Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-09-17 / 30. szám
2006. SZEPTEMBER 17. MOZAIK , SZEKSZÁRDI VASARMAP j) Kőre rajzolt gesztusok Ötödik alkalommal rendezik meg Szekszárdon az ország második legrangosabb grafikai seregszemléjét a Magyar Grafikusművészek Szövetsége, a Magyar Grafikáért Alapítvány és a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza rendezésében. Az Országos Színesnyomat Grafikai Kiállításon legutóbb, 2003- ban szitanyomatokkal ismerkedhettünk meg, most egy újabb technika, a litográfia változatosságát mutatják be a triennálén szereplő alkotások. A kőnyomtatást 1798-ban feltaláló Alois Senefelder nem is sejthette, hogy milyen nagyszerű lehetőséget adott a művészek kezébe ezzel a kezdetben kizárólag nyomdászok által használt síknyomásos eljárással. Már a 19. század elején szívesen éltek vele olyan kiváló művészek, mint például Francisco de Goya, aki a Bikaviadalok sorozatát rajzolta kőre, de Delacroix is remekműveket hozott létre ezzel a technikával. 1826-ban már többszínű nyomatokat is készítettek, mégsem ez volt az egyetlen ok, ami miatt felvehette a versenyt a tömegesen terjedő fényképezéssel, és a század legnépszerűbb sokszorosító eljárásává vált. Az impresszionisták, például: Édouard Manet, felfedezték e módszer gazdagságát, hiszen akár zsíros krétával, akár kőrajztusba mártott ecsettel felvihet- ték rajzukat az előzőleg megcsiszolt, szemcsézett mészkőlapra. Az erről készült nyomatok tükrözhetnek markáns vagy lágy vonalakat, de erőteljes vagy finom, lazúros felületeket is. Nagyméretű, gyakran két lapból álló, kőnyomatos plakátjairól vált híressé Henri de Toulouse-Lautrec. Magyarországon Barabás Miklós volt a litográfia kiváló mestere. A 20. században sem homályosuk el e technika nagyszerűsége az alkotók és a befogadók körében. Edvard Munchtól Pablo Picassón át Joan Mi- róig szívesen alkalmazták a képzőművészek a fent említett változatokon kívül pl. az átnyomásos technikát is, ahol a papírlapra, akár a szabadban, elkészített rajzot nyomják át a kőre, vagy az olyan érdekes eljárást, mint a negatív fiyomatot adó aszfalt-követ, és még sorolhatnánk. Talán e technikai sokszínűség az oka, hogy a 20. század második felében egyre népszerűbbé váló komputergrafikával szemben az alkotók és a befogadók mindig találnak e rendkívüli műfajban izgalmasat, szépséget és újdonságot. Ezt bizonyítja az V. Országos Grafikai Triennálén 28 alkotó 59 litográfiája. A kiállítás érdekessége és erőssége is, hogy a hosszú évek óta a magyar grafika vezető egyéniségei közé tartozók, mint Sóváradi Valéria, Kiss Ilona, Nagy Gábor Stefanovits Péter, Benes József, mellett olyan fiatal művészek is szerepelnek, mint pl.: Bács Emese, Orr András, Nádas Alexandra, Kovách Imrich, vagy az 1988- as születésű Szabó Kristóf - mondja Baky Péter festőművész. - A legfinomabb, hajlékony rajzosságtól, a festői- séget egészen a legszabadabb, legvadabb gesztusokig megjelenítő lapokon szinte az összes grafikai, festészeti stílustörekvés, formai kutakodás tetten érhető. - A litográfiának mindig lesz jelene és így jövője is. Az V. Színesnyomat Grafikai Kiállítást Baky Péter nyitja meg szeptember 16-án 11 órakor. Közreműködik Lányi Péter zongoraművész. A tárlat október 18-ig tekinthető meg. K. E. EVANGELIUM Hálával! Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt. Jézus ekkor így szólt: „Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?" És ezt mondta az Úr: „Kelj fel, menj el, hited megtartott téged." (Lk. 17,15-19) Lukács, az orvos-evangélista jegyezte le azt a történetet, melynek befejező szakasza a fenti idézet. Tíz leprás csodálatos gyógyulásának a története ez, melyet az egyház legrégebbi Biblia olvasó útmutatója, az ú’n. „Óegyházi perikópa” hoz elénk ezen a vasárnapon. Tíz reménytelenül beteg embernek adja vissza Jézus az életet, de csupán egy tér vissza hozzá, leborulva elé, az Istent dicsőítve. Hol van a többi kilenc? Mi hiányszik a többségnél, ami ennél az egynél megvan? Mi hiányzik, sajnos, a mi életünkből is többnyire, ha nem is kilenc az egyhez arányban? Mit felejtünk el oly sokszor miután a kért segítséget megkaptuk: betegség, vizsga, nehéz munkahelyi helyzet után? Mi hiányzik az esetek többségében, egy-egy Istentől kért segítség után? A hálaadás! Jézus szavaiból az derül ki, hogy a köszönet elmaradása nem csak őt szomorítja el, de magát a hálátlan embert is megfosztja valamitől. A történetben ugyanis csupán egy valaki kapja az ígéretet: „hited megtartott téged”. De vajon miért ilyen fontos a hálaadás a Mesternek, milyen nyeresége van belőle magának az embernek? Valószínűleg azért olyan fontos ez, mert a hála a visszajelzés az ember részéről. Az élő Istennel való igazi szeretet-kapcsolat kezdete, ahol már nem csak alkalmi csodatevőnek, alkalomadtán megszólítható „szolgáltatónak” tekintjük őt, hanem a részünkről is áramlik valami felé: egyszerű, gyermeki „köszönöm”... A hála talán a helyes életszemlélet kezdte is, mert végre meglátja a „nekem járó” dolgok mögött: a többségében, igazából „ajándékba kapott” részeit az életnek. Milyen jó lenne átírni az emlékeinkben olyan szavakat, mint „mázli”, „szerencsém volt”...stb„ s megtanulni meglátni: az irgalmas Krisztus segítségét azokban az élethelyzetekben! Jó lenne megtanulni Lutherrel együtt, hálás szívvel imádkozni: „Uram! Amit nekem akarsz adni, azt én vidám szívvel, hálásan fogadom. Amit pedig nem adsz meg, arról szívesen lemondok. Elégedett akarok lenni, ha csekély az, ami nekem jut, s akkor is, amikor nagy gazdagság a részem.” Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA Tolna Megyei Szervezete és a Magyar Pénzügyi, Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének Tolna Megyei Szervezete közös szervezésében 2006. szeptember 21-én 9-14 óráig SZAKMAI NAPOT TART a Babits Mihály művelődési ház földszinti tánctermében Szekszárd, Szent István tér 10. Az előadások témaköre: ADÓ- ÉS JÁRULÉKVÁLTOZÁSOK (adózás rendje, áfa, szja, eva, házipénztár adó, különadó, társasági adó, járulék) Előadók: az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának vezető munkatársai Részvételi díj: 5000 Ft, mely az áfát is tartalmazza A részvételre jelentkezni lehet: 7100 Szekszárd, Kossuth Lajos u. 8. Tel./fax: 74/411-236 és 74/511-579 SZAKUZLETEINK SZEZONAJÁNLATA. Szüretelőkádak, kádtartozékok. Szüreti eszközök, anyagok, kisgépek. Műanyag gyümölcsös rekeszek, ládák. Lucernamag és gazdasági fűmagok. Raschel, pe. és pp. zsákok. Mezőgazdasági takarófóliák. Őszi műtrágyák és zsákos szerves trágyák. Virághagymák, kiültető kosarak. Fűnyírók, motoros permetezők szezon végi kiárusítása Elektromos és benzinmotoros láncfűrészek. KERTÉSZETI ABC Szekszárd, Piac tér Tel: 74/413-167 ZÖLDKERT SZAKÜZLET Szekszárd, Béri Balogh Á u. 50. Tel: 74/312-163
