Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-06-25 / 24. szám

2006. JUNIUS 25. FÓKUSZBAN SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Döntések - vita nélkül Folytatás az 1. oldalról. Az utófinanszírozásból adódó likviditási problémák elkerülése, és a gazdálkodás zökkenőmentes­sége érdekében a közgyűlés felha­talmazta a Pénzügyi Bizottságot és a Gazdasági és Városfejlesztési Bi­zottságot, hogy a két bizottság együttes döntése alapján sor kerül­hessen esetleges forrásbevonások­ra, illetve az azzal kapcsolatos döntések meghozatalára. Meghosszabbította a közgyűlés a 2003. szeptember 1-jétől 2006. augusztus 31-ig érvényes közokta­tási megállapodásokat. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Én Ovim” Alapítvánnyal, a Négy Évszak Waldorf Pedagógiai Alapít­vánnyal, a Római Katolikus Egy­ház Pécs egyházmegye püspöké­vel, Keresztény Nevelésért Alapít­vánnyal és a a Kolping Katolikus Szakképző Iskolával 2012-ig szóló közoktatási megállapodást kötött. A közgyűlés felhatalmazta Kocsis Imre Antal polgármestert a megál­lapodások aláírására. A nyílt ülésen hallgatta meg a közgyűlés a képviselők interpellá­cióit, elsőként Tóthi Jánosét, aki Csalogány utca 19-20. és a 21-22. szám alatt felépült társasházakkal kapcsolatban tette fel kérdéseit. A képviselő elmondta, hogy a fel­épült társasházakban az önkor­mányzatnak 4 db lakás tulajdonjo­gát ígérte a kivitelezést végző vál­lalkozás a használatbavételei enge­délyek kiadása után. Az átadás a mai napig sem történt meg. A kör­zet választott képviselője a társas­házak körül kialakított közterek­kel, utakkal kapcsolatos minőségi kifogásokat is megfogalmazott, vé­leménye szerint azokat a vállalko­zó nem a'szerződésnek megfelelő­en készítette el. A képviselőnek a minőségi kifogásokkal kapcsolat­ban Szeleczki József irodavezető válaszában elmondta, hogy azok­kal kapcsolatban a hivatal is meg­tette a minőségi kifogásait, és nem vette át azokat a vállalkozótól. A lakásokkal kapcsolatban dr. Göttlinger István irodavezető és Ferincz János aljegyző elmondta, hogy a város megtette a szükséges jogi lépéseket, hogy szerződés sze­rinti jogainak érvényt szerezzen. Horváth István képviselő javas­latait nem vette napirendre a testü­let interpellációban fogalmazta meg azokat. Hétfőn a Fidesz ezek­ről a kérdésekről sajtótájékoztatót is tartott, melyről szintén tudósí­tást olvashatnak lapunkban. Horváth István felvetéseire Ko­csis Imre Antal polgármester rövid válaszában elmondta, hogy a vá­rosnak 16 éve vannak likviditási problémai, ezeket ebben az évben is a helyi adóbevételek fogják majd szeptemberben orvosolni, majd hozzátette, hogy a város ebben a ciklusban igenis fejlődött, mégpe­dig utakban, járdákban és egyéb közművekben. A képviselő felvetéseire a polgár- mester részletes választ ígért, még­pedig írásban. Szükség lenne a bérlakásokra Szekszárd város közgyűlése 2006. május 18-án hozott határozata alap­ján 2006. szeptember 30-ig fel kell mérni azon családok, és fiatal pá­rok számát, amelyek állami támogatással sem tudnak lakástulajdont szerezni. Több képviselőben aggodalmat keltett ez a határozat. Aggo­dalmuk indoka egyszerű, hiú reményeket keltünk az emberekben. Több százan, esetleg ezren fognak „ingyen lakásra” jelentkezni, és ha az igényeket nem tudjuk kielégíteni csalódást fogunk okozni.- Egy biztos - mondja Maller Bé­la képviselő, a Szociális és Egész­ségügyi Bizottság elnöke -, ha a fel­mérést nem követi határozott cse­lekvés, ami elengedhetetlen, akkor az aggodalmak jogosak. Városun­kon kívüli példák bizonyítják, hogy az ilyen irányú felmérés nem okoz feszültséget, ellenkezőleg a tények ismerete az adott önkormányzatot további lépések megtételére kész­teti. Pécsett és Kaposváron a felmé­rést elvégezték, majd 2003-2004- ben állami támogatással több mint 100 bérlakást építettek. Mohácson 2004 első felében 150 millió Ft rá­fordítással (40 millió önrész, 110 millió állami támogatás) 27 garzon­lakás épült. Egy lakás 5,5 millió Ft- ba került. Nagyatádon az elmúlt években 210 családot juttattak bér­lakáshoz. Pécs és Kaposvár iparilag fejlett, nagyváros, anyagilag jobb helyzetben van mint mi, de Moh­ácsra és főleg Nagyatádra ezt nem lehet elmondani.- Hol tart Szekszárd ebben a programban?- Sajnos városunk e téren nagy Ébresztő, Szekszárd! Költségvetés - Ispa-program - Vízmű-ügy Városunk legutóbbi közgyűlésé­nek három - a címben felsorolt - témájához kapcsolódva tartott sajtótájékoztatót a Fidesz frak­cióvezetője, Horváth István és a pénzügyi bizottság tagja, Kere­kes Csaba. Kifejtették, Szekszárd anyagi helyzete aggodalomra ad okot, hi­szen a kifizetetlen számlák megha­ladják a százmillió forintot. Mind­ezt példák sorával is alátámasztot­ták: például a közintézmények sor­ra kapják a fizetési felszólításokat, van, ahol már kikapcsolták a tele­font, több tízmillió forintra rúg a közvilágításért járó kifizetetlen összeg, több kis- és középvállalko­zónak nem fizette ki a város az el­végzett munka díját.- Tisztában akarunk lenni a vá­ros anyagi helyzetével! - jelentette ki Horváth István, hozzátéve, hogy erre ígérete szerint a közgyűlési tá­jékoztatás mellett írásban is ad majd választ a polgármester. Egyébként a költségvetés módosí­tásának megszavazása szerintük azért nem történt meg, mert az SZDSZ-frakció tagjai addigra „ki- szállingóztak” az ülésteremből. A Fidesz-frakció tagjai közölték, a város hitelállománya meghaladja a 850 millió forintot, ami közelít a felvehető hitel maximumához. A csatornaépítésekhez Szek­szárd már nem tudja biztosítani az önrészt, a Sport és az Epreskert ut­cák építése pedig szintén hitelből valósul meg. Kerekes Csaba kijelentette, a de­mokráciával ellentétes, hogy idén, a választási évben mindössze há­rom nyilvános ülése volt a közgyű­lésnek, a többit zártnak nyilvání­tották - a kommunikációs lehető­séget meghiúsítva. Ezután a városatyák rátértek a vízmű-ügyre. Mint mondták, java­solták a jogi és pénzügyi lehetősé­gek megvizsgálását, miként vásá­rolhatná vissza a város az üzlet­rész 49 százalékát. Ezt az indít­ványt a Fidesz- és az MSZP-frakci- ók tagjai, valamint a független kép­viselők 16 igennel megszavazták. Az EU ISPA-pályázatával (kör­nyezetvédelem, szemétlerakó) kapcsolatban is gondok merültek fel. Ugyanis a pályázat akkor nyer­het, ha az ISPA-hoz csatlakozott minden egyes település befizeti az önrészt, ami Szekszárd esetében 120 millió forint. Viszont ez az összeg nem áll rendelkezésre. Hor­váth István - mint mondta - megta­lálta a pénz forrását, mégpedig oly módon, hogy az nem fogja növelni a város hitelállományát. Végezetül a két ellenzéki képvi­selő az „Ébresztő, Szekszárd!” jel­mondat magyarázatába fogott. Ki­fejtették, ugyancsak megérett a helyzet a különböző - például gaz­dasági - lépések megtételére. Hi­szen az elmúlt négy során 1200-zal csökkent a város lélekszáma, a ter­vezettnél 168-cal kevesebb kisgyer­mek kezdi meg iskolai tanulmá­nyait. V.H.M. lemaradásban van. Az elmúlt 16 évben nem épült szociális bérla­kás. A szükségletekről sincsenek megbízható ismereteink. Még a kí­nálkozó lehetőségeket sem tudtuk kihasználni. 2005-ben a központi költségvetés 60 milliárd Ft-ot külö­nített el az önkormányzatok részé­re a bérlakásépítésére. De a város anyagi helyzete nem tette lehetővé e lehetőség igénybe vételét. Való igaz, hogy évek óta szűkö­sek az anyagi lehetőségeink és 2006-ban sem tudunk bérlakást építeni. A jövő körvonalai is most bontakoznak ki. Ennek ellenére a város vezetésének mindent meg kell tennie egy bérlakás-építési program kidolgozása, és annak megvalósítása érdekében. Ennek első lépése lehet a fent jelzett fel­mérés elvégzése. Ha megfelelően tájékoztatunk, akkor a lakosság megérti, hogy nem lakások oszto­gatásáról van szó, hanem egy adat­bázis létrehozása a cél, amely meg­felelő alapot szolgáltat egy bérla­kás-építési programhoz és az ide vonatkozó pályázatokon való rész­vételhez.- Milyen módon és mikor szeret­né a város indítani a bérlakás-prog­ramját?- A felmérést el kell végezni. Az adatbázist létre kell hozni. A bérla­kás-építési programot ki kell dol­gozni. Mindebből csak abban az esetben lesz lakás, ha annak anya­gi feltételeit is megteremtjük. Éh­hez határozott szándék kell. A kö­vetkező négy év egyik fő célkitűzé­se kell, hogy legyen egy ilyen prog­ram kidolgozása és megvalósítása. Ha évenként 15-20 szociális bérla­kást produkálunk, akkor törleszte­ni tudjuk az évek óta felhalmozó­dott adósságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom