Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-04-23 / 15. szám
2006. ÁPRILIS 23. FÓKUSZBAN SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Szekszárd és Tolna megye jövőképe Szimpózium az Illyés Gyula Főiskolán A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Terület- és Településfejlesztési Kutatási Központja szimpózium keretében mutatta be a régióban elsőként elvégzett kutatómunkája termékét a Terület- és település- fejlesztés Tolna megyében című kötetét, amelyet a Babits Kiadó szép kivitelben jelentetett meg. A Szekszárd és Tolna megye jövőképe címet viselő szimpózium résztvevőit a kutatási központ igazgatója, a kiadott kötet szerkesztője dr. Pap Norbert köszöntötte. A szimpózium célját abban jelölte meg, hogy összefüggést kell teremteni a kutatás és a megye, a megyeszékhely, a kutatás és a gyakorlat között. A felkért előadók e kapcsolat kialakításához adtak fogódzókat. Rengeteg érték A megyében rengeteg érték van - kezdte előadását dr. Tóth József, a PTE volt rektora, aki öt pontban foglalta össze mondanivalóját. Először a megye földrajzi fekvésének előnyeiről szólt. Kiemelte a Duna szerepét, mely az európai integrációban óriási jelentőséggel bír majd. Az észak-dél irányú térszerkezet az északi európai térségeket egészen az Adriáig köti össze. A kelet-nyugat rendszer is a megyén keresztül vezet majd, amely Európát a Balkánnal kapcsolja össze. A már megépült híd fontos lesz. Dombóvár pedig már napjainkban is az egész Dél-Dunántúl vasúti csomópontja. így Tolna megyének Magyarországon belüli térszerkezete révén előnyei a jövőben egyre jobban érvényesülhetnek. A hátrány, hogy a megye közepe „üres”, mivel a jelentős térszerkezeti vonalak a megye szélein helyezkednek el. Az egyetemi és társadalmi kapcsolat egymásra hatásáról szólt második szempontként. A felsőoktatásban már kialakult világkapcsolat révén az egyetem a partikularitásból a globális világ eredményeibe képes emelni a régiót is. A megyei társadalom összetételét a legnagyobb értékként jelölte az előadó. Az itt található nemzetiségek összetétele talentumos népességet hozott létre. Ezt a humán tőkeerőt, a tudás alapú társadalom elérése érdekében jobban ki kellene használni.- E jó lehetőségek kiaknázásának legfőbb akadálya a kishitűség - mondta dr. Tóth József. - A legkisebb megye, a legkisebb megye- székhely baljóslatúságát jó volna abbahagyni. Széthúzás is érzékelhető. Nincs egyesítő erő. Egyértelmű, értelmes célok mentén kialakuló összetartás kellene. Végül pedig Tudományos Koordinációs Szakbizottság megalakítását javasolta, mely egyesíthetné a megyében külön-külön színvonalasan működő 12 kutatóhely szellemi energiáját. E szakbizottság célja lehetne tudományos stratégiát kiművelni a megye számára. E jövőbe mutató vállalkozás központja lehetne az Illyés Gyula Főiskolai Kar. Szerinte ehhez mintegy 10 millió forintnyi tőke kellene. Képző és továbbképző^ szerej) ___ Dr. Horváth Béla, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója az egyetem képző és továbbképző szerepéről és a környezetével való kapcsolattartás lehetőségeiről beszélt. Előadása bevezetőjében megengedhetetlennek nevezte, hogy a megyében felhalmozódott szellemi értékek elkallódjanak. Elmondta, hogy a főiskolai kar tanítóképzőként él a megyeszékhely és a megye köztudatában, holott a hallgatói létszám felfutása mellett, az itt tanulók egyharmada vesz részt pedagógiai képzésben. Dinamikusan fejlődő a szociális munkás képzés és a 2002-ben indított gazdasági jellegű képzés is Az ősztől induló tuúrizmus - vendéglátás szak 43 helyére 326 a jelentkezők száma. Mit tehet a főiskola a megyéért és Szekszárdért? - tette fel a kérdést és felsorolta ajánlatait a kulturális felemelkedés, az emlékhelyek, emléktáblák és hozzájuk köthető programok kialakításában, a nemzetiségi tradíciók életben tartásában, a nyelvtanulásban, az alapfokú oktatás intézményes támogatásában, de az ökoturizmus a borturizmus programalkotásaiban is. Beszélt arról is, hogy a megye szociális helyzete, a munkanélküliség, a romák társadalmi, kulturális integrációja, a belső tolnai falvak elöregedése, mind olyan terület mely gondjainak megoldásában a főiskola szociális munkásképzési tagozata elméleti és gyakorlati segítséget egyaránt adhat.- Össze kellene fogni. Ehhez a rektor úr javaslata megszívlelendő kiindulópont lehetne - fejezte be előadását dr. Horváth Béla. Az ország legjelentősebb környezeti beruházása A harmadik előadó Buday Gábor, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság műszaki és tudományos igazgatója, fizikus volt. Előadásában a Bátaapáti térségében épülő kis és közepes aktivitású végleges hulladéktárolót, valamint a paksi átmeneti tárolót mutatta be. Szólt az építkezés jogi hátteréről, melyet az atomtörvény szabályoz a nemzeti érdekek maximális figyelembe vételével. Beszélt a távlati tervekről, arról, hogy 2007 végéig a felszín alatti beruházás előkészítése és engedélyeztetése van folyamatban. A paksi ideiglenes tároló közeli telítettsége miatt 2008 végére szükséges az első négy végleges tároló kamra kialakítása. Ez műszakilag lehetséges - a pénzügyi döntés még hátra van. Fényképeken mutatta be miként néz ki a felszíni infrastruktúra most 2006-ban, s mint látszik az építkezés a világűrből.- Mind az ideiglenes tároló, mind a végleges a XX. század legmodernebb technikája - mondta az előadó. - A két beruházás tavalyi áron úgy 130 milliárd forint. Ez az összeg ebben a megyében kerül elköltésre. Nem a költségvetést terheli, hanem a villany energia árába foglaltatik. Az igazgató, aki a lakossági kommunikációt kiemelten fontosán kezeli, elmondta, hogy Pakson 1994-ben, Bátaapátiban pedig 1996-ban létrejött társadalmi ellenőrző és információs társulás segíti a békés együttműködést, a nyílt kapcsolatot, s azt, hogy nincs rettegés és hangulatkeltés a térségben.- A most folyó beruházással, az ország egyik legnagyobb beruházásával Tolna megye a nukleáris ipar hazai központja - fejezte be előadását Buday Gábor igazgató. M. É. A múlt és a jelen... és a jövő?
