Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-06-18 / 23. szám

2006. JÚNIUS 18. HÉTRŐL HETRE szekszárdi VASÁRNAP BOKROS BÖLCSESSÉGE ÉS HAZAI ELSZIGETELTSÉGE Akit nem mer fölvállalni a hazai politika A Szekszárdi Vállalko­zói Szalon egy-egy ren­dezvényének látoga­tottságát nem csekély mértékben befolyásolja az éppen aktuális elő­adó. A pénzügypoliti­kának a nagy politika által lassan tíz éve partvonalon, sőt or­szághatáron túlra szo­rított képviselője Bok­ros Lajos becserkészé- se nagyon jókor időzített remek ötlet volt a szalon vezetőjétől, Il­lés Tamástól. Telt házat vonzott a rendezvény a megye ide eljáró vállalkozóinak körében. Változnak az idők, helyre kerül­nek a dolgok: a nem is olyan régen a nép- és vállalkozónyúzóként aposztrofált szakember megítélése a helyére került az ő leváltása óta eltelt balos és jobbos pénzügypoli­tika tükrében, Bokros hihetetlenül hitelessé vált, minden, amit vész­harangkongatóként mondott, meg­jósolt, napjainkra bekövetkezett. Az ország pénzügyeibe közgazda- sági racionalitással belelátó - politi­kai szempontokat kizáró - volt pénzügyminiszter, a két választási forduló között már megírta az „ÉS”-ben, hogy nincs, nem mehet tovább a kábítás, osztogatás, sző­nyeg alá söprés. A megszorítás elkerülhetetlen a gyors kiigazításhoz, aminek élet­színvonal-csökkenéssel kell járnia, bármit is mond jól felfogott érdeké­ben a kormány. A jelenlegi adók nem emelhetők, az áfa-kiigazítást megteszik, de látható, hogy új adók kellenek (a Bokros-prognózis után két nappal, már ezzel ébresz­tik Magyarországot a hírharsonák). „Ezt biztosan meg fogják tenni, de attól tartok, hogy megint nem sike­rül kristálytisztán leválasztani a szociálpolitikát az adópolitikáról. Pedig kell! Csak ott legyen és lehet érezhető szociálpolitikai kompen­záció, ahol tetten érhető a szegény­ség, más esetben nem, mert az in­tézkedés nem éri el célját”. Eme „bemelegítés” után Bokros Lajos a rá jellemző szenvtelen arccal, hű­vös racionalitással, az államháztar­tás reformját vette górcső alá - elő- rebocsátván azt, hogy a közép-ke- let-európai országok mindegyiké­ben ez egy óriási kihívás, roppant komplex egymással összefüggő kérdés. Ez a kontinentális közgaz­daságtanban is elméleti és gyakor­lati szakembereknek nagy lecke. Aggódik, hogy a politika is leépíté­sek, megszüntetések, átcsoportosí­tások bűvkörében él. „Ezt nem le­het mennyiségi kérdésként kezelni, mint a stabilizációt, itt nagyon ész­nél kell lenni, az egészségügy re­formjának össze kell függenie nem csak a nyugdíjre­formmal, hanem a közigazgatás átszer­vezésének jelenleg meglehetősen zava­rosnak tűnő meg­változtatásával. Tu­domásul kell venni, hogy mindennek ezeken a területe­ken a szolgáltatás minőségének megváltoztatása irá­nyába kell hatnia, különben nem sok értelme lenne az egésznek. Lennének tuti csomagjai Persze, mielőtt hozzálátunk a sa­ját, még mindig kiaknázatlan lehe­tőségeinket felszínre kell hozni. Szerinte egyszerűen nonszensz, hogy a kormány által is elismerten egymillió potyautas van a rend­szerben, de Bokros tud olyan kár­tyarendszerről, aminek bevezeté­sével meg tudná fogni azokat is, akik minimálbérről adóznak, tébéznek, noha jövedelmük ennek többszöröse, „ők is az én informá­cióim szerint vagy nyolcszázezren lehetnek”. Derék Lajosunk hirte­lenjében újfent a kisembernyúzó szerepében tűnik fel, jön egy kis morgolódás annak jegyében, hogy lehet-e ma tisztességesen, ember­hez méltóan Magyarországon egy kétgyerekes családban szociális kompenzációval együtt is megél­ni?! A tanácsait bizonyára sztárgá­zsiért osztogató nagy jövendömon- dó, nem kerüli meg a felszínen minden városban megjelenő, má­ról holnapra éldegélőket irritáló, az adózást valahogy kikerülők elkapá- sát. Akarta ő ezt már fénykorában is, de mire előjöhetett volna vele, addigra már megbuktatták. „Néz­zék, tényleg valamit tenni kell. Ta­lán az első lépés lenne a nyugati­hoz igazított jogi megítélés, aki a közt rendszeresen bizonyíthatóan megkárosítja, azt jóval keményeb­ben meg kellene büntetni, kívülről így lehetne kikényszeríteni a jobb adómorált.” Ez a dolog egyik oldala, a másik­hoz a pragmatikus úgy közelítene, hogy bevezetné Magyarországon a minden építmény utáni - nincs senkinek kibúvó - általános egysé­ges ingatlanadót. Már megint felzú­dulás az asztaloknál „Lajosunk népszerűségi indexe kezd csök­kenni, de a konklúzió azért megint ravasz, a gyanúsan gazdagodók megfogására elmés. Egy ilyen in­gatlanadó egy halom pénz a költ­ségvetésnek, miután a nem eukon­form iparűzési adót el lehetne felej­teni, s ebből már megengedhet­nénk, hogy esetleg a személyi jöve­delem kulcsát tényleg lejjebb vi­gyük, vagy a felállítandó regionális önkormányzatok kasszáját is fel­töltsük, mert mindenki beszél a le­vegőbe ezekről, noha a forrásaikról sejtelme sincs az okosoknak. Amit nagyon radikálisan leépíte­ne az a jelenlegi önkormányzati rendszer, ami a közigazgatás pa­zarlásának európai mintapéldája: A háromezerből úgy lehet ezret csi­nálni, hogy a megmaradtak egész máshogyan működnének, az így kialakult versenyhelyzetben. A minőségi szolgáltatásokat ho­zó államháztartási reform bokrosi látlelete nagyjából egyezik a jelen­legi kormányzat szándékával is, de: „Nem megállni félúton, merni kell, több biztosító bevonásával versenyhelyzetet teremteni az egészségügyben, addig senkit sem támogatni, s eljön az az idő, ami­kor a kórházak versenyeznek a ma­gánbiztosítók pénzéért”. Halkan megsúgja a bajsza alatt, hogy a nyugdíjreform sincs befejezve, az elmúlt évek politikai haszonszer­zést célzó osztogatójelleg után olyan súlyos a helyzet, hogy, meg­győződése, hogy közel van már a finanszírozhatatlanság állapotához az állami nyugdíj, nagy átverés show a láthatáron. Félő, hogy nem lesz, van erre már példa tőlünk ke­letebbre, vagy ha igen, arra illik majd a „megélhetéshez kevés, az éhenhaláshoz sok” szlogen. Bok­rosnak van erre terápiája, de úgy tűnik a szlovákoknál és cseheknél, a lengyeléknél emelkedhetnek majd a pénzügypolitika rangjára csomagjai, meglátásai... Itthon meg.mondja, írja a magáét, ennél többet nem nagyon tehet. B. Gy. Tájékoztatás az éves bevallás benyújtására kötelezett adózók elektronikus bevalláshoz kapcsolódó regisztrációjáról Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi adó- és járulékbeval­lás bevezetését differenciáltan határozza meg az egyes adózói csopor­tok számára. A bevallás benyújtására májustól kötelezett, illetve az önként választó adózók 2006. május 12-én már elektronikus úton nyúj­tották be bevallásaikat. A 2007. évtől kötelezett adózókat 2006. negyedik hónapjától kezdődően folyamatosan értesíti ki az állami adóhatóság. Az elvégzendő feladatok okmányirodái regisztrációval indulnak, amelyet annak a magánszemélynek kell személyesen elvégeznie, aki a bevallá­sokat el fogja küldeni az állami adóhatósághoz. Ez a személy lehet az adózó önmaga (adószámmal rendelkező magánszemély, egyéni vál­lalkozó), az adózó törvényes képviselője (pl: kft. ügyvezetője), továb­bá valamennyi adózó tekintetében annak meghatalmazottja, megbí­zottja (pl: könyvelő, adótanácsadó stb). Az okmányirodái regisztráció során a magánszemély választ egy azonosítót és kap egy egyszer használatos titkos jelszót, amelyet az okmányiroda a megadott e-mail címre küld el. Az azonosító és a jelszó személyre szóló, másra át nem ruházható, vagyis egy „elektronikus személyi igazolvány". Az azonosítóval és a kapott ideiglenes jelszóval be kell lépni az interneten a www.magyarorszag.hu weboldalra, és a regisztrációt aktiválni kell az erre szolgáló menüpontban. Az aktiválás során új jelszót kell választani, amelynek legalább 8 karaktert kell tar­talmaznia. A jelszónak legalább egy nagybetűből és egy számból kell állnia, amelyet biztonsági okokból kétszer kell begépelni. A 2006. április 30. és december 31. között kell ezt a feladatot tel­jesíteni. A regisztrációt követő 8 napon belül e kötelezettség tel­jesítéséről az adózónak, képviselőjének vagy meghatalmazottjának a 06180-as számú „Bejelentés és Regisztrációs Adatlap” elnevezésű nyomtatványon bejelentést kell tennie az állami adóhatósághoz az álta­la képviselt adózó elnevezéséről és adószámáról. Az adatlap az APEH internetes honlapjáról www.apeh.hu tölthető le. Azon adózók, akik regisztrációs kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy azt késedelmesen teljesítik, úgy az állami adóhatóság 500 ezer forintig ter­jedő mulasztási bírságot róhat ki. APEH Tolna Megyei Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom