Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-09-17 / 30. szám

2006. SZEPTEMBER 17. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP / Ismerkedjenek az MSZP képviselőjelöltjeivel Ezennel három képviselőjelölt vallomásával, s a következő ciklusra vonatkozó terveivel jelentkezünk, hogy az olvasók minél alaposabban megismerhessék a helyhatósági választásokon induló MSZP-s jelölteket. E bemutatóban megszólalók valamiben azonosak: mindhármukat más párt is támogatja. Fodor Miklós az SZDSZ jelölte, ám a támogatói közé tartozik az MSZP és az Együtt Szekszárdért Egyesület is, Sikabonyi Miklós és llosfai Gábor pedig az SZDSZ támogatását is bírja. Minden jelölt egyaránt fontosnak tartja az ismerkedés e formáját is, ami a választókat abban segíti, hogy október elsején felkészülten dönthessenek: a következő négy esztendőre kit bízzanak meg választókerüle­tük képviseletével. A négy évvel ezelőtti választáson Szekszárd 14 választókerülete közül nyolcból a szocialistákat juttatták be a közgyűlésbe, a kilencedik pedig listásként lett a testület tagja. Nem az álmaikról, hanem a meg­valósítható tervekről beszélnek... SIKABONYI MIKLÓS Vili. vk. „Lobogtassuk együtt a zászlót - Szekszárdért”- Őszintén hiszem, hogy ez a választás, pontosabban az azt követő időszak végre már nem a pártokról, a pártcsatározá­sokról, s a nagypolitikáról szól, hanem a városról, s a Szekszárdért tenni akaró emberekről. Időszerű lenne az önkormányzati testületeknek tudomásul venniük, hogy nem a zászló színe a fontos, hanem az, hogy milyen célért lobogtatjuk. Mi lobogtassuk együtt a zászlónkat Szekszárdért - mondta Miklós mély meggyőződéssel, s tegyük hozzá, ő már bizo­nyított, hiszen nem volt képviselő a most lezárásra kerülő ciklusban, mégis a Mezőgazdasági és Turisz­tikai Bizottság külsős tagjaként elkötelezetten és igen sokat dolgozott a városért, s még többet tett a választókerületében lakók javára. De fogalmazha­tunk úgy is, hogy a szekszárdiak zászlaja alatt mun­kálkodott. Kitartó közreműködésével - sok éves huzavona után- sikerült felszámolni a Kápolna téri illegális szemét- lerakót. Szintén sokat tett azért, hogy a Hosszú­völgyben és a Kerékhegy utcában megépült a szennyvízelvezető csatorna, amit az utóbb említett utcában rövidesen be kell fejezni, hangsúlyozta a je­lölt. A kérdésre, hogy mennyire érzi szekszárdinak magát, így válaszolt:- Nagyon is. Hiszen 27 esztendeje lakom itt, s mivel nagyon szeretem városunkat, természetesen bármit megteszek érte, lakóiért, valamennyiünkért. Hogy Sikabonyi Miklós tenni akarása, tettrekészsé- ge nem csak üres szavak, azt ismerősei, barátai - szerencsémre közéjük sorolhatom magamat is - csak megerősíthetik. Az ő személyiségét eredendő­en a kitartás, a szorgalom, tolerancia és a kapcsolat­teremtő készség jellemzi, amit alaposra „csiszolt” a vezetőbeosztásban töltött sok-sok esztendő, ami ke­mény munkával és olcsó ígéretektől mentesen telt. Nem véletlenül választották posztjára újból és újból.- Járdákat, utakat kell építeni, például az Ibolya ut­cában, a Felsővárosban... A kiemelt feladatok közé sorolom a Kálvária hegyoldal és a Felsőváros rend­betételét, a Kálvária környékén' a garázsgondok megoldását, s bőven itt az ideje a - jobbnál jobb ren­dezvények színteréül szolgálható - Kápolna tér tel­jes rekonstrukciójának, beleértve egy kellemes ját­szótér megépülését is - sorolta a feladatokat, s azt is megemlítette, hogy ezek megvalósulását - nyilván a pályázati pénzek mellett - ő maga anyagilag is támo­gatná. (Bizonyára ebben sem marad egyedül.) Végezetül közölte, várja a körzetében élők javaslata­it - telefonja mindig be van kapcsolva. FODOR MIKLÓS IX. vk. „Továbbra is gyarapítanám a városlakók apró örömeit" 1990 óta minden ciklusban képviselővé választották, még­pedig abban a kerületben, ahol él, s ahol szülei is élnek. Volt alpolgármester, kistérségi elnök, az elmúlt ciklus­ban a Mezőgazdasági és Turisztikai Bizottság elnö­keként tevékenykedett. Amúgy pedig - mint azt va­laki megfogalmazta - a szinte mindenki ismerőse­ként jelenség a városban. Egy cég ügyvezető igazga­tójaként dolgozó férfiút rendszeresen látni munka­idő után, amint egy-két-három emberrel beszélget az utcán. Olykor egy óra múlva még mindig ugyan­ott állnak, ugyanott gesztikulálnak. Honnan van ennyi ideje?- Nem pecázok, nem kártyázok... haszontalansá- gokra pedig sajnálom az időmet. Hobbim ugyan van, de az a munkám, beleértve a képviselőséget is, amit szolgálatnak tekintek a városért - mondja, majd a tisztelet hangján beszél példaképeiről, a szü­leiről.- A háború után friss diplomásokként - édes­anyám pedagógus, édesapám orvos - kerültek Szek- szárdra. A város befogadta őket, ők pedig munkáju­kat szolgálatnak tekintve igyekeztek tenni lakóhe­lyükért. Ketten több mint nyolcvan évet dolgoztak a közszférában. Számomra nagyon fontos a szülői példa, így véremmé vált az emberek tisztelete, a készségesség, a basáskodás ellenzése, de az is, hogy tőlem telhetőén gyarapítsam az emberek apró örö­meit, hiszen abból tevődik össze életünk szép olda­la - fejtette ki Miklós, de hozzátette, boldog, ha po­zitív visszajelzést kap az elvégzett munkáért, azért meg különösen, ha javaslatokkal, ötletekkel „bom­bázzák”. Mint fogalmazott, a következő ciklusban új fejlő­dési pályára léphet Szekszárd. Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetéséből Magyarország 8000 milliárd forintra számíthat, amiből a régió, benne Szekszárd is jelentős összegekhez juthat elsősorban sikeres pályázatai révén. Óriási a tét, az esély és koc­kázat is! A versenyben - amely a következő években az uniós forrásokért folyik majd az ország települé­sei között - egy kezdő városvezetés hátrányban lesz a gyakorlottakkal szemben. Hiszen az utóbbiak már rendelkeznek a szükséges kormányzati és brüsszeli kapcsolatokkal, kialakult a csapatszellem, és óriási tapasztalatra tettek szert. Választókerületében, a „város szívében” - amely mindenkié, amit mindenki használ és mindenki le­lakik - folytatódik a rekonstrukció. Következik a Bé­la tér, majd a Bezerédj-Széchenyi tömbbelső, illetve az Arany János és a Széchenyi utca közti terület ren­dezése. Kiemelte, hogy az említett részeken rendez­ni kell a forgalmat: gyalogoszónákat és körforgalmi csomópontokat kell kialakítani, s „egyszerűen tart­hatatlan, hogy a szülészet mellett a legszennyezet­tebb a levegő”. Örömmel jelentette be, hogy az Ybl Miklós utca új burkolata - a következő időszakban történő lakótelepi rehabilitáció előtt - heteken belül elkészül. ILOSFAI GÁBOR X. vk. „Kellemesebb környezetet a közösségeknek” Mint szórólapjában is írja a há­rom diplomával rendelkező Gábor, harminc esztendősen ő volt a legfiatalabb tagja váro­sunk közgyűlésének 2002-2006 között. Hamar bele­szokott ebbe a közösségi munkába, különösen „mély vízbe dobása okán”. Pártja bízott benne, így őt választották a Gazdasági Bizottság elnökének. Nem lehetett könnyű feladat a paritásos bizottság vezetése, különösen a kezdetekben, jegyeztem meg.- Nem korfüggő, inkább gondolkodásmód kérdé­se, hogy az ember a rá rótt feladatokat miként, mi­lyen nehézségek árán tudja ellátni. Bár - mint ta­pasztaltam -, amennyiben az ember fiatalon lép be egy adott pártba, rövid időn belül képes felnőni a politikához, a csöppet sem egyszerű politizáláshoz. Hozzáteszem, aki hosszútávra tervez, s valóban po­litikussá szeretne válni, annak jó „belépőt” jelent az emberközpontú önkormányzati munka.- Különösen akkor, ha az illetőt törekvéseiben pártfogolják. Gábort most az SZDSZ is támogatja.- Erőt ad, hogy két párt is mellettem áll. Ennek el­lenére adódnak olyan „tudathasadásos” állapotok, amikor arra kényszerülök - képviselőtársaimhoz hasonlóan -, hogy eldöntsem, az adott helyzetben a város érdekét tekintsem-e elsődlegesnek szemben a körzetemben élő 20-30-40 polgáréval. Ilyenkor nem könnyű elvonatkoztatni, de azért lehetséges és szükséges is. llosfai Gábort fiatal kora miatt más oldalról is be kell mutatni, amihez örömmel hozzájárult. Igaz, sok ismerőse van a városban, számuk az utóbbi négy évben megtöbbszöröződött, általános és kö­zépiskolába itt járt. De párjával is itt jött össze 2003- ban, majd nagy boldogságukra hamarosan megszü­letett Csenge nevű kislányuk.- Csenge mindenek felett és mindenek előtt - szö­gezte le a családcentrikusságot édesanyjától átörö­költ Gábor, akinek három testvére van. - Kicsi lá­nyunk olyan, mint egy „szociális foglalkoztató”. Minden helyzetben igényli, hogy figyeljünk rá, sőt, amikor látszólag egyedül játszik, megsoroz a felada­tokkal: „Apa, figyelj, apa, fogjál meg, apa, várjál meg...” Sokat beszélgettünk a pártok stílusbeli különbsé­géről, a helyi képviselői munkáról, a fogadóórák jó tapasztalatairól és persze lakó- és választókörzeté­ről.- Játszótereket, zöldövezeteket, padokat és parko­lókat szeretnék mind nagyobb számban, hogy a ki- sebb-nagyobb közösségek minél jobban érezhessék magukat. A „Kell egy hely” program során több ját­szóteret modernizáltunk, a Panel plusz program so­rán körzetemben 16 társasházban 414 lakás fűtése vált gazdaságosabbá - majd a szórólapján ismerte­tett terveket sorolta, amit érdekes felvetés követett. Gábor édesanyjától látta, hogy a megmaradt kenye­ret, és más, még fogyasztható élelmet nem dob a ku­kába, hanem becsomagolja, s felakasztja a tároló­edényre.- Sajnos, vannak, akik e csomagokat boldogan vi­szik el. Töröm a fejemet, miként lehetne biztonságo­san összegyűjteni és elkülöníteni a fölöslegessé vált ennivalót a rászorulók számára. Hamarosan meg­lesz a megoldás! (hm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom