Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-06-18 / 23. szám

2006. JÚNIUS 18. AN_N_Q ________yasArIapJfít EG Y NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 103. Első nyomdánk alapítása Ha a kétkötetes Szekszárd-monog- ráfiából nem is derül ki, Sipter Gézáné kutatásaiból tudhatjuk, hogy mikor, ki és miért szánta el magát megyeszékhelyünkön a cé­hes ipar kereteit áttörő lépésre. A magyar szóra, szép stílusra fo­gékony vármegye örömmel olvas­hatta ötven nappal az országgyűlés befejezése után a kérvényt: „Tekin­tetes Nemes Vármegye, Nagy kegyelmességű drága jó uraim! Buzdítva azon tapasztalattól, hogy mennyire fekszik szíveken a Tekin­tetes Karoknak és Rendeknek a műveltség elősegítése, bátorkodom és is alázatosan folyamodni igyeke­zetem kegyes előmozdításáért. Szándékom e Nemes Megyében Szexárdon egy Könyvnyomtató In­tézetet felállítani, ha a T. Karok és Rendek minden előforduló és el­maradhatatlan munkáit a T. N. Vár­megyének nekem bizonyos alku szerént által adni méltóztatnak, melly kegyesség megnyerése után mindenekben a legügyesebb szor­galmat ígérem. Többnyire alázatos folyamodásom kegyes végrehajtá­sáért esedezve vagyok a Tek. Ne­mes Vármegyének Sexárdon Júni­us 20-án 1836. alázatos szolgája Perger Sándor könyvnyomtató.” B. E. K. Bizalom, Egyensúly, Közösség SzMJVÖ Családsegítő Központ­ja új szolgáltatása a közösségi pszichiátriai ellátás. Egy ellá­tás a pszichiátriai problémában érintett szekszárdi lakosoknak. Várjuk azokat az embereket: -akik esetében az osztályos pszichiátriai ellátás a továb­biakban nem indokolt,- azokat, akik jelenleg kór­házban vannak, de úgy ér­zik, támogatásra, kapcsola­tokra vágynak, illetve- azokat, akik talán sosem voltak kórházban, de úgy érzik, problémáik miatt minden közösségből kiszo­rultak. Ellátásunk tevékenységének alapját egy bizalmi kapcsolat kiépítése és fenntartása adja, mely révén az érintettek köny- nyebben képesek megbirkózni az eléjük gördülő problémák­kal. Elérhetőségünk: Szekszárd, Vörösmarty Mi­hály u. 5. Tel.: 74/511-474 Jelentkezés: Heckmann Erika közösségi koordinátornál Abból, hogy két napon belül (!) egyezséget köt megyénk Perger Sándorral, joggal következtethet­jük, az ajánlat nem érte váratlanul: rendes körülmények között az ilyesmi legalább hetekig, hónapo­kig húzódik. Vajon mi serkenthette az ügymenetet? Rétegek és rejtélyek Szigetlakó A pünkösdi fesztivál programját Somogyi György kiállításának megnyitója színesítette a Művésze­tek Házában. A festőművész a Cse- pel-szigeten, Szigetszentmiklóson él. 60. születés­napjához közeled­ve újabb oldaláról mutatja meg a szi­getet, önálló festői világát, amelyet évtizedekkel ez­előtt épített fel, és azóta is alakít. Absztrakt festé­szetében a termé­szetből merít ihle­tet: az alapot „tüs­kék”, apró ecsetvonások adják, mint a fűcsomó, vagy az egymásra hajló fűszálak a réten. A vonalkák téri helyzetét színük határozza meg: leginkább a narancs tör előre, aztán a piros, a barna már hátrébb húzódik, legtávolabbinak a kék mutatkozik. így lendülnek moz­gásba, vibrálnak az elemek. A tüs­kemezőre lazúr, majd újabb és újabb organikus vagy a geometriát idéző elemekből létrejövő rétegek kerülnek, mindegyikben új titkot fedezhetünk fel. Somogyi művé­Bezerédj István bizonyosan gon­dolt követjelentése kinyomtatásá­ra, a július 5-i megyegyűlés pedig igen közel volt. Perger, bár az enge­délyt megkapta, mégsem végezhet­te el e munkát, mert Kossuth-ot épp ekkor zaklatták nyomdavétség miatt, Lovassy Lászlót pedig ugyanezért el is fogják. Ha a megye tehát elég gyors is volt, a Helytartó- tanács nem hagyta jóvá a létesítést (1842-ig!), ezért Pesten Trattner- Károlyi betűivel nyomták ki a neve­zetes művet. Ebből azonban még június 22-én mit sem sejtettek. Gyorsíthatta Perger letelepedését és kön­nyebb beilleszkedését, hogy felesége a szekszárdi Királyi Tanulmányi Alapítványi Uradalom tiszttartójának, Pózner Bernátnak a leánya, Mária. Ehhez képest szinte formális Somogy vármegye igazolása a nyomdász szak­mai rátermettségéről. Az óvatos Tolna csak 1836. augusztus 1-jétől tart igényt Perger szolgáltatásai­ra, s a neki járó bér - hat öl fa mellett - mindössze 280 forint évente. Jó viszonyítá­si alap, hogy az üzembe ál­lított két nyomdagép és be­tűkészlet értéke ugyanek­kor 6400 forint, ennek 22 szerese! Nyolc év múlva, 1844­szetében alapmotívum a környezet szétszórtságából kiemelkedő nyu­galmat, biztonságot jelentő, ottho­nos sziget, máshol a fészek, amely­ben a körülvevő természettel szem­ben kiterjesztheti saját belső vilá­gát. Ezen a kiállításon a megszokott módon négyszögformában kerete­zett festmények mellett néhány kü­lönleges, szabálytalan alakú művet is láthatunk, mint a természetben. A határoló vonalak rendszere a kép ré­szévé válik. Somo­gyi több alkotásá­ban a keretet kép­elemként használ­ja, beépíti a műbe, megengedi, hogy az túllépjen rajta, közelebb a mi vilá­gunkhoz. Üres he­lyeket is hagy benne, jelezve, hogy a műalkotás folytatható. Somogyi György hónapokig dol­gozik egy-egy festményén, hiszen az olajfesték lassan szárad. Mire az előző rétegre festeni lehet, hosszú idő telik el. Közben új képbe kezd, akár négy-öt alkotás is készülhet párhuzamosan. Ha festői világát szeretnénk igazán megismerni, ér­demes alkotásait hosszú időn át szemlélni. Ezt július 2-ig tehetjük meg a Művészetek Házában. Kovács Etelka ben á nyomda kiadta az első szek­szárdi könyvet Rövid útmutatás a törvényszéki orvosnak címmel, majd 1848-ban itt látott nyomdafes­téket a szabad sajtó első helyi ter­méke, a forradalmat köszöntő Mehwerth Ignác Öröm dalia. Óva­tosságból (s persze szabálytalanul) a nyomda ezen nem tüntette föl a nevét. Ott találjuk viszont a tulaj­donost a nemzetőri segédtisztek között, ám mégis elkerülte a fele­lősségre vonást, 1849 végén már a császáriaktól kap megbízást nyom­tatványok készítésére. Perger Sándor végül a pécsi líce­um nyomdavezetőjeként fejezte be életét 1858. március 31-én. Üzemét még néhány évig felesége és fia vit­te tovább, de már mai legnagyobb nyomdánk elődje, Ujfalusy Lajos versenytársaként. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Június 19-én 120 éve, 1886- ban Kenézy Csatár, Szek­szárd mai névformájának ja- vasolója bejelentette: elköltö­zik innét. Június 20-án 105 éve, 1901-ben a Tolnamegyei Közlöny a gőz­fürdő-létesítés esélyeit latol­gatta: az ajánlkozó tíz évre tízezer korona támogatást kért. Június 21-én 110 éve, 1896-ban a helyi volt izraelita tanító, Deutsch Sándor - tanítványai adományából állított - már­vány sírkövét avatták. Június 22-én 1430 éve, 1876- ban a Szegzárdi Borkereskedő Rt. tartotta közgyűlését. A gimnázium építéséről elbo­csátották a napszámosokkal összeverekedő tolnai kőmű­veseket. Június 23-án 125 éve, 1881- ben az alig féléves Szekszárd Vidéke gúnyos cikket írt a ri­vális főszerkesztő Boda Vil­mosról. Június 24-én 135 éve, 1871-ben hunyt el Dőry Gábor, me­gyénk volt főispánja. 120 éve, 1886-ban nagy közönség előtt zajlott az ipariskolai vizsga. Június 25-én 205 éve, 1801-ben az uradalom kimutatása sze­rint a gabona ára másfél-, a boré kétszeresére emelkedett a háború miatt. Kézisajtó Perger Sándor idejéből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom