Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-09-03 / 28. szám
I 2006. SZEPTEMBER 3. ANJLQ ________________vasAkimap ME SÉLŐ EMLÉKEINK 38. Szülej mán szultán Szekszárdon „A padisah lóháton ment" A vármegyeházi emléktábla szerint „szeptember 5-én szerdán Bátaszék felől vonult be és haladt másnap Tolna, majd Buda felé II. Szulejmán törökcsászár serege” 1526-ban. Ennél azonban jóval többet tudunk a nevezetes eseményről. Egykorú szemtanúk és későbbi visszaemlékezők jóvoltából - kellő kritikával szemlélve - meglehetősen kerek képet rajzolhatunk az eseményekről, s cáfolhatjuk azokat a híreszteléseket, amelyek a Duna menti helységek felégetéséről meg a lakosság halomra gyilkolásáról szólnak. A török ennél okosabb volt, hiszen ismeretlen terepen kellett II. Szulejmán 1535-ös rézmetszeten mozgatnia a mohácsi csata után is mintegy 70 000 fős reguláris sereget a hozzá csapódott félannyi szerencsevadásszal. Ezek élelmezését visszafelé is biztosítania kellett a szultánnak, akit a kor- társak kiváló szervezőként jellemeznek. II. Szulejmán ekkor 32 éves, öt éve foglalta el Nándorfehérvárt, 1522- ben Ródoszt, s április 23-án indult II. Lajos hadai ellen. Augusztus 29-én, amikor felhőszakadás miatt abbamaradt a mohácsi csata, még három napig bizonytalanul várt, majd - a király hollétéről eredménytelenül tudakozódva - megindult. Feridun bég naplója szerint (Thury József fordításában) már szeptember 4-én Szek- szárdra ért. „A táborban kihirdették, hogy az egész seregben lévő hitetlen férfiakat hányják kardélre, az asszonyokat pedig ne adják el, hanem bocsássák szabadon. Ezért tehát nagyon sok gyaurnak vágták le a fejét. Aztán az a tilalom adatott ki, hogy senki ne merjen portyáz- ni. A padisah lóháton ment. A csauszok és mások közül emberek rendeltettek, hogy a győzelem örömhírét megvigyék Ruméliába, Anatóliába, Szíriába.” Evlija Cselebi úgy tudja, Szekszárd „mikor Szulejmán kán kezébe került, külön szandzsákbégi székhellyé let- t”. Ez valószínűleg csak 1543-tól igaz, de a világutazó maga látta a várban „Szulejmán kán dzsámiját, amely kicsiny deszkaépület”. Ez őrizhette egykori látogatása emlékét. Mire következtethetünk a hadinaplóból, s van-e egyéb részlet az itteni eseményekről? Mivel a csata utáni harmadik napon 2000 foglyot fejeztek le, az útközben elfogott férfiak száma nem lehetett jelentős: ezeket rabszolgának szánhatták a harcosok, akárcsak a nőket. Feltehetően ellátási nehézségek késztették a szultánt a látszólag embertelen rendelkezésre, de ő csak a félhetően fegyverforgatókkal számolt le. Egy korabeli német zsoldos elbeszélése nyomán azt is sejthetjük, mi lett a szőlőkkel. Igaz, szeptember elején még nem lehettek KOSZTÜM-, ÖLTÖNY- és KABÁTVÁSÁR SZEKSZÁRDON, a Babits művelődési központban SZEPTEMBER 8-án (péntek) 9-17 óráig. UGYANITT FARMERVÁSÁR! Női-férfi farmernadrágok, -ingek, -dzsekik EXTRA méretben is! ÓRIÁSI VÁLASZTÉK - MAGYAR TERMÉK! Válassza a garantált minőséget! *? s • Pénzügyi-számviteli ügyintéző • Mérlegképes könyvelő •Adótanácsadó • Minőségirányítási belső auditor • Ingatlanközvetítő ÚJDONSÁGAINK: •TB szakelőadó • Mérlegképes könyvelő kiegészítő államháztartási szak • Okleveles adószakértő A megye 5 városában folyamatosan szervezzük a mérlegképes könnyvelők kötelező éves továbbképzését! PERFEKT Zrt. Tolna Megyei Képzési Központ szekszard@perfekl.hu Infovonal- (74) 410-185, (30} 445 44 92| RerTeKT érettek a fürtök, persze mit számít ez annak, aki éhes? Az egykorú újságlap szerint: „A szultán rettentő fegyveres hatalommal támadt a készületlen és egymás közt is állandóan civódó magyarokra. Serege... Ilyen díszes aláírással (tugrával) küldhette híreit rengeteg tevét hozott magával, amelyekét a szőlőkben helyezett el, hogy mindent elpusztítsanak és felzabáljanak.” Alighanem tényleg ezeknek a soha nem látott állatoknak az élelmét szolgálhatták a zöld hajtások meg a félérett szőlők, amelyek között még a portyázást is bizonytalannak ítélte a világhódító. A szultán szeptember 9-re már Budára ért, s visszafelé éppen egy hónap múlva hagyta el - immár rabszolgákkal és ezüsttel terhelten - az országot. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Szeptember 4-én 125 éve, 1881- ben Garay szülőházán emléktáblát, a tűzoltóegylet és a dalárda tagjai zászlót avattak. Szeptember 5-éri 120 éve, 1886- ban kidobolták a megyei szabályrendeletet: palackos borát mindenki árulhatja. Szeptember 6-án 90 éve, 1916- ban Fehér Lőrinc, volt zombori polgármester bérbe vette Pa- lánk-pusztát. Szeptember 7-én 100 éve, 1906- ban hunyt el Goldberger J. Mór, a kaszinó legrégibb választmányi tagja, az izraelita hitközség volt elnöke. Szeptember 8-án 105 éve, 1901 - ben este gyúlt ki először a helyi villanyvilágítás. 90 éve, 1916- ban halt meg Berger Benő szekszárdi izraelita iskolai, majd pozsonyi igazgató-tanító. Szeptember 9-én 110 éve, 1896- ban Virág Ferenc, a későbbi püspök került ide káplánnak. 100 éve, 1906-ban hunyt el szülöttünk, Hiding Antal teológiai író. Szeptember 10-én 125 éve, 1881- ben született Szekszárdon Miklósi (Mutschenbacher) Ödön festőművész, grafikus. 110 éve, 1896-ban ünnepélyesen megnyitották a gimnáziumot.
