Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-02-05 / 4. szám
2006. FEBRUAR 5. ANNO EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 95. Szekszárd város címerei A középkorban érdembemutatásra és megkülönböztetésül használt címert a szabad királyi városok is csakhamar alkalmazták. Szerény mezővárosunk csak a XVIII. században metszetett magának pecsétet. A Közérdek 1906. február 10-én, néhány nappal a döntés megszületése után tudatta: „A város szervezetének átalakulásával előtérbe lépett a címer megállapításának kérdése is. Ezt a régi pecsétek után készített tervezet alapján és az országos levéltár meghallgatásával az országos községi törzskönyvbizott- ság következőképpen állapította meg. A címer kék paizsba van foglalva, s a kőből épített várfalon három merőleges elosztású mezőre oszlik. A középső mezőben vörös tetővel fedett s kőből épített haranglábon szőlőfürt csüng levelek nélkül, ez alatt ezt a mezőt két egyenlő részre osztó, vízszintesen fekvő gerendáról harang függ; a jobb mezőben két fürttel ellátott szőlőtőke, a bal mezőben pedig három búzakalász látható. A címer- paizs fölé rendes címerkorona van alkalmazva.” Hogyan is alakult ki ez a forma? Az 1700-as évekből fennmaradt lenyomat mindössze egy elemben tér el tőle: a harang jobb oldalán ott találjuk a ka- cort, amely a metszőolló elődjeként a római kor óta a legfőbb szőlőművelő eszköz, hiszen a termés döntően ettől függ. Az 1880-as évektől ment ki a divatból, de hogy milyen gyorsan, jól mutatja Vendel István polgármester A rendezett tanácsú város pecsétje Az 1846-os Szűz Máriás pecsét A mezőváros XVIII. századi pecsétje... ...s ahogy a XX. században látta Vendel István M 2EEIEB2HE» FMK nyilvántartási szám: 01-0337-04 Intézmény-akkreditációs lajtstromszám: 0010 TOLNA MEGYEI KÉPVISELETE MINDEN KEDVES ÉRDEKLŐDŐT VÁR FELNŐTTKÉPZÉSI vállalkozások SZÖVETSÉGÉNEK MNÖSiTETT TAGJA TOVÁBBKÉPZŐ AZ ÁLLAMI SZAKKÉPESÍTŐ BIZONYÍTVÁNYT NYÚJTÓ TANFOLYAMAIRA! NYELVTANFOLYAMOK: kezdő és haladó szinten: ANGOL. NÉMET. FRANCIA. OLASZ. SPANYOL ÚJDONSÁGOK: kulturális menedzser, aláírás-azonosító grafológiai, takarító-, szakács-, pincér- és mixer-tanfolyam KEDVEZMÉNYEK Önköltségeseit részére:- részletfizetési kedvezmény- az adóévben fizetett képzési díj 30%-a az összevont adóalap adójából levonható. Munkanélküliek részére: munkaügyi központi támogatás adható IDEGENFORGALOM: Idegenvezető, idegenforgalmi menedzser. Idegenforgalmi ügyintéző, valutapénztáros és ügyintéző- megújítok részére is -, nyelvi képzéssel bővített falusi vendéglátó KERESKEDELEM: kereskedelmi menedzser, marketing- és reklámmenedzser, marketing- és reklámügyintéző, kereskedő vállalkozó, élelmezésvezető, logisztikai ügyintéző, ABC-eladó Kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátóipari SZAKKÖNYVEK, NYELVKÖNYVEK, KAZETTÁK ÉRTÉKESÍTÉSE KEDVEZMÉNYES ÁRON. Részletes tájékoztatás és jelentkezés: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 17-21. (Bejárat a Találka tér felöl) Telefon/fax: 74/418-779, mobil: 30/378-5978 monográfiája. A Babitsosai egyidős szerző könyvében már nem ismeri föl, hanem a harang bal oldalára teszi s haranghúzónak hiszi, ami egyedülálló lenne a pecséttörténetben. A több-kevesebb változtatással megmaradt ábrázolást 1846-ban cserélték föl a Máriás mezővárosi címerre, amelynek már körirata is magyar, és még 1893-ban is érvényben volt: ez került a Lechner Ödön-Pártos Gyula tervei szerint felépült Szegzárd Szálló homlokzatára. (A restaurálás során Fusz György és Kiss Ildikó álmodta újjá - mindannyiunk örömére.) Az 1905-ös várossá alakuláskor valószínűleg zsúfoltsága miatt nem választották ezt. Az 1970-es években, amikor minden jelentősebb település újra el kezdte használni régi címerét, Szekszárdé némi modernizáláson esett át, s ez nem is lett volna baj, ha igazodott volna a címerkészítés szabályaihoz. Kísértett a Kálvárián is látható, az országban egyedüli négysoros búza, a rogyásig megrakott, semmiben tenyésző tőke, a mozdulásában megbénított, befalazott harang... Pedig ezek a jelképek fontosak. Az apátságot szimbolizálja a felmagasodó építmény, az amúgy jelentéktelen várára hasonlóan büszke egykori mezőváros. A karózott szőlő a fejlettebb technológiára utal, holott tudjuk: a helyi szőlők a ko- paszfej-metszés miatt sokáig nem kaptak karót, hanem csak a válogatott vesszőket kötötték össze felül. A búza, amelyből Szekszárdnak mindig is kevés volt, inkább csak I ' I I ' 1. ...1..‘_l'.1 V Városi címerünk az 1980-as évekből . szekszAhdi vasArnapM A mai címer a régi jelképekkel jelképes kívánság, nem büszkeség. A kupola alatti szőlőfürt, vagyis szőlőharang hajdan a gazdag szüretet jelképezte az őszi bálok idején. Ne zárjuk ki, hogy már a XVIII. században is használhatták, különben miért ábrázolnák? Mindenesetre jó érzés látni: régi és mai címerünk egyaránt ragaszkodott a város valódi hírnevét adó szőlőtermesztéshez. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Február 6-án 295 éve, 1711-ben a budai Halpiac téren fejét vették Béri Balogh Ádámnak: Pálfy tábornok koholta vádak miatt halt meg, ezzel siettette a békét. Február 7-én 90 éve, 1916-ban sajtónk a cenzúrát gúnyolta: közölte azt az erről szóló kaszinói kupiét, amelynek zenéjét Debulay Imre lakatosmester szerezte. Február 8-án 70 éve, 1936-ban a szálló nőegyleti Liszt-estjén az előadó Németh Gyula lelkész volt. (Hölgyeink rég itt bírták rá a Mestert akarata elleni játékra.) Február 9-én 100 éve, 1906-ban Zichy Gyula pécsi püspök adományt tett: a népkonyha 400, a katolikus óvoda és a nőegylet 200-200 koronát kapott. (Bájos apróság: a püspök később a tangó ellen is írt pásztorlevelet.) Február 10-én 110 éve, 1896-ban az egykor városunkban élt Eötvös K. Lajos Béri Baloghról szóló, 1710-ben itt játszódó színművet bocsátott közre. Február 11-én 195 éve, 1811-ben született a ma ausztriai Dörfl- ben Pázmán György, Bezerédj Flórika első tanítója, aki 40 évig városunk nebulóit okította.
