Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-06-04 / 21. szám

2006. JÚNIUS 4. ANNO__________________VASÁRMAP'/'/ MESÉLŐ EMLÉKEINK 35. Viharos pillanatok Babits Új leoninusok című versé­ben igazán festői, amikor „gyűl a vijiar serege: még lila s már fekete”, de a régi szekszárdi nyárelők júni­usi égzengéseire visszapillantva a XVIII. századtól olvashatjuk a pa­naszokat. A vármegyének panaszkodott 1796. június 15-én Szekszárd me­zőváros bírája és esküdtjei, mert a mai Rákóczi, Széchenyi és Tinódi utca találkozásában állott „kőből épített híd” „keskeny és szűk is annyira zápor víznek alatta való el­takarodására nézve, mint amennyi a hegyekből szokott lefolyni”. Ezért a víz „rész szerént a tetején, rész szerént mellette kéntelen ki­önteni, mely a szegény adózó nép­nek nem csak a háza elejét, tölti meg iszappal, hanem még szobáit is, úgy hogyha éjszakának üdéjén történnyen az esésé, kénteleníttet- nek padláson menedékhelyet ke­resni”. Eleink sejtették, hogy a me­gyét ez nem hatja majd meg, ezért arra is hivatkoztak, hogy itt halad a kereskedelmileg és hadászatilag egyaránt fontos főút. Még így sem történt több mint hogy egy Szent János-szobor került a hídra, amelyet éppen hatvan év múlva, 1856-ban úgy elsodort a dü­höngő ihar, hogy sohasem találták meg. (Ezután épült a Séd-patak le­fedéséig nevezetes Hármas-híd, amelyet 1888-ban avattak fel.) Nem a zápor, hanem az irtózatos jég okozott hatalmas károkat 1891. június 4-én. A korabeli sajtó szo­morú érzékletességgel írja le, ho­gyan pusztította el az ököl nagysá­gú (!) jég Szekszárd szőlőiből 1076 katasztrális holdat, a teljes terület 40 %-át. A soha nem látott, 20-30 dekás jégtömbök valósággal szét­verték a tőkéket, amire addig még nem volt példa, s az újság leírta: „a szőlők legalábbis két évre tönkre vannak téve”. Ez annál kegyetle­nebb volt, mivel addig ki­válóan védekeztek eleink a filoxéra ellen, de ettől kezdve anyagi alapjuk szűnt meg. Ősszel arról ad­tak hírt: „vörösbor nem lesz, csak siller”. Némi leleménnyel és emberi kapcsolatokkal mégis át tudták hidalni a nehézségeket. Az 1891- 1896 között többször dü­höngött vihar elverte szőlő­ket bejelentették filoxéra által kipusztítottnak, ezzel az adómentes lett, csekély termése pedig a megélhe­tés és az újjáalakítás alapja: a tőkéket megdöntötték, jól megtrágyázták és szénké- negezték. Egy következő nevezetes viharra sokan még szemé­lyesen is emlékszünk. Az iskolai évzáró napján, 1961. június 10-én váro­sunk írott történetének leg­Még egy híres viharjelenet: Ja- schik Álmos metszete Goethe Erlkönigjéhez FELHÍVÁS Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Műve­lődési Bizottsága pályázatot hirdet a kiemelkedő ké­pességű Szekszárdon lakó, illetve a városi fenntartá­sú intézményekben tanulmányait folytató fiatalok és felkészítőik teljesítményének elismerésére a Mecénás Tehetséggondozó Támogatás elnyerésére a 2006. évi költségvetésben e célra bizto­sított 650 000 Ft keretösszeg erejéig. • A támogatásból a tudományok, a szaktárgyak, művésze­tek és az irodalom terén tehetséget mutató és bizonyító, az arra rászorulók, 35 éves korig részesedhetnek. Ugyancsak jutalomban részesíthetőek a fentiekben megjelölt személyek felkészítő tanárai is. • A pályázat útján nyújtható támogatás formája lehet a) egyszeri jutalom, b) hozzájárulás művésztelepen, külföldi tanulmány­úton való részvételhez, c) művek, tanulmányok, más alkotások kiadásának, il­letőleg műalkotás elkészítésének támogatása. A Művelődési Bizottság fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a pályázótól visszavonja a támogatást, amennyiben azt nem a pályázatban leirt célokra használja fel, illetőleg a támogatással - jutalom kivételével - nem számol el. A pályázat útján támogatható: a) az Oktatási Közlönyben megjelent országos tanulmányi versenyek és szakmai tanulmányi versenyek első három helyezettje és felkészítő tanára, b) a kiemelkedően jó felvételi eredménnyel felvételt nyert első évfolyamos és tanulmányaikat kiváló eredménnyel végző egyetemisták, főiskolások, akik a város számára hasznosítható ismereteket szereznek. c) egy-egy tudományos, művészeti ágban vagy országos diákolimpián kiemelkedő eredményt elérő fiatalok, d) tudományos fokozatot kiváló eredménnyel megszerző fiatalok. Pályázatot nyújthat be: a) magánszemély b) civil szervezetek, önszerveződő közösségek c) intézmény Pályázni kizárólag a pályázati adatlap kitöltésével lehet. Formanyomtatvány hiányában a bizottság nem foglalkozik a pályázattal. Önkormányzati támogatásban csak az részesülhet, akinek nincs köztartozása, az önkormányzattól korábban kapott támogatás felhasználásáról elszámolt, az önkormányzat fe­lé egyéb tartozása sincs, valamint azok a szekszárdi szék­helyű civil szervezetek, önszerveződő közösségek, ame­lyeket a Tolna Megyei Civil Szolgáltató Központ nyilvántar­tásba vesz. A pályázat benyújtásának határideje: 2006. augusztus 15. A Művelődési Bizottság döntése előtt kérheti az ágazatilag illetékes bizottság, illetve a pályázó szakterületén elismert szakember, vagy az ifjúsági önkormányzat véleményét. A Művelődési Bizottság 2006. szeptember 15-ig dönt a pá­lyázatokról. A Művelődési Bizottság a pályázaton nyert összeg felhasz­nálásáról a felhasználást követő 1 hónapon belül kér elszá­molást - kivéve a jutalomban részesülőket -, amelynek fel­tételeiről a nyertes pályázókkal a támogatás átutalását megelőzően Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést köt. A jutalmat a bizottság ünnepélyes keretek között október 31-ig adja át. A támogatás egyszeri alkalomra, legfeljebb fél tanévre szól­hat. A folyamatos jellegű támogatás azonban - erre vonat­kozó ismételt pályázat benyújtása alapján - több alkalom­mal is megállapítható. A pályázati adatlap letölthető a www.szekszard.hu honlap­ról, illetve átvehető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgála­ti Irodáján. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Művelődési Bizottsága nagyobb felhőszakadását élte meg. Másfél óra alatt 83 milliméter eső hullott, ami a környező dombokról fél centiméter löszt borotvált le. Az utakon és szakadékokon iszonya­tos erővel végigsöpört áradat a köz­pontra és az alsóbb részekre zú­dult. A Béla térről, amelynek asz­faltját felgöngyölte, a kofák és áru­sok portékáit a Garay térre höm- pölygette, s akárcsak 1796-ban, be­tört az alsóvárosi házakba. A kato­naság három napig mentette az embereket és értékeket. A felhőszakadás után dolgozták ki és hatották végre a dombvidék csapadékrendezési tervét, utakat, árkokat építettek, amelyek a zápor csendesítéséről és elvezetéséről hi­vatottak gondoskodni. Mennyivel egyszerűbb a költő­nek, aki a viharban is lírát lát: „Sű­rűn csillan a villám, bús szemed is­teni csillám. / Míg künn csattan az ég, csókom az ajkadon ég.” Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Június 5-én 115 éve, 1891- ben a jégverés után tömegek vonultak a városházára segé­lyért. 90 éve, 1916-ban polgá­ri leányiskolánk fennállása 40. évfordulóját ünnepelte. Június 6-án 80 éve, 1926-ban Virág Ferenc, aki innét ment pécsi püspökségbe, felszen­telte az újjáalakított belvárosi templomot. Június 7-én 100 éve, 1906-ban az e napon 40 éves Lévai De­zső kórházi alorvos Otthon című kötetére hirdetett előfi­zetést. Június 8-án 90 éve, 1916-ban Egy tábori lelkész naplójából címen Gödé Lajos, Szekszárd református papja írt harctéri élményeiről. Június 9-én 100 éve, 1906-ban Nits István javaslatára befeje­zettnek nyilvánították a filo­xéra utáni rekonstrukciót. Június 10-én 100 éve, 1906- ban született Kunszery Gyu­la: rokonsága, a helyi Kunczer család körében több írói ötlete született. Június 11-én 105 éve, 1901-ben egy reménytelenül szerelmes 20 éves helyi legény közös öngyilkosságot követett el egy 17 éves leánnyal: mind­kettőjük torkát elvágta, de megmentették őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom