Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-10-29 / 36. szám

2006. OKTOBER 29. FÓKUSZBAN , SZEKSZÁRDI VASARNAP Köszönet a szabadság hőseinek! Folytatás az 1. oldalról. Vagy mi visz rá egy fiatal pesti munkást, vagy egyetemistát, hogy benzines palackkal támadjon orosz tankokra? Pedig már akkor is dübörgött a gazdaság, és nagy volt a jólét. Az 5 éves tervet 3 év alatt teljesítették, minden más tervet pedig túl. Épült a vas és acél országa, és minket csodált - irigyelt a Nyugat. Tőlünk rettegtek az imperialisták. Persze az egész hazugság volt. „Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosz- szon” - mondja Örkény István. Egyre többet kellett dolgozni, azért, hogy teljesüljenek az egyre magasabbra emelt tervelőírások, miközben a növekvő jólétből csak igen keveseknek jutott. A többség­nek ott volt a gumi kalucsni, a ló­dén kabát, a sorbaállás, meg a pro­paganda, hogy jövőre, vagy két év múlva majd sokkal jobb lesz. Ismerős szövegek ezek. Nem kell félni, nem fog fájni. Már csak egy kis áldozatot kérünk és utána min­den jobb lesz, vagy ha éppen ne­künk nem is, majd a gyermekeink­nek. Még hajlanánk is hinni nekik, de hát már nagyapámat és az apámat is ezzel etették. És felelősök nincsenek. A hibás döntéseknek nincs következmé­nye. A terheket úgyis majd mások, a csendes többség viseli. 1956-ban még nem volt tömegtá­A Fidesz-KDNP választási frak­ciója, valamint a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület és az Újváro­si Római Katolikus Társaskör koalí­ciós megállapodást kötött. Mint már megírtuk, a két civil szervezet közö­sen indított listájáról egy képviselő- Horváth Jánosné - bejutott a város közgyűlésébe. Kerekes Csaba, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője kifejtette, hogy ők a civil szférát az első helyek egyikén kezelik. Különösen azokat, ame­lyeknek „az értékrendje közel áll a miénkhez”. Hozzátette, hogy erede­ti információjuk szerint- ami a tárgyalások so­rán is világosan kiderült- a két civil szervezet példa értékűnek tartja a megállapodást. Kerekes Csaba megjegyezte, hogy számukra nagy horderejű, hogy civil szervezet képviselője bekerült a város irányítá­sába. Szólt arról is a frakció- vezető, hogy más civil szervezetek felé is nyi­jékoztatás, és nem volt tv. Volt vi­szont megfélemlítés és terror. A rendszer nem tréfált. Titkos- rendőrség, karhatalom, besúgók százezrei. A világtörténelem egyik legjobban kiépített elnyomó gépe­zete. Míg nálunk ezrek, tőlünk ke­letebbre milliók tűntek el. Statiszti­kai hiba a demográfiai felmérések­ben. A rendszer nem tréfált. Aki ellene fordult az életével ját­szott, és gyakran nem csak a saját­jával, hanem szerettei életével is. Tudták ezt október 23-án azok is, akik az utcára vonultak. Hogy ők - állítólag mintegy há­romszázezren, főként fiatalok - ak­kor és ott idealisták voltak, vagy meggondolatlanok, ma már nem lehet tudni. Mindenesetre ők vol­tak az elsők, akik legyőzve félel­tottak. Közölte, a közgyűlés a Fi­desz-KDNP által vezetett három stratégiailag fontos bizottságai mel­lé tanácsadó testületeket hoznak létre. E testületekben számítanak a város legnépesebb - a német - ki­sebbség szakértői munkájára, az Újvárosi Társaskör tagjai közül pe­dig olyan lokálpatriótákra, akik a városért akarnak tenni. Mellettük más „civilek” szakmai munkájára is igényt tartanak éppen a bizottsági munka hatékonyabb működése ér­dekében. E kapcsolatrendszer kialakításá­müket kimentek az utcára, vonul­tak egy szabadabb, igazabb és jobb világ reményében. És ők voltak azok, akik az első golyókat kapták... Később, azután ellenforradalmi, reakciós bandá­nak, csőcseléknek hívták őket. És ebben a mi kis gyurmagerincű la­káj-értelmiségünk az élen járt. A szolgálatok megtették a dolgukat. Megkeresték a fényképek alapján azonosítható személyeket, és jött a megtorlás. Szerencsére mára már elmúltak azok az idők... Miben reménykedhet az, aki egy tank elé áll? Vagy, aki tűzharcba ke­veredik a világ akkoriban leghaté­konyabb hagyományos fegyverzetű hadseregével, az miben reményke­dik? A Corvin köziek, vagy a Széna tériek néhány ‘tucatnyian tömeg­nak rendezőelve szerint a frakció kéri föl a civil szervezeteket az együttműködésre, illetve bíznak ab­ban, hogy ez fordítva is működik, azaz a civilek ajánlják fel munkáju­kat például a tanácsadó szerveze­tekbe, fogalmazott Kerekes Csaba. Dr. Józan-Jilling Mihály, a Szek­szárdi Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke beszélgetésünk ele­jén leszögezte, hogy a megállapo­dásnak gesztusértéke is van, hiszen a frakció nem szenvedett koalíciós kényszerben. (Az eredetileg is több­séget alkotó 13 fős frakció immár 14 tagot számlál.) A két jelölőszervezet között létre­jött megállapodás a város érdekét szolgálja, szö­gezte le az el­nök, s hozzá­tette, ezzel tel­jes mértékben egyetértenek az egyesület, a kisebbségi ön- kormányzat és a Szent István- ház közössége­inek tagjai. Szólt arról is, hogy amit ed­dig elértek, azt ben erősnek érezték magukat a Vö­rös Hadsereg több tízezer katonájá­val szemben, akikhez ráadásul még kollaboránsok is csatlakoztak? Egyszerűen vannak köztünk olyan emberek, akik vannak annyi­ra bátrak, hogy azt mondják: eddig és ne tovább! Vannak olyanok, akiknek egyszer csak elegük lesz a hazugságokból, elegük a kiszolgál­tatottságból, a kilátástalanságból, vagy egyszerűen csak abból, hogy hülyének nézik őket. És egyszer majd túlcsordul a pohár. Egyszer majd elegük lesz az egészből. És egyszer majd változtatni akarnak, ki akarnak törni bármi áron. Az emberiséget mindig ezek, a változtatni akarók, a kockáztatni tudók, és cselekvésre képesek vit­ték előre. Igaz ez a történelemre, de igaz a tudományokra is. „Volt-e a magyar szabadsághar­cosoknak reményük arra, hogy győzzenek?" - teszi fel a kérdést a Time magazin. „A válasz az, hogy idejük sem volt arra, hogy ezt végiggondolják. Mottójuk az lehetett volna ami egy másik nagy romantikusé, Orániai Vilmosé: „Van, akinek nem kell remény ahhoz, cselekedjen, sem siker ah­hoz, hogy kitartson. ” Az ünnepi beszéd után az I. Béla Gimnázium és Informatikai Közép­iskola tanulói irodalmi műsort ad­tak elő, majd a történelmi egyhá­zak ünnepi áldása után a megemlé­kezés résztvevői megkoszorúzták az 1956-os emlékművet és gyertya- gyújtással emlékeztek a forrada­lom áldozataira. - gl-ná­megőrzik, sőt a folyamatok folytatá­sáról sem mondanak le. Leszögezte, hogy szociális tevékenységük - az idősellátás - a városlakók érdekét szolgálja. Ide tartozik, hogy kiter­jedt nemzetközi kapcsolataikat bő­víteni szeretnék például szociális vonalon, amennyiben van rá igény. S az elnök úgy látja, hogy igen. Egy német szervezet által már korábban felajánlott - az idős, beteg emberek számára biztonságot jelentő - ké­szülékeket, amelyek bekapcsolha- tóak a házi jelzőrendszeres szolgá­latba. Szintén a várossal való együttmű­ködés jegyében tervezik a Wunder­land (Csodaország) óvoda felújítá­sát, ami százmillió forintos beruhá­zást jelent. Az összeg egyharmadát már elnyerték egy pályázaton, a többi pénzre a várossal közösen pá­lyáznak. A felújítással, korszerűsí­téssel Szekszárd vagyonát gyarapít­ják, hiszen az épület az önkor­mányzat tulajdona, ők csupán mű­ködtetik az intézményt, magyarázta dr. Józan-Jilling Mihály. Majd ismét hangsúlyozta a mindkét fél számára nagy fontosságú és hasznos együtt­működést, aminek hozadéka nem egy szűk kört illet, hanem az egész várost. - vhm - ná ­Koalíciós szerződéskötés

Next

/
Oldalképek
Tartalom