Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-06-25 / 24. szám
2006. JÚNIUS 25. EU-BORREFORM „Történelmi borvidékek védettségéért Szekszárdnak harcolnia kellene” JKIJva sArSap BORÍOLÍDAL Az általános kivágások anomáliái Az átlagosan tízszázalékosnak mondható borfelesleg, ami az unió borpiacát jellemzi, alapvetően meghatározza a borreform törekvéseit. A szőlő- és a borágazatnak szembe kell néznie különböző piaci kihívásokkal. Mindenekelőtt azzal, hogy a konkurenciaként jelenlévő sör és égetett szeszek fogyasztása növekedő tendenciát mutat világszerte, a bor pedig stagnál, inkább csökken. A jó termőhelyi adottságokkal bíró harmadik világból fokozatosan nő az import, Európa évente mintegy kétszázalékos piaci részesedést vészit. Az unió három legnagyobb bortermelő országának, Franciaországnak, Spanyolországnak, Olaszországnak befolyásával valamit tenni kell a meglehetősen negatív irányba tendáló helyzet megváltoztatására. Az EU- bizottság elképzelése szerint az eladatlan, felhalmozott készletek további növekedésének megakadályozására a következő öt évben mintegy négyszázezer hektár ültetvényt ki kell vonni a forgalomból, amire motiváló összegű kivágási támogatást adnak a gazdáknak, mindemellett megszűnik a borlepárlás és a melléktermékek támogatása, az előzetes elképzelések alapján megszűnne a musttámogatás, s annak import borokkal történő házasitásának lehetősége, a cukor használatát is maximum egy-két százalékig engedélyeznék. Elkészítik a nagy bortermelő országok a maguk javaslatát, megkérdezik a nem bortermelőket is, de egyfajta nagy szintézis létrejötte szinte lehetetlen... Persze magyar álláspont mégis csak kell, hogy legyen. Év eleje óta ezen munkálkodnak a legjelentősebb szakmai és érdekvédelmi szervezetek, a parlamenti bizottsági munkában is előkerül mostanság a téma. Dr. Braun Márton, aki a szekszárdi hegyközség elnökével Mészáros Pállal bizonyos anomáliákra hívta fel a figyelmet, ami a készülő tervezetben szerepel, ami ellen hazánknak - más történelmi borvidékkel karöltve - fel kellene emelnie szavát.- Kezdjük mindjárt az,úgynevezett kivágási támogatással, amely alapvetően magyar szempontból sem rossz döntés. Akkor, amikor termékfelesleg van, nem is kicsi, akkor azokon a helyeken, ahol a termőhely-adottságok nem kifejezetten a szőlőnek kedveznek, ott ne folytatódjék termelés. Maradjon fenn egy ideig az ültetvény-kivágás lehetősége, de arra is oda kell figyelni, hogy a telepítési jogokat ne lehessen átruházni egy másik országba - hívja fel a figyelmet Szekszárd országgyűlési képviselője. - Attól félünk, hogy a külföldi tőkeerős országok így bejöhetnek és fölvásárolják a területeket, Így nem kívánatos módon csökkennek a magyar területek. A kivágással kapcsolatosan pedig be kell építeni bizonyos fékeket, ami véleményem szerint a magyar történelmi borvidékek, így a szekszárdinak is vastagon az érdeke. Ha ezek a területek eltűnnek, a jövő forog veszélyben, ugyanakkor tájvédelmi és az agrárkultúra szempontjából is anomáliák keletkeznek, ez ellen föl kellene emelni a hangjukat, és szövetségeseket keresni - fiis- tölgött a témán képviselőnk, akihez azonnal csatlakozott Mészáros Pál, aki felettébb elszomorodik majd, ha a kivágási kérelmek a történelmi borvidék nevezetes részeiből is érkeznek a hegyközséghez.- A szekszárdi történelmi borvidéken, fönt a dombokon, ahol már a rómaiak is bort termeltek, nos, ha azokra a részekre is zokszó nélkül megadják a kivágási engedélyeket, és ki is vágják azt a szőlőt, és oda ötven évig nem lehet szőlőt telepíteni, ez egy komoly gazdasági és egyúttal kulturális versenyhátrányt is teremt a vidéknek. Milliós hektáronkénti kivágási támogatás ide vagy amoda, de örömmel mondom, hogy a szekszárdi gazdáknak ez nem anyagi kérdés, idáig, s e két szempont alapján még a kisebb-nagyobb veszteségek ellenére is a terület meghagyása mellett döntöttek, nem adják föl a termelést, nem akarják az értéket veszni hagyni. Néhány tíz hektár kivágási kérelem érkezett, és ezek sem a híres termőhelyeknek számító területekről.- De hogyan fér meg szakmailag egymás mellett a búza, a kukorica és a szőlő, túl azon, hogy tetten érhető az esztétikai összeférhetetlenség. NÖVÉNYVÉDELEM Veszélyben a szőlő Június során összesen 90 mm körüli csapadék esett. Júniusban eddig 10 csapadékos nap volt, ami azt jelentette, hogy átlagosan minden másnap esett. A hónap első felében ez nem jelentett gondot, mert a hűvös időben a gombabetegségek is „fáztak”, még mi is többen visszagondoltunk a fűtési szezonra, sőt voltak, akiknél „tettlegességre” is sor került. A hónap közepétől azonban az esőkhöz magas hőmérsékletű napok társultak. A párás, meleg időben elsősorban a peronoszpóra, de a lisztharmat is „élt” a lehetőséggel, és június folyamán felszaporodott. A betegségek intenzív, járványos terjedése most kezdődik. A kórokozók elleni permetezéseket folyamatosan, 7-10 naponként ismételgetni kell. A szőlő az idei évben a megszokotthoz képest később virágzott, így a felszaporodó gombabetegségek igen veszélyesek a fiatal, kötődött bogyókra és a lombozatra egyaránt. Az idei évben ne kísérletezzünk az olcsó megoldásokkal. A lisztharmat ellen, a fürtkárok megakadályozása érdekében, válasszunk megbízható szert (Quadris Max, Eclair, Falcon, Talendo, Cabrio Top, Discus, Folicur, Topas). A kén tartalmú kontakt szerek (Thiovit Jet, Kumulus, Szera, Microthiol, Szulfur, Necator, Solfo, Cosavet) is kerüljenek bele mindenképpen a permetlébe. A peronoszpóra kártételi jelentősége még fokozottabb, mint a lisztharmaté. Ez a helyzet egész júliusban tarthat. A peronoszpóra ellen továbbra is a felszívódó készítmények (Quadris Max, Eclair, Cabrio Top, Discus, Ridomil, Acrobat, Mikal, Galben, Curzate, Ta- nos, Forum, Melody) alkalmazását javasoljuk. A felszívódó szerek használata egészen július végéig indokolt. A kontakt réztartalmú szereket (Champion, Cuproxat, Rézoxiklorid, Astra, Vitra, Bordódé) önállóan csak július legvégétől kezdjük el használni. Július közepén várható a szőlőmolyok második nemzedékének tömeges lárvakelése. Károsításuk az idei évben nem számottevő, de a lárvák ellen, ahol szükséges, védekezzünk (Runner, Steward, Alsystin, Match, Nomolt, Cascade, Zolone, Ba- sudin, Bi 58, Dipel, Bactucid). Az atkák száma az idei évben közepes, de a gubacsatkák kártétele sok helyen fokozott. Egyes ültetvényekben szükség lehet speciális atkaölő szerek (Flumite, Ortus, Magus, Cascade) kijuttatására. A lisztharmat- Nem kis gondok lesznek a következmények. Ha egy ötvenhektáros összefüggő szőlőterületből kivágnak öt hektárt, és ott búzát vagy napraforgót termesztenek. Ezeket a kultúrákat vegyszerezni, gyomirtani kell, bizony átszáll a szőlőterületre, és károsítja a szőlőt, aztán kipusztul, föl kell hagyni az egésszel.- Ez a nyugati országoknak is problematikája...- Ott ezt úgy hajtják végre, hogy vannak tömbök, amiket nem lehet kivágni, ezeknek megteremtik a piacát, értékesítik - jegyezte meg Mészáros Pál -, hogy megmaradjon, mert ahhoz, ami a kulturális örökség része, nem lehet hozzányúlni. Nálunk sem szabad hagyni, hogy az ilyen területek mellé, közé beékelődjenek erdők, vagy más agrárkultúrák.- Valamit tényleg tenni kellene országosan - fűzi tovább a gondolatot dr. Braun Márton. - A Nemzeti Földalap segítségével talán föl lehetne vásárolni ezeket a területeket és odaadni a stabil termelőknek, de sürgősen foglalkozni kellene a bennünket, szekszárdiakat nagyon is érintő témával. Persze, meg kellene szondáztatni a témában az uniós bortermelés hetvenkét százalékát produkáló, franciákat, spanyolokat, olaszokat, akik nyilván meghatározó befolyással bírnak az új bortörvényre. Körül kellene nézni, az újonnan csatlakozók közül kik támogatnának bennünket, s az mekkora lobbierőt képvisel. Mert az új világ boraival szembeni küzdelemben - ahogy Szekszárd ország- gyűlési képviselője fogalmaz - nem biztos, hogy az a célravezető, ha a kivágásokkal eleve megadjuk magunkat. Persze, ha az európai bortermelők egymást is ellenfeleinek, hovatovább ellenségeinek tekintik a piac szűkülése miatt, akkor... csak a gazdák érzelmeire alapozhatunk... Erre azért történelmi távlatokban nem lehet alapozni. B. GY. elleni védekezéseknél egész évben folyamatosan kijutatott magas adagi! ként (pl. Thiovit Jet 4-5 kg/ha) több éven át használva jelentősen csökkenthetjük az atkák számát, speciális atkaölök használata nélkül is. A termésfejlődés időszakában gyakori a szőlőtőkék sárgulása, a lombozat elszíneződése. A tüneteket a növények mikroelem-ellátásának zavara okozza. A vas-, bór- és cinkhiány ellen talaj- és lombtrágyázással védekezhetünk. A lombtrágyázás egyszerűbb és olcsóbb, hatása gyorsan jelentkezik. A felhasználható készítményeket (Kemira Folicare, Fito- horm, Zöldítő komplex, Bíomit Plusz, Bioplazma, Sequestren) a permetezések alkalmával keverjük hozzá a permetléhez. Használatukat tegyük rendszeressé. Év végén szüretkor a szőlő 1-2 mustfokkal meghálálja a lombtrágyás törődést. Dr. Gabi Géza TM-i NTSZ, Szekszárd
