Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-04-30 / 16. szám
WMsArWap ZÖLD SAROK. ZÖLD SÖRÖK 2006 ÁPRI15 30 t Komposztáljunk házilag Két hete a rovatban „Nem bántja a szemét a szemét?” címmel megjelent cikkünkben tett ígéretünknek megfelelően jelen cikkünk a házi komposztálásról szól. A komposztálható szerves anyagok nagy része a kukákba kerül vagy elégetjük, utána pedig a boltokba különböző trágyaszereket vásárolunk. Helyesen cselekszünk? - tehetjük fel magunknak a kérdést, pedig közben szinte mindannyian tudjuk a kiábrándító választ. Úton-útfélen arról lehet hallani, hogy szemetes a városunk, sok az általunk megtermelt hulladék, tehát valami nagyon nincs rendjén. Ha Önök is így gondolják, akkor ajánlunk egy megoldást az igen összetett probléma egy kis részterületének rendezésére. A háztartási hulladékok legalább 30-40%-a hasznosítható szerves anyag, melyből igen értékes komposzt nyerhető. Komposztáljunk tehát házilag, azaz csökkentsük az általunk megtermelt szerves hulladék mennyiségét és ezáltal nyerjünk egy nagyon jó minőségű talajjavító anyagot. a talajfelszínen. Építsünk halmot, de akár komposzttárolót is használhatunk. Az egyes alkotóelemeket rétegenként helyezzük egymásra: konyhai szerves hulladék, kevés föld, kerti zöldhulladék. Ezeket a rétegeket ismételjük addig, amíg a halom kb. 1 m magas lesz. A halom lezárásához néhány cm vastag földet, száraz füvet vagy lombot használhatunk. Amennyiben a halom túlságosan száraz, akkor locsolni kell. Tartsuk nedvesen, de soha ne vizesen, mert akkor rohadni kezd. A nedvességtartalmat marokpróbával tudjuk ellenőrizni. (Ha optimális, akkor az ujjaink közt nem jön ki víz, de a komposzt összeáll. Ha túl száraz, az anyag szétesik a tenyerünkben és színe szürkés, ellenben ha túl nedves, víz folyik ki az ujjaink közül). Ha a komposztot havonta alaposan megforgatjuk, akkor az anyag három-négy hónap alatt félérett komposzttá válik (az ilyen állagú komposzt majdnem földszerű, de a keményebb alapanyagok és fás részek még felismerhetők). Amennyiben a komposzthalmunk fölött muslincák kezdenek körözni, annak oka a komposztban lévő gyümölcs cukortartalma. Ilyenkor célszerű kőport teríteni a halom tetejére. Hogy mi is az a komposzt? Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely a szerves hulladékokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre a megfelelő körülmények biztosítása mellett (oxigén, nedvesség- tartalom). A komposzt talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra vagy talajként cserépben és kertben közvetlenül felhasználható. A következő táblázat segítségével összefoglaljuk a komposztálható és nem komposztálható szerves anyagokat: Konyhai és háztartási zöldhulladék- zöldség- és gyümölcsmaradékok- kávézacc és tea (szűrőpapírral együtt)- tojáshéj (apróra törve)- ételmaradék- alom (csak növényevő kisállatok ürüléke és csak természetes alom)- állatszőrzet, tollak- pamutszövet- és lenvászonmaradék Tilos a komposztba tenni- húsmaradék, csont, olaj- gyökérdarabok (főként tarackos gyomok)- macska- és kutyaürülék- kő, üveg, műanyag, fém, nyomtatott papír- építési faanyag, vegyszerrel kezelt fa, hamu (kivéve a fahamut) _____________Gyakorlati teendők_____________ Válasszunk ki egy területet kertünk egy árnyékos szegletében, majd lazítsuk fel a talajt, melynek felszínére aprított faágakat, száraz füvet vagy szalmát terítsünk. Az aprított szerves hulladékot rétegenként terítsük szét r7r\J Fl-TOTh A helyes válaszok beküldői között £-*KJLímJ~ X U A KJ kisorsolunk 3 főt, akik egy-egy „Hulladékos kisokos” kiadványt vehetnek át az alapítvány irodájában, ezért a beküldött megfejtésre kérjük írják rá telefonszámukat, címüket is. 1. Mit jelent a „compositus" latin eredetű szó, amelyből maga a komposzt szó származik1 1) összetett 2) morzsalékos X) földszerű 2. Hol kezelték először a szerves trágyát? 1) Az ókori Egyiptomban 2) Mezopotámiában X) Rómában 3. A Szekszárdi Vasárnap legutóbbi „Zöld sarok, zöld sorok" rovatában (2006. április 16.) milyéh témájú cikk jelent meg? 1) hulladék 2) zaj X) levegő A komposztálás végterméke a humusz kb. hat hónap alatt készül el (különböző oltóanyagok hozzáadásával a folyamat felgyorsítható). Felhasználás előtt a komposztot hagyjuk még kb. két hónapig pihenni. Fontos megjegyezni, hogy a mikroorganizmusok megfelelő működését, a lebomlás gyorsaságát erősen befolyásolja a lebontandó anyagban lévő szén-nitrogén arány. Ideálisnak a 25-30:1 szén-nitrogén arány tekinthető, tehát 25-30-szor több szénre van szükségünk, mint nitrogénre. Leegyszerűsítve alapszabályként elmondható, hogy minél öregebb, barnább és fá- sabb egy anyag, annál több szenet, minél frissebb, lédúsabb és zöldebb annál több nitrogént tartalmaz. íme néhány alapanyag szén-nitrogén aránya: Alapanyag ■ Szén-nitrogén arány fakéreg 120:1 lomb 50:1 vágott fű 20:1 konyhai zöldhulladék 15:1 További hasznos tanácsok:- Gyorsíthatjuk az érlelést, ha 6-12 hetente átrakjuk a komposztot! Ezzel átlevegőztetjük, fellazítjuk az anyagokat és a külső réteg belülre kerül.- A vágott füvet mielőtt a komposztra tennénk, rostos, durva anyaggal (pl.: szalma, ágnyesedék) kell elkeverni, hogy ne kezdjen el rothadni!- Ne szórjunk a komposztra nagy mennyiségű azonos anyagot, mindig keverjük össze a különböző komponenseket!- A komposztálandó hulladékokat 5 cm-nél nem nagyobb darabokra ösz- sze kell aprítani!- Ha túl sok zöld anyag (levágott fű) került a komposztba és a levegőztetés nem biztosított, akkor meszet kell adagolnunk hozzá (1 m3 kom- poszthoz 2 kg mészporra vagy 1 kg égetett mészre van szükség, de 2-3 kg fahamut is használhatunk). Összefoglalásként nézzük, hogy milyen előnyei vannak a házi komposztálásnak:- Kevesebb lesz a szemét, így a hulladéklerakó terhelését csökkentjük. Ha lenne szemétdíj, az is csökkenthető lenne (kisebb edény 4 kisebb szemétdíj). ©- A talaj minősége a komposzttal nagyon jól javítható, ezáltal nincs szükség drága műtrágyára. ©- Nem kerülnek elégetésre a feleslegessé vált ágak, nyesedékek, ezzel a levegőt sem szennyezzük. ©-Nem kell a zöldhulladék eltávolításáról és elszállításáról gondoskodni. ©- A komposztálás során a szemünk előtt történik a természet önfenntartó körforgása, amelynek mi is aktív részesei vagyunk. © A cikk megírásához segítséget nyújtott a Hulladékos Kisokos című kiadvány. ZÖLDTÁRS Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 91. fsz. 1. • Tel: 414-217 Kerti zöldhulladék- avar- levágott fű- zöldségek, virágok- faágak, fanyesedékek (aprítva)
