Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-01-29 / 3. szám

f) vasärnap HÉTRŐL HÉTRE 2006. JANUÁR 29. Angol mintaprojekt - a sikeres hazai kisvállalkozásokért Egy olyan országosan is egyedül­álló mintaprojekt indult el, ami az újonnan alakult hazai kisvállal­kozásokat egy Angliában bizonyí­tottan sikerprogram adaptálásá­val igyekszik segíteni. Az oktatási projekt „importőre” a Paksi Atomerőmű Rt., amely a tér­ség úgymond gazdaságszervező te­vékenységében is egyfajta indikátor szerepet kíván betölteni. Ahogy Varga-Sabján László, az erőmű hu­mán igazgatója fogalmaz: „Jó lenne mihamarabb elérni, hogy az itteni fejlesztés, illetve fejlődés ne lenne annyira egyoldalúan atomerőmű­függő, ezt pedig az újonnan induló vállalkozások megerősödésével le­het elérni. Mi ebben szeretnénk se­gíteni, ezért finanszírozzuk a Busi­ness Link Cheshire Wellington itte­ni jelenlétét, hogy az itteni kistérsé­gek vállalkozásai a lehető legkor­szerűbbet, a legprofibbat kapják a 12 hetes képzéssel.” Az első kurzusra, Bátaapáti tér­sége jelentkezett - amely a kis és közepes aktivitású atomhulladék befogadásával a hazai nukleáris ipar részévé vált -, és amely ettől újabb munkahelyeket is remél, de a szebb jövőt eme külvilágtól elzárt telepü­lésnek és vonzáskörzetének azt je­lentené, ha egyre több prosperáló vállalkozást tudna fölmutatni. Az angol projektvezető Sandra Brusby asszony igyekszik elhessegetni pesszimizmusunkat.- Angliában is hasonlóak voltak az arányok, már ami a sikertelen kezdő vállalkozásokat illeti - je­gyezte meg elöljáróban a bátaapáti tanfolyam kurzusnyitó napján. - De aztán az üzleti tanácsadással, a tré­ningekkel elértük, hogy ma már nyolcvan százalékuk nem-csak tal­pon marad, hanem sikeres, sokuk fejlődik, növekszik.- Mire épül a tanfolyam filozófiá­ja, ami feltehetően hiányzik az újonnan elindult vállalkozások többségéből?- A leglényegesebb az, hogy az emberek megtanuljanak előre ter­vezni. Van egy angol mondás, vagyis, ha nem tervezünk, akkor ar­ra tervezzük magunkat, hogy el­bukjunk. Ez a program ebben fog segíteni. Hogy üzleti programon be­lül össze tudjunk rakni egy marke­tingtervet, amely része a pénzügyi tervnek. Hogyan csináljanak egy pi­ackutatást, ebből adódóan miként találják majd meg a vevőket. Ezeket el kell készíteni, mert élek a gyanú­val, hogy ezek elnagyoltan jelennek meg az induló vállalkozásoknál.- Nem gond az, hogy a magyaror­szági gazdasági környezet más, mint általában a nyugat-európai, ez gátja lehet az adaptációnak?- Természetesen kiképzett ma­gyar oktatóink az itteni jogi, adózá­si viszonyok alapján tárgyalják a té­mát. Nem gond ez egyáltalán, mert amit mi mondunk az egyetemesen igaz, és mondhatom azt, hogy több országban például Írországban, Portugáliában bevált, sikeres: több mint hatezer új vállalkozás indításá­ból származó tapasztalatokkal ren­delkezünk.- A sikerreceptet oktatják, de ön­magában a tanfolyami részvétel sem jelentheti a sikeresség kulcsát?!- Mindennél lényegesebb a kur­zuson résztvevő vállalkozások elin­kozta a napokban, hogy hektáron­ként összesen 37-38 ezer forintról van szó, aminek egy német gazda a dupláját kapja...- Ha visszatekintünk a folyamat­ra, eredményként kell elkönyvel­nünk ezt is. A csatlakozási tárgya­lásokkor az unióban hallani sem akartak az új országok effajta kéré­séről. Úgy érveltek, hogy a világpi­acra lépve úgyis emelkedni fognak az áraink, tehát nő a jövedelem. Vé­gül olyan megállapodás született, hogy fokozatosan növekvő kom­penzációt kapunk. Az első évben 25 százalékot, aztán 30-at, 35-öt és így tovább. Mindehhez jön a nem­zeti rész, ami folyamatosan 30 szá­zalék. Egészen addig, amig az uni­ós keret el nem éri a 70 százalékot. Aztán a hazai kompenzáció hat év alatt „elolvad”, miközben az EU-s eléri a 100 százalékot.- Ezek szerint most egy zalai gaz­da a 60 százalékát kapja annak a támogatásnak, amit a határ túlol­dalán, pár száz méterrel odébb, ugyanakkora földterületen gazdál­kodó társa. És még annak is csak a felét a közös kalapból...- Ez így igaz, de ne felejtsük el, hogy egy folyamat részesei va­gyunk. S ugyanakkor rengeteg új lehetőség nyílt azok előtt, akik vál­lalják, hogy a helyes mezőgazdasá­gi gyakorlatot folytatják és regiszt­rált termelőkként jelennek meg az EU-ban. Néhány pályázati alap ugyan most kiürült, de a 2007-től ismét feltöltődő agrár-környezet­gazdálkodási, illetve az épület- és gépberuházási pályázatok eddig soha nem remélt fejlesztésekre kí­nálnak majd forrást. Wessely dítóinak hozzáállása. Hogyan tud­ják, fogják fokozatosan megerősíte­ni magukat vállalkozó tudatukban, aligha véletlenül az önismeret is az oktatás tárgyát képezi. Ha a hozzá­állás nem lesz pozitív, akkor mi sem tudunk segíteni. Mi mindenesetre a hozzáállás erősítéséhez szükséges ismereteket is megpróbáljuk átadni.- Ez az oktatási projekt abban is különbözik az általunk eddig ismer­tektől, hogy a bizonyítvány átadásá­val nemzárul le...- Nagyon lényeges dolog, hogy a trénerek még másfél évig segítik, nyomon követik az újonnan indult vállalkozásokat. B. Gy. CSAK SEMMI VÉSZ! A központ kész A katasztrófavédelem megyei pa­rancsnoka, Mácsai Antal szerdán bemutatta az érintetteknek - a me­gyei védelmi bizottság és az opera­tív törzs tagjainak, valamint a ka­tasztrófavédelem más prominensei­nek - az új megyei ügyelet színterét, a veszélyhelyzet-kezelési közpon­tot. A rendszerváltás előtt telepítettek ugyan szirénákat a paksi atomerő­mű körüli 30 kilométeres zónába, de „élesben” sose próbálták ki őket. Az volt a nézet: ne riogassuk a la­kosságot. Aztán a lakosság jól meg­riadt, amikor - a fordulatot követő­en - elrendelték az első hangos pró­bát, és a szirénák háromnegyed ré­sze meg se nyikkant. A problémát orvosolgatni kezdték. Nagy előrelépést jelentett, amikor 2000-ben, a polgári védelem és a tűzoltóság egyesítésekor, létre hoz­ták Szekszárdon - a Mikes utcában - a megyei ügyeletet. Akkor csak egy helyiséget alakítottak át e célra, amit most jócskán kibővítettek és korszerű technikával szereltek fel. Mácsai Antal mintegy 30 milliós ér­téket mutatott be és adott át azok­nak, akik katasztrófa esetén ide vo­nulnak be döntéseket hozni és irá­nyítani a mentést. A beruházás ré­szint az Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság támogatásából, részint helyi forrásokból valósult meg. Az új központ tehát kész, de re­méljük, sosem lesz rá szükség, nem lesz „éles” vész! Wessely A mezőgazdaság (jövedelem) termelő-képessége Úgy tűnik, társadalmi rendszerektől függet­len dolog, hogy a ter­mésből az részesül leg­szerényebb mértékben, aki megtermeli. A me­zőgazdaság termelőké­pessége egyre jobb, mi­közben jövedelemter­melő képessége tovább­ra is csekély. Na de most már legalább van kompenzáció! Köztudott, hogy az keres a legke­vesebbet a kukoricán, a dinnyén, a disznón, aki foglalkozik vele. Aki kapálja, palántázza, hizlalja. Ám az EU egyik fontos elve, hogy a mező- gazdaságból élők jövedelme sem lehet alacsonyabb, mint a más szektorokban tevékenykedőké. Ezért nyugaton már régóta műkö­dik az a támogatási rendszer, ami­nek bevezetését nálunk a csatlako­zást követően sikerült „kiharcolni”.- Már néhány évvel korábban is létezett földalapú kompenzáció - tájékoztat Kővári László, az agrár­kamara megyei elnöke -, néhány ezer forint, hektáronként. De mi­kor uniós országgá lettünk, úgy éreztük, hogy minket is megillet­nek az Európában szokásos, jelen­tősebb összegek.- Mi ennek a lényege, miért ilyen támogatásos rendszert működtet­nek?- Az EU törek­vése hogy ol­csón, biztonságos mennyiségű áru kerüljön piacra. Ezért alacsonyak a felvásárlási árak, viszont a termelőknek kompenzációt juttatnak. Tehát nem pusztán tá­mogatásról, ha­nem az elmaradó jövedelem kiegészítéséről van szó.- Aminek elmaradása miatt a mi gazdáink tavaly tüntettek...- Igen, 2004 csonka év volt, ak­kor csatlakoztunk a közösséghez, bizonyos piaci zavarok is keletkez­tek, többlettermelés alakult ki, és a pénz késett. Ebből adódott a fe­szültség 2005 elején. A kompenzá­ció váratott magára, miközben a gazdálkodók kötelezettségei - pél­dául a bankok felé - nem tűrtek ha­lasztást.- Most időben megjött a pénz?- Tudni kell, hogy kettős forrás­ból származó, területalapú kom­penzációról van szó. Az egyik ré­sze - uniós forrásból - december végén kifizetésre került, a másik rész - hazai forrásból -, ismereteim szerint, január folyamán jut el a termelőkhöz. Sokan már azt is megkapták.- Egy szövetkezeti vezető nyilat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom