal..., / De azért néhányat fessünk le, ha kezdtük. / Van komoly oroszlán, teve is van közöttük, / ki gáláns teherrel kész örömest bajmog, / gyáva egér, hű eb, dús szellemű majmok. / Csacsi, komoly s fontos mint városi bugris, / csíkozott nadrágos, emberevő tigris, / de őt e vadaknak egyike se bántja / és van néhány jámbor elefántja...” Némi öngúnnyal kanyarítja végére a költő: „Én magam vagyok itt Babits és Illyés Török Sophie fényképén hidegen szemlélő, / mint aki csak távol, álmaiban élő..., / s telt drága likőrrel fejem ez borkád, / mely e világénál jelesebb mámort ád / s tág birodalmamnak ki mérheti hosszát? - / Baba isten hozzád! Mi közöm tehozzád?” Erre szinte válaszol az 1906-os Közérdek, a november 28-i nőegyleti estély után bölcselkedvén. „Hízelgés nélkül elmondhatjuk, hogy Szekszárdon az úri társas életbe ez idő szerint a nőegylet tud egy kis elevenséget önteni. A bágyadt, lusta vér felfrissül egy kissé, a társadalmi együttélésnek útját szegő tilalomfák és drótsövények: a szeparát törekvések mintha e pár óra alatt nem terpeszkednének előttünk olyan mereven...” Kicsiben talán ilyen lehetett a Baba menazsériája is. Illyést 45 év múlva, 1951-es naplójegyzetei szerint egészen más gondok foglalkoztatták, a Hűvösvölgy nagy eseményei. Talán születésnapjához illően fekete humorként. „A villákban, családi házakban ma is tart a házi disznóhizlalás, titokban persze, mert a hatóság tiltja. A legnagyobb baj a disznó megölése körül van, mert az állat visítását nem lehet kimagyarázni ...” Ezért meghívják a szomszédo- Én egy kukkot sem értettem abból, amiről itt beszéltél, de olyan remek hangulatot teremtettél, hogy ha van kedved, gyere el az USA-ba, én megszervezem az ottani koncertjeidet - ajánlotta David DiFio- re a nyugati part legnagyobb orgonavirtuóza Rákász Gergelynek 1998-ban egy soproni hangversenye után. fgy kezdődött az akkor 21 éves koncertorgonista tengerentúli karrierje. Ekkor már 5 éve koncertezett Magyarországon, elvégzett több nemzetközi mester- kurzust nemcsak itthon, de Bécs- ben és Párizsban is. Az Egyesült Államokban elsöprő sikert arattak koncertjei. Miután hazatért újabb és újabb felkérések érkeztek, hogy egy „olyan könnyed-beszélgetős” koncertet szeretnének. Akár oda is költözhetett volna, ő azonban úgy gondolja: „Nem mehet el mindenki”. Hazahozta Light koncertjeit, és a hallgatóság már az első, 2002-es koncertturné kapcsán 641 levelet - email-t írt neki arról, hogy mekkora szükség volt egy ilyen barátságos hangvételű koncertre.- Öt év után a light, azaz könnyed koncertek világában hirtelen ráébredtem, hogy milyen keveset beszéltem a közönségemnek az orgonáról; erről a csodálatos, egyedülálló, semmihez sem hasonlítható hangszerről - írja Rákász Gergely. - Ezért nyúltam magához az orgonához mint témához. Meg akartam mutatni az emhereknek azt a hihetetlen komplexitást, emberi és Isteni nagyságot, amely ezt a hangszert körüllengi. Az egyes zeneszerzőket, akik kifejezetten erre a hangszerre írtak,' mert csak a legnagyobb formákkal tudták kifejezni a mondanivalójukat. Ez az új koncert témája: A nagy orgona. A legnagyobb hangszer legnagyobb zeneszerzőinek legnagyobb darabjai: mint például a BACH Fantázia Liszt Ferenctől, a Westminsteri Harangok Louis Viernetől, aki 1900-tól 37 évig volt a Notre-Dame orgonistája és az Oh, Mensch Bewein Johann Sebastian Bachtól, az orgona legnagyszerűbb mesterétől. Az interaktív koncerten válaszokat kaphatunk többek között arra, hogy ki hívta ki Bachot zenei párbajra, miként lehet orgonára harangzúgást komponálni a Westminsteri apátság harangjátékának témájára, hogyan tisztelgett Liszt Ferenc Bach előtt annak nevére komponált darabjával, miért mondta Mendelssohn Bach egy művére, „Ha az Univerzum elpusztulna is, ebből az egyből újjá lehetne építeni az egészet”. Ezzel a hangversennyel egy 50 állomásból álló turnéra indult Magyarországon, amely hamarosan Szekszárdra érkezik. Miközben Rákász Gergely történeteket mesél a muzsikáról a közönség úgy érezheti, beavatottá vált, ettől lesznek igazán érdekesek, különlegesek ezek a koncertek. November 29-én és 30-án délután két-két alkalommal az iskolásoknak játszik az ő érdeklődésüknek megfelelő darabokat, bemutatja azok zenetörténeti hátterét, november 29-én, szerdán 19.30 órától Rákász Gergely a felnőtteknek ad hangversenyt „A nagy orgona” címmel a Művészetek Házában. K. E. Hogyan lehet a komolyzene könnyed? kát. „Történt azonban, hogy a család igen öreg nagymamája épp azon a napon halt meg váratlanul, talán részben az izgalmak hatása alatt. A disznó-már le volt forrázva, ketté volt hasítva. A gyászeset miatt nem hagyták abba a munkát. A család úgy döntött, hogy a nagymama halála napját halasztják el, azaz jelentik be csak másnap. Napközben a holttest a szobában hevert. De éjszakára kitették a kamrába. Egy teknőbe, jól letakarva. Másnap reggelre a teknő eltűnt, ellopták a holttesttel együtt. A nagymama máig sem került meg.” Illyés még hozzáteszi ugyan, hogy „a történet ősi népmesemotívum, gyermekkoromban magam is hallottam”, de ki tudja, nem az élet ismételte-e magát? Lanius Excubitor ÓDON IDŐBEN November 27-én 125 éve a sajtó megírta: az országos gyümöl- csészeti kiállításon a baktai termőtalaj állami ezüstérmet nyert. November 28-án a Tolnamegyei Közlönyben Tóhelyi János verse címe és tartalma is tudatta: Tisztelem én a tűzoltóságot. 105 éve, 1901-ben bemutatták az Augusz-árvaház alapítólevelét. November 29-én 250 éve, 1756- ban született itt Szűts István György egyetemi tanár, rektor, aki latin nyelvű filozófiai műveket írt. 110 éve, 1896- ban Virág Ferenc káplán, a későbbi püspök vezetésével megalakult a katolikus legényegylet. November 30-án 100 éve, 1906- ban temették Balogh István ’48-as honvéd, szemétfuvarozót, akit halála másnapján neje is követett. December 1-jén 105 éve, 1901- ben megnyitották az újjáépített Sió-csatornát. December 2-án 100 éve, 1906- ban Sióagárdon Sipos Márton helyi gimnazista, későbbi világcsúcstartó egy fenyő csúcsát lopta le. December 3-án 115 éve, 1891 - ben hunyt el dr. Sass István, Petőfi legrégibb barátja, tiszti főorvos.
