Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-05-21 / 19. szám

2006. MÁJUS 21. FÓKUSZBAN SZEKSZAUDI VASÁRNAP Bajt érlelő sajtérlelő Városunk egyik szégyenfoltja a hajdani sajtérlelő. Már a lepusz­tult épületek látványa is megdöb­bentő. A tető hiányos, az ablakok betörve, a rácsok és a kapu lesze­relve. Csupán idő kérdése, mikor válnak életveszélyessé az építmé­nyek. Az udvart benőtte a gaz, közte szemét tornyosul, beleértve az emberi ürülék kupacokat is. A környéken élők azt panaszolják, egyre több a patkány, amelyek közismerten betegségeket ter­jesztenek. Mivel az épületek nem zárha­tlak, ott a hideg idő­ben hajléktalanok húzzák meg magu­kat... és megy a bal­hé. A Kadarka utcai épületegyüttest kilenc évvel ezelőtt vásárolta meg a szőlészettel, bo­rászattal foglalkozó budapesti székhelyű Hiltop Nemszély Rt. Azt mondják, hogy a cég feltehetően raktá­rokat akart kialakítani az épületekből, ám azokkal nem csinált semmit, gyakorlatilag feléjük sem néz. Úgyhogy ott az enyészet és az érlelődő baj az úr. Mindezt jól tudja a polgármeste­ri hivatal is, s lehetőségei szerint mindent megpróbál megtenni az áldaüan állapot felszámolása érde­kében.- Több közgyűlésen is téma volt a sajtérlelő, ami nem csak a telepü­lésképet rontja, hanem balesetve­szélyes is. Levélben több alkalom­mal is felszólítottuk a részvénytár­saságot, s felhívtuk a figyelmét, te­gye meg a szükséges intézkedése­ket, rendezze az ingatlant és a kör­nyékét. De felszólításainkat még csak választ sem méltatták - mond­ja beszélgetésünk elején Herr Te­réz, a város főépítésze. Nyomban hozzá is teszi, hogy korábban zárt volt az épület, de ma már az járkál ki és be, aki akar.- Illetve aki mer - teszem hozzá, mert az arra lakók azt mondják, hogy mindenképpen igyekeznek elkerülni. Érthető, hiszen senki nem vágyik arra, hogy patkányok­ba botoljék, vagy - különösen téli estéken - az italozó verekedők rá­juk támadjanak. Dr. Törökné dr. Kaszás Rózsa ezredes, Szekszárd rendőrkapitá­nya úgy fogalmaz, hogy többször - elsősorban a téli hónapokban - hív­ták ki randalírozás, verekedés mi­att munkatársait a sajtérlelőhöz az arra lakók. Szerencsére az italozó hajléktalanok körében mindig sike­rült rendet tenni, s az még nagyobb szerencse, hogy egy-egy komo­lyabb veszekedés nem végződött nagyobb bajjal. Persze, elég nagy bajt jelent a helyzet a környéken élők számára, hiszen mint mondják, gyakran veri föl éjszakai nyugalmukat az orde­náré ordibálás.- Közbeavatkozni nem merünk - mondja egy férfi, amihez a busz­megállóban várakozó asszony hoz­záfűzi:- Én még az épület előtt sem sze­retek elmenni, inkább a túloldalt választom. Nyáron néha rettenetes bűz árad az udvarról... De mende­mondák is keringenek.- Például?- Nézze, nem tudom bizonyíta­ni, mert én is csak úgy hallottam ezeket. De mondják, hogy fiatal lá­nyokat ciháinak be a házba. Mond­juk ezt nem hiszem, de azt igen, hogy a Babits iskolába járó gyere­kekben mindez félelmet kelt. Per­sze szüleik és a tanárok sem lehet­nek nyugodtak. Botos Ilona, az iskola igazga­tó-helyettese hosszan taglalja a helyzetet, aminek egyik lényege, hogy a veszélyeket rejtő rozoga épület szomszédsága bizony meg­nehezíti az iskola életét. Majd így folytatja:- A gyerekekben félelmet ébresz­tő épület, az udvari dzsumbuj okán egyre-másra rémtörténetek keltek lábra. Amikor ezek hozzánk is elju­tottak, természetesen utána jár­tunk. Szerencsére kiderült, hogy a történetek nem igazak, hanem a gyermeki képzelőerő szüleményei. Ezeket nem is akarom részletez­ni... A gyerekekkel elbeszélget­tünk, s elmagyaráztuk nekik, hogy miért nem szabad bemenniük még a sajtérlelő udvarába sem. A vissza­taszító - ugyanakkor titokzatosnak tűnő - környezet is az érvek között volt, de a balesetveszély állt az első helyen. A tanulók mindezt megér­tették, s azóta nyugalom van. Vi­szont már korábban megtudtuk, hogy hajléktalanok tanyáznak az épületben, amit nyomban jelez­tünk is az önkormányzatnak. Vajon milyen lehetőségei vannak a hatóságnak? Ezt a kérdést is Herr Teréznek tettem fel.- Az már kiderült, hogy felszólí­tásokkal nem megyünk semmire. Korábban be volt zárva a kapu, te­hát nem lehetett bejutni. Most az megy be, aki akar. De azt hangsú­lyozom, hogy az épületet folyama­tosan ellenőrizzük és rögzítjük az állapotát. Egyelőre nem életveszé­lyes - szögezi le a fő­építész, majd így foly­tatja:- Amennyiben hely­rehozatali kötelezvényt adnánk ki az épület rendbetételére, s azt a tulajdonos nem teljesí­ti, abban az esetben az anyagi hátteret az ön- kormányzatnak kell biztosítania. De miből? Anyagi hátterünk erre nincs. Hiszen több tíz­millió forintot kellene a kötelezvény mellé ren­delni.-És a bírságolás?- Az ebben az eset­ben biztosan nem szol­gálná a megoldást. A teljesség ked­véért meg kell említeni, hogy az egyik felszólításunkra a tulajdonos Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Regionális Ope­ratív Program során elnyert „Kor­szerű utasforgalmi szolgáltatások feltételeinek megteremtése széles­körű együttműködésben Szek­szárd és térségében” című ROP- 2.1.3.-2004-0004/33 azonosító szá­mú projekt keretében a Közbe­szerzési Értesítő 47. számában ajánlati felhívást tett közé nyílt eljá­rás megindítására a „Pályaudvarok és helyi buszvárók építészeti mun­kái a Gemenc Volán Zrt. szolgálta­tási területén" tárgyában. Három kivitelező cég vásárolta meg az ajánlati dokumentációt, de a határ­idő lejártáig (2006. május 18.) csak egy ajánlat érkezett be. A kivitelezői szerződés megköté­sére előreláthatólag június elején kerül sor. A tervezett befejezés 2007. július 31. A projekt keretében az autóbuszközlekedés és a kap­csolódó szolgáltatások minőségé­nek és infrastrukturális feltételei­nek javítására kerül sor Szekszár- don és térségében. Hat autóbusz-állomás felújítása, modernizálása történik meg (belső lekaszáltatta a füvet, a régi techno­lógiai lifteket pedig lezárattuk. A volt sajtérlelő korábban ko­moly jelzáloghitelekkel volt terhel­ve, amelyeket nem régen töröltek. Egyébként az utcára néző két in­gatlannak és a toldaléképületeknek értékük már nincs. Több helyről is hallottam, hogy a jelenlegi tulajdonos el akarja adni a sajtérlelőt. Sikerült telefonon be­szélni a részvénytársaság vezér- igazgatójával. A hölgy igencsak el­utasító volt, s közölte, a gazdasági társaságnak nem kötelessége infor­mációt kiadnia sem a terveikről, sem a tulajdonaikkal kapcsolatban. Tehát nem nyilatkozik. Én viszont nem tágítottam, a továbbiakban az épületek és az udvar állapotát for­szíroztam. Erre annyit mondott, hogy ott bizony mindent rendbe tettek... Végezetül egy fontos információ azoknak a szekszárdiaknak, akik a sajtárlelő közelében levő pincében szoktak összejöveteleket tartani. Ugyanis amikor gyűjtöttem a sajt­érlelővel kapcsolatos információ­kat, többen mondták, hogy alatta a pincében szépen kialakított és be­rendezett szórakozóhely van. Való­ban van egy szép pince, ahol töb­ben tartottak, tartanak rendezvé­nyeket. De ez néhány épülettel ar­rébb található, szóval nem a volt sajtérlelő alatt. Ezt azért tartottam fontosnak megemlíteni, nehogy ez­után félreértésekre adjon okot ez az írás. V. Horváth Mária felújítási munkálatok, gépkocsive­zető pihenő klimatizálása, több he­lyen a villamos rendszer felújítása, vizesblokk átalakítás, térvilágítás korszerűsítése stb.), illetve Szek- szárdon a városi megállóhelyek egy részének korszerűsítése. A projektben kiemelt hangsúlyt kap a pályaudvarok akadálymentesítése (a buszállások akadálymentes megközelíthetőségének biztosítása illetve az állomásépületek, utas- várók akadálymentesítése, moz- gáskorlátozotti WC-k kiépítése). A pályaudvarok felújítása, magas szintű elvárásoknak megfelelő át­alakítása mellett sor kerül az esély- egyenlőség szempontjait szem előtt tartó, vizuális és hangbemon­dásos elemeket is tartalmazó utas- tájékoztatási-információs rendsze­rek kiépítésére az állomásokon és a helyi tömegközlekedést biztosító autóbuszokon, valamint a telephe­lyek és a szekszárdi központ, illet­ve egy-egy városon belül a telep­hely és a pályaudvar közötti kap­csolat fejlesztésére az utasok szín­vonalasabb kiszolgálásának bizto­sítása érdekében. Sikeres pályázat a pályaudvarok felújítására ........ ...... . ... . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom