Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-06-25 / 24. szám
2006. JÚNIUS 25. KÁVÉ. DUPLA HABBAL VASAMKvM „Szakmai eredményeket csak sok munkával lehet elérni” SAS ERZSÉBET OLDALA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Dr. Horváth Béla egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai kar főigazgatója és felesége, dr. Horváthné Papp Ibolya, az I. Béla Gimnázium tanára. Környezeti nevelésről, kitüntetésről, vezetői hitvallásról, tudományos munkáról, s a nevelés sikeréről - az iskolában és a családban - beszélgettünk. Egy férfi: Dr. Horváth Béla- Szekszárdra kerülésed óta - immár 22 éve - van meghatározó szereped a város életében, ebből 11 éve, mint a város népszerű intézményének az Illyés Gyula Főiskolának főigazgatójaként...- Harminc éve vagyok a pályán - feleségemmel együtt fut pedagógusi pályánk -sail éves főigazgatói kinevezésem ebben az évben lejár, s miután a felsőoktatási törvény két ciklust enged - amely után egyet ki kell hagyni - most nem pályázhattam.- Az ember életének fontos állomásain egy kis leltárt készít, mit valósítottam meg, mit hagyok az utódomra...- Korszerű főiskolát hagyok az utódomra. Az utóbbi öt évben, megdupláztuk a hallgatói létszámot. Új, nagyon fontos szakterületeket sikerült meghonosítani: a közgazdászképzés a megye szakemberszükségletét elégíti ki. Ugyancsak óriási az érdeklődés a kommunikáció, a magyar szakos képzés iránt, hat új felsőfokú szakképzést indítottunk. Modern infrastruktúrával rendelkezünk, az utóbbi két évben több mint 200 millió forintot ruháztunk be az épületekbe, s elindítottuk még 2005-ben egy konferenciateremmel, tanszállodával rendelkező idegenforgalmi központ projektet. Remélem, megvalósul.- Ilyen nagy intézmény irányítása több mint egy évtizeden át embert próbáló feladat. Arról nem beszélve, hogy mindemellett továbbképzésedre, tudományos munkádra is nagy energiákat fordítottál, öt könyved, számtalan publikációid jelent meg, amelyek sikeresek voltak... s reméljük ez folytatódik.- Egyetemi professzor vagyok. Nem hanyagolhatom el a tudományos munkát, hisz munkatársaimat is a fokozat megszerzésére ösztönöztem. Tehát én habilitáltam a karon először, s jelenleg az egyedüli egyetemi tanár vagyok. A Pécsi Akadémiai Bizottság újra alelnökévé választott. Igyekeztem a város szellemi életében aktívan részt venni, 1992-2000-ig szerveztem a híressé és népszerűvé vált író-politikus-nagyköveti találkozót. Sok rangos szakmai konferenciát gondoztam.- Pedagógusi, vezetői arc poeticádat - kicsit elkoptatott szlogen, viszont fontos - hogy fogalmaznád meg?- Szakmai sikert csak kitartó munkával lehet elérni. Ezt az elvet és a kultúra, az irodalom iránti szeretetemet igyekeztem minden fiatalnak, mint pedagógus, és minden embernek a tudományos munkáimban átadni. S természetesen fiaimnak. Úgy érzem nem sikertelenül. Balázs fiunk 4. éves közgazdász Budapesten. Két félévet ösztöndíjasként külföldön tanult, egy nemzetközi szakmai diákszervezet elnöke. Büszke vagyok mindkettőjükre, mert amit vállaltak, azt - a tehetségük mellett - akarattal és szorgalommal igyekeznek megvalósítani. Egy nő: Dr. Horváthné Papp Ibolya- Harminc év a pedagógus pályán, ebből huszonkét év Szekszárdon. Mi, szekszárdiak pedig azt hisszük, mindig is Szekszárdon éltetek...- Én nagykanizsai vagyok, Bony- hádon együtt kezdtünk el tanítani a most 200 éves Petőfi Sándor Gimnáziumban, s nyolc év után jöttünk Szekszárdra.- A környezet védelme - ami egy biológia-kémia szakos tanárnál érthető - mikor lett számodra legalább olyan fontos, mint a pedagógus pálya, ha egyáltalán el lehet a kettőt választani...- Egy kis faluban nevelkedtem, ahol a természet közelsége, a paraszti kultúra adta az indíttatást. A másoddiplomámat már környezetvédelemből szereztem. S akkor megemlítem a harmadikat is, amely közoktatásvezetői, úgyhogy elmondhatom, hogy végigtanultam az eddigi életemet.- Szekszárdon az első munkahelyed nem iskola volt...- A Pedagógiai Intézetben a szaktanácsadói rendszer kidolgozásában vettem részt, és 18 éven át mint megyei biológiai szaktanácsadó dolgoztam.- Az I. Béla Gimnáziumban, létrejötte, immár tizenkét éve tanítasz...- Biológia-kémia szakos tanárként és környezeti nevelőként, emellett a főiskolán második éve adjunktusként környezetvédelmet, egészségnevelést, természetismeretet oktatok.- Aki ismer, az tudja, hogy ez a terület a szívügyed, s nem csak iskolai szinten oktatod...- A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületének alelnöke vagyok. Ez az országos szervezet átfogja az egész oktatási rendszert, óvónőktől a professzorokig vannak tagjaink. Az egyesület tagjai mindannyian elhivatottságot éreznek, és aktívan dolgoznak a környezeti nevelés sikeréért. Minden tagunk a saját területén szinte misszionáriusi munkát végez. Kiadványaink vannak, konferenciákat, továbbképzéseket szervezünk határainkon belül és kívül, és egymástól is sokat tanulunk.- A tanításhoz és az egyesületi munkádhoz kapcsolódóan publikálsz is.- Szakmai lapokban több cikkem jelent már meg. Második kiadásban is elfogyott a Globalitástól a lokalitásig című könyvem. A Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány és a Magyar Biológiai Társaság dél-dunántúli csoportjának elnökségi tagja vagyok. Szakmai tevékenységemhez tartozik a Szüreti Fesztiválokhoz kapcsolódó konferenciasorozat. Elindítója vagyok a környezetvédelmi megyei vetélkedőnek, amelyet már. 13 alkalommal rendeztünk meg, A tehetséggondozás pályám kezdetétől szívügyem. Tanítványaimmal a természet és környezetvédelemről szóló országos tanulmányi versenyek döntőiben szép eredményeket értünk el. Mint pedagógus, sürgető feladatnak tartom, hogy a környezeti nevelést gyermekkorban kezdjük el, felelősséggel, környezettudatosán éljünk, hogy önmagunkat és éltető elemeinket, a vizet, a levegőt, a talajt fenntarthassuk, ezeket élhetően adjuk át a következő nemzedékeknek.- Fenti elkötelezett munkásságodért, Tolna megyében elsőként kaptad meg azt a kitüntetést, melyet a természetvédelem nemzetközi ünnepén, Persányi Miklós környezetvédelmi minisztertől vehettél át, s melyhez szívből gratulálunk.- Jólesik, ha elismerik az ember több évtizedes tevékenységét, és az is nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy két fiunk közül a kisebbik, András, aki most harmadikos gimnazista, vonzódik a természet- tudományokhoz, biológus vagy orvos szeretne lenni.
