Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-10-08 / 33. szám
"f©} - szekszAkiji (fej vasArwap MOZAIK 2006. OKTÓBER 8. Folytatódik a tüntetés ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Mint arról dr. Tóth Csaba Attila, a Szekszárdi Védegylet alel- nöke, a Garay téri tüntetés egyik vezéralakja beszámolt, a de- monstrációt bejelentették a , rendőrségen is. így minden akadálya elhárult annak, hogy „akár esőben, akár fagyban” tovább folyjék a tiltakozás a kormány, annak feje és intézkedéseik ellen. A Védegylet szervezte tüntetés a közismert bala- tonőszödi Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása óta zajlik: minden este több száz fős tömeg demonstrál városunk központi terén. Tóth Csaba arról is tájékoztatott, hogy ez időtől kezdve (terveik szerint) minden héten egy- egy neves előadó tart majd a tüntetés okához kapcsolódóan előadást - így a jövő szerdán éppenséggel dr. Csatit Magdolna közgazdász várható a térre. A beszédeket előreláthatólag akkor is hallhatja a közönség, ha az időjárási feltételek kedvezőtlenek; ez esetben persze fedett téren. Annak érdekében, hogy az előadók Szekszárdra érkezhessenek, a helyszínen gyűjtést indítottak. A tüntetésről az interneten is találhatók információk a következő URL-címen: www.sbd.hu/garayterinfo.html Dr. Drábik János, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője 1938-ban született, tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi, utóbb Bölcsész Karán folytatta, majd elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját, 1971-ben pedig ügyvédijogtanácsosi vizsgát tett. 1981- ben New York államban is bejegyzett jogtanácsos lett. Két évvel később Münchenbe került a Szabad Európa Rádióhoz szerkesztőként. Mind amerikai, mind német munkássága jelentős, kitüntetéseket is eredményezve számára. 1999-től főmunkatársa, majd főszerkesztőhelyettese a Leleplező című könyvújságnak, több könyv szerzője és alapító tagja az „Ösz- szefogás a fennmaradásért” mozgalomnak, melynek céljai között szerepel Magyarország gazdasági szuverenitásának visszaállítása és a részvételi demokrácia megvalósítása is. GRÁNIT MÁRVÁNY MŰKŐ Sem csomag, sem megszorítás nem kell Nemzetközi hírű előadó beszélt a gondok gyökeréről és azok orvoslásáról Október 4-én, szerdán, este 19 órai kezdettel Drábik János tartott előadást a Garay téren hazánk gazdasági és politikai helyzetéről, valamint a kialakult szituáció problémáinak megoldási lehetőségeiről. Drábik a Szekszárdi Védegylet szervezésében a Gyurcsány-beszéd napvilágra kerülése óta minden nap zajló tüntetés vendége volt, beszédét az aktuálisan mintegy százötven-kétszáz fő között változó számú résztvevői előtt mondta el. Drábik János két részre osztotta előadását; az első során a Magyarországon létrejött helyzet indokaira igyekezett rávilágítani, a második folyamán pedig a felmerült problémák megoldására tett több javaslatot. Az előadó hangsúlyozta: a megszorító intézkedésekre nem csupán nincs szükség, de azok egyenesen károsak, hiszen semmit nem oldanak meg. Véleménye szerint a kormány diagnózisa a kialakult körülmények létrejöttére teljességgel helytelen. A költségvetési hiány létrejöttének és a külkereskedelmi mérleg felborulásának kiindulópontja nem az, mutatott rá Drábik, hogy a lakosság túl sokat fogyaszt, az ország túl sokat költ a jóléti kiadásokra, hogy a munkabérek túlságosan nagy mértékben emelkedtek. A legnagyobb probléma, mondta Drábik, az, hogy az állam most fordul a néphez, hogy a magyarság a paternalista állam gondoskodása helyett támaszkodjék saját magára - miközben az állam „az Önök munkájából előállított nemzeti vagyont [...] játékpénzért átengedte; elsősorban külföldieknek, és néhány hazai milliárdosnak". A pénz külföldi bankoknak, multinacionális nemzetközi vállalatoknak, a pénz- és korporációs oligarchiának a tulajdonába került, hangsúlyozta az előadó. A nemzeti vagyon elherdálásával szerinte a rendszerváltás óta hatalmon volt mindegyik kormánynak el kellene számolnia. A költségvetés hiánya, vélekedett Drábik, alapvetően négy okra vezethető vissza. Ezek közül elsőként az ország „elképesztő mértékű eladósí- tását” nevezte meg. A mai forint, mint fogalmazott, olyan külföldi deviza, melyet „forintruhába öltöztettek", és amelyért kamatot kell fizetni. A második ok, hogy a szavai szerint „vérszopó, fölösleges struktúra” EU-nak tagja lett Magyarország. Felesleges intézménynek, Szovjetunió 2-nek titulálta az uniót, és kijelentette, hogy 2003-ig mintegy nettó 8866 milliárd forintba került hazánknak a csatlakozás. Számokkal is igyekezett alátámasztani mondandóját, és hangsúlyozta, hogy azok a Külügyminisztérium, a Nemzeti Bank és a KSH hivatalos adataiból származnak. 2004-től, tagságunk kezdete óta, évente 1449 milliárd Ft-ot fizet be az ország Brüsszelnek, mutatott rá. Harmadik okként az elképesztő kormányzati pazarlást emelte ki az előadó. A negyedik ok pedig, vélte, a korrupció. A külkereskedelmi deficit legfontosabb okaként az ország külföldre történő túlprivatizálását jelölte meg. Ezt követi, fogalmazott Drábik, a 768 magyarországi off-shore cég, amelyek hazánkat adóparadicsomnak használják. Áttérve a terápiára: megszorítások nélkül helyretenni Magyarország ügyeit - tizenegy megoldás létezik erre, húzta alá Drábik, idő hiányában ezek közül csak hármat ismertetve. Elsőként említette (Milton Friedman Nobel-díjas amerikai közgazdász módszerét továbbgondolva), hogy a kamatterhet kiváltó intézkedésként az államnak ki kell bocsátania 14 ezer milliárd forintot, ezzel helyre billentve a költségvetés egyensúlyát, egyszersmind megelőzve a fenyegető inflációt a banki tartalék ráta 100%-ra növelésével. A második módszer, hangsúlyozta az előadó, több helyütt is sikerrel került kipróbálásra, és nem más, mint a saját pénzkibocsátás egy előre meghatározott termelői felhasználásra - így ugyanis a kapacitásnövekedés és a termék- és szolgáltatástöbblet értéke fedezi a finanszírozás összegét. Harmadikként az elektronikus pénz használatát jelölte meg Drábik, kiemelve, hogy a jogszabályi háttér hazánkban is rendelkezésre áll; csakhogy a lehetőséget agyonhallgatják. Az elmondottakat részleteikben is megismerni kívánóknak az előadó a könyveit, illetve az általa szerkesztett Leleplező ez évi harmadik számát ajánlotta figyelmébe. Kosztolányi Péter L O H N E R GÁBOR MŰKŐKÉSZÍTŐ MESTER • sírkókcszífés • konyha-Jürdossoba munkalapok • cpülctko -párkányok-lábasatok belsőépítészeti kőtáravak Afuhdy: cJclcjoii/jiax: ' (jemuUitopíirk: gsekssáríf. KJchkmc u. 1. | 74/411-759 és 06- JO '93-79-225 Qáekssáríf, ú^ÓEsániáj u. I. rCljvctrosi temető mefíetti ami kőből van/
