Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-05-28 / 20. szám
BEMUTATJUK! Sok minden az emberi kapcsolatokon múlik... A több szakmával is rendelkező, ám vízvezeték-szerelőként ismert Samai István, legutóbbi interjúnk főszereplője javaslatára most Kocsis János mérnökkel - aki évekig műszaki vonalon dolgozott - beszélgetek. A jelképes stafétabot átnyújtója velem együtt elsősorban arra kíváncsi, hogy vajon miért váltott Kocsis János, s miért ment el bútorkereskedőnek?- Beszélgessünk a legfontosabb dologról, a váltásról, s annak okáról. Döntését a kényszer, vagy az adódó lehetőség határozta meg?- Tulajdonképpen az adódó lehetőség. De a kezdetekkel kapcsolatban tudnia kell, hogy műszaki főiskolát végeztem Budapesten, majd a szakmámban helyezkedtem el, s 17 évig dolgoztam a Mevaco Kft.-nél, Illetve elődcégeinél. A Mezőgépnél, a perforált lemezgyártásban kezdtem technológusként, majd' üzemmérnök, azután üzemvezető, később műszaki, illetve termelésvezető lettem a jogutódoknál. A cégtől - ahol nagyon szép éveket töltöttem - 2004 tavaszán, a szerkezetváltás idején jöttem el. Ekkor indított egy új vállalkozást az egyik szekszárdi székhelyű vállalatcsoport, ahova projektvezetőnek vettek föl. Az új üzemben új tevékenységet kellett beindítani, amit Németországból telepítettünk át.- Beszél németül?- Igen, középfokú nyelvvizsgám van... Folytatom a kronológiát: amikor már beindult és jól ment a vegyes vállalat új üzeme, akkor ajánlották a számomra ezt a lehetőséget. Megjegyzem, hogy ezen a helyen is jól éreztem magamat, bár itt a felső vezetők szemlélete, stílusa más volt, mint az általam nagyon tisztelt Mevaco tulajdonosoké.- Tehát elérkeztünk ahhoz a megkereséshez, amit a jó kilátások ellenére is alaposan meg kellett fontolnia.- így van. Régi jó ismerősöm, a pécsi Fafa Bútorcentrum tulajdonosa azt az ajánlatot tette, hogy vegyem át a cég irányítását, mert ő a képzőművészetnek szeretne élni. A cég tulajdonosa ő marad, az ott levő bútorokat és a jól működő kapcsolatait átadva arra kért, működtessem tovább a jól bejáratott vállalkozást. Azóta1 nyilvánvalóan az árukészlet bővítése is az én „asztalom”.- Lehetőségnek lehetőség, de mégis bizonytalanságot hordoz, hiszen fix fizetése nincs, hanem vállalkozóként tevékenykedik.- Valóban. De fontos kiemelni, hogy az utóbbi időben engem igen vonzott a magánszféra és a kereskedelem is, bár ez nehéz világ. Ennek ellenére úgy gondoltam, 44 évesen még megléphetem a váltást.- Volt min gondolkodnia családjával együtt. Ugye, bemutatja a hölgyeket?- Szívesen. Feleségem, Kocsisné Dóra Ildikó az 5-ös iskolában alsós osztályfőnök mellette felső tagozaton magyart tanít. Két lányunk van: Virág most érettségizik, s az ELTE bölcsészkarán szeretné folytatni a tanulmányait. Anna elsős gimnazista, ő is jól tanul, mellette remek sportoló: kézilabdázik és atletizál.- Meddig tartott a döntés meghozatala?- Bizony, hónapokig. Latolgatott a család, én magam pedig előbb alaposan meg akartam ismerni az új szakmát. Lacival napokat töltöttem a pécsi centrumban, megismertem a gyártókat, láttam, hogy a partnerkapcsolatok jók, megfelelő vevőkör is van, így megszületett a döntés. Tavaly nyáron elkezdtem a munkát az új területen. Bár tudtam, hogy a kereskedelem állandóan változik, sorra nyílnak a hatalmas üzletek, a magánszférát pedig az állandó megszorítások jellemzik. Ám a kihívás nagyon izgatott. Megjegyzem, ha nem ez a döntés születik, valószínű örök életemben foglalkoztatott volna, mint kihagyott lehetőség.- Akkor is nagyon bátor volt.- Annál is inkább, mert ebből a magáncégből kilépni nem egyszerű. S az ember minél jobban benne van, annál nehezebb. De ezzel nem foglalkozom, mert tetszik a munka, egyre jobb viszony alakul ki a partnerekkel és a vevőkkel. Nagyon fontos helyre teszem a jó emberi kapcsolatokat, amelyek mindkét felet erősítik, s igen sok minden múlik rajta.- Előző munkahelyén úgymond Jánost „hajtották”, most meg Ön teszi ezt önmagával. Nem csak a napi Pécsre ingázásra gondolok.- Ez így van, de most azt érzem az elmúlt év okán, ha ennyi energiát fektetek a saját vállalkozásba, akkor annak gyümölcsöznie kell. Hozzáteszem, most a saját tempóm szerint dolgozom, bár sokat pihenni, kikapcsolódni nem lehet.- Gyanítom, még beteg sem lehet, de ne is legyen.- Szerencsére a betegség eddig elkerült, legfeljebb egy-két napos megfázással kellett megküzdenem. Szerencsémre a kolléganőm - egyelőre csak ketten dolgozunk a cégnél - megbízható, jó munkaerő. Állítom, hogy egészségességemet a természetben töltött egyre több időnek köszönhetem. Egyre szívesebben vagyok a szabadban. Ha tehetjük, túrázunk, szeretünk sportolni, de a számomra a legkellemesebb időtöltést az jelenti, ha kint lehetünk Kölesden, a család szőlőjében. Egyre jobban érdekel a borkészítés, a bor kultúrája, s örülök, ha módomban áll a finom ételekhez egy pohár jó bort elfogyasztani.- Szülei, ugye, szekszárdiak, s mindketten a tejipari cégnél dolgoztak?- Igen a válasz mindkét kérdésére. Sőt elmondom, hogy szüleim jó időben akár napokra is kiköltöznek Kölesdre a tanyájukba. Tehetik, hiszen mindketten nyugdíjasok és köszönhetően a természet közelségének és a sportnak, szerencsére jó egészségnek örvendenek és jól tartják magukat. Apu még most is focizik, hetente kétszer jár úszni. Anyukám is dolgozik a szőlőben, szívesen járnak társaságba, sőt bálokba is.- Mi jellemzi a vevőket? Kérnek-e a segítséget, vagy elgondolásukra megerősítést?- Szerencsére nagyon kevés a háklis vevő. A többség elképzelésével együtt érkezik. Először ahhoz igazodva térképezik föl a lehetőségeket, ám utána szívesen egyeztetnek velünk, sőt véleményünket is kikérik. De mint tudjuk, a legtöbben rohannak, s szeretnének mielőbb elégedetten túl lenni a vásárláson - miközben csörög a mobiljuk, vagy éppen ők hívnak fel valakit. Ilyenkor nem szabad tolakodónak lenni, hanem ki kell várni a legmegfelelőbb pillanatot.- Amit a váltással ön is kivárt.- Valóban, de a nulláról nem fogtam volna bele. Legfeljebb akkor, ha munkanélküli lettem volna. így csak a felkínált lehetőséggel éltem.- Jánosról sugárzik a kiegyensúlyozottság, a figyelmesség, a tolerancia. Szóval kitől örökölte a jó természetét?- Ha jónak ítéli, azt köszönöm. Egyébként apai nagyapámra hasonlítok minden tekintetben leginkább.- Ki következzen?- Bánsági Lászlóra gondoltam, mert érdekelne, hogyan sikerült felépíteniük pénzügyi, befektetési vállalkozásukat, ami rövid időn belül sikeres lett. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ágnes PALETTA FESTEKBOLT Szekszárd, Rákóczi u. 10. • Tel.: 74/413-425 AKCIÓ! AKCIÓ! Május 22-től június 2-ig Zerge homlokzatfesték 25 kg 8800 R 7790 Ft Zerge glett 20 kg 2100 Rt 1980 Ft Díszlazúr 0,75 I minden szín 3480 ft 1890 Ft Hammerite fényes Hammerite 0,75 I 3340 R 2890 Ft kalapács 0,75 I 3340 R 2890 Ft Sadolin extra 0,75 I minden szín 2500 R 2360 Ft Sadolin extra 2,5 I minden szín 7000 Ft 6490 Ft Sadolin alapozó 0,75 I 1080 R 1770 Ft Sadolin alapozó 2,5 I &40QR 4720 Ft