Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-04-16 / 14. szám
2006. ÁPRILIS 16. ANNO TASARÍAP]/f MESÉLŐ EMLÉKEINK 33. Húsvéti szokások A Közérdek 1906-ban azzal kívánta szolgálni olvasót, hogy Sárszent- lőrinc evangélikus lelkésze, Sántha Károly költeménye mellett a mucsi kántortanító, Kardos Ferenc fenti című cikkét hozta. Ebben részben a még gyermekkorunkban is dívó, részben már általunk is csupán hallott szokásokról ír. Bevezetőjében megemlíti, hogy ez „a kereszténység legnagyobb ünnepe, mert Jézus szenvedése és halála után következett megdicsőülése a Politikusok húsvétja 1897-ben (Homicskó Athanáz rajza) feltámadással”. Ilyenkor a gyermekek „örülnek a nyulacskáktól tojt piros tojásnak”, ennek azonban „jelentősége is van: a tojás héja a belőle kikelő madárral szimbóluma a szent sír födelének, melyet Megváltónk feltámadásakor keresztültört. A piros szín az örömöt jelképezi, melyet Krisztus feltámadása által nekünk szerzett. A bárány szintén őt idézi, ennek mintegy előképe a zsidók húsvéti báránya Egyiptomban. A kalács is Jézussal kapcsolatos, aki feltámadása után megszegd a kenyeret és adá tanítványainak.” Igaz ugyan, hogy ez már az utolsó vacsoráról is elmondható, de jelképesen mindenképpen helytálló. „Régi magyar szokás a húsvéti öntözés, mi faluhelyen a lányoknál, legényeknél nagy eseményszámba megy. A legény néhány társa segítségével a leányt a kúthoz cipeli, hol aztán a vederrel alaposan leöntik. Húsvét keddjén azonban fordul a kocka, és akkor a lányok visszaadják a kölcsönt, ha nem is tudják a legényt a kúthoz cipelni, azért csöbörből, bögréből, kannából a legény is elég vizet kap a nyaka közé. Városokban az intelligenciánál is dívik a húsvéti öntözés, természetesen nem ilyen drasztikus módon, hanem szagos vízzel jelenik meg a gavallér a lányos háznál, mikor aztán a boldog öntözőt a ház ura megkínálja egy kis papramorgóval." (Ez utóbbi pálinkát jelent, s külön bájos, hogy éppen egy plébános írja le...) „Némely helyen a gyermekek is járnak szagos vízzel öntözni, kiket aztán piros tojással vagy egyébbel elégítenek ki. Délután a gyermekek a kapott tojással vagy keménységét próbálják ki oly módon, hogy hegyeiket egymáshoz ütik. Találkozik aztán olyan gonosz fiú is, ki pajtásai jóhiszeműségével visszaélve, a valódi tojáshoz hasonlóra festett fatojással ütközik meg, az ebből származó titkos káröröm azonban rendesen átváltozik bánattá, s ütleg jár érte.” Érdekes, hogy a megyénkbeli német községekben is szokásos „húsvét hétfői kirándulás (Emmaus), örömtűzgyújtás” csakúgy külföldiként kerül elő, mint az angol falvak egyik érdekesség, amely a hétfői reggeli istentisztelet előtt játszódik. A lánynak az udvarban és az utcán óvatosan kell járnia, „hogy a reá leselkedő pajkos ifjakat hamar észrevegye”, mert ha nem, „észrevétlenül körülfogják és kiabálnak: »Húzd le a cipődet!« Már megfogják és mindkét cipőjétől megfosztják. Ha nincs nála pár fillér, amivel kiválthatná, harisnyában vagy mezítláb kénytelen haza menni, mialatt zavarát rendesen egy férfi, a dolog értelmi szerzője nézi gyönyörrel. Hanem másnap aztán jaj az illető kalapjának, tűzbe dobás annak a sorsa, hacsak tánccal a leányt ki nem engeszteli.” Eltöprengek. Nálunk tán a sok mezítlábas miatt nem lett ez a szokás, külhonban viszont a cipő- és kalapipart ugyancsak fellendíthette... Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Április 17-én 130 éve, 1876-ban először adtak nálunk operettet: a szálló nagytermében Offenbach Dajkája került színre. 95 éve, 1911-ben a korzón fölháborodva kergették meg az első nadrágszoknyában utcára merészkedő lányt. Április 18-án 160 éve, 1846-ban a Szegzárdi Takarékpénztár, megyénk legrégibb bankja tartotta alakuló köz- gyűlését. Április 19-én 175 éve, 1831-ben Szek- szárd szülötte, Déry István Az élet csak álom című vígjátékfordításának ősbemutatóját tartották Debrecenben. Április 20-án 110 éve, 1896-ban nyújtották be a Bátaszékre vezető vasút létesítésének törvényjavaslatát: ezzel megyeszékhelyünk nem maradt közlekedési zsákutca. Április 21-én 105 éve, 1901-ben a testületi elnök vezetésével ötvenen alakították meg az iparos dalkört. Április 22-én 100 éve, 1906-ban már az évben másodszor oszlattak tömeget városunkban szuronyos csendőrök. Április 23-án 100 éve, 1906-ban Gründl Tivadar II. Rákóczi Ferenc almáriumát ajándékozta megyei múzeumunknak. „Számunkra fontos, hogy ügyfeleink elégedettek legyenek. Ezért örülünk, ha újra minket választanak. ” 1987-óta Szekszárdon a Pesti és Társa fuvarozási vállalkozás Szinte renegátként kezdtük 1987-ben a vállalkozást társammal, Pesti Istvánnal, aki csak névrokonom - kezdi a cég bemutatását Pesti Lajos. Akkor még nem volt elterjedt a vállalkozási forma, Így elég nehéz dolgunk volt, hiszen a rendszerváltásig állami, tanácsi megrendelést nem kaptunk. A sorkatonai szolgálat letöltése után egy évvel, közösen vettunk egy fixes Ifát 65 ezer forintért. Amíg tartott a felmondási idő az előző munkahelyünkön, addig rendbe hoztuk, és azzal kezdtünk dolgozni. Azóta jóban-rosszban társak vagyunk, így ez kicsit olyan, mint egy házasság - mosolyog a vállalkozó. Akkoriban még nem volt családunk, így megtehettük, hogy éjjelente a diszkó helyett fuvarozni mentünk, úgy, hogy felváltva raktuk és vezettük a kocsit, és persze napközben is szállítottunk. Az elmúlt 19 évben végig fontosnak tartottuk, hogy annyi pénzt forgassunk vissza a cégbe, amennyit csak tudunk. így mára három teherautónk, ugyanennyi rakodógépünk és saját telephelyünk is van.- Milyen munkákat tudnak elvégezni ezzel a felszereltséggel?- Gépi földmunkákat végzünk megrendelésre és ún. szóródó áruk nagykereskedelmével foglalkozunk. így például sódert, sí r ii fii>’©*ú '3 Készbeton, Fotyamkavies, Homokszállítás és Gépi földmunka végzése mk Jm betont vagy homokot szállítunk, de akár útépítéshez is fuvarozunk. A közelmúltban részf vettünk Bátán az árvíz elleni védekezési munkákban is.- Van konkurencia a megyeszékhelyen?- Természetesen, de ez sok esetben előnyös. Gépparkunk inkább kisebb feladatok elvégzésére elég, de hasonló cégekkel együttműködve szinte mindent meg tudunk oldani. Mindenkinek megvan a saját területe és ügyfélköre. Számunkra fontos, hogy ügyfeleink elégedettek legyenek. Ezért örülünk, ha újra minket választanak. Szerencsére viszonylag gyakran előfordul, hogy valaki, aki 5-10 évvel korábban szállíttatott velünk, azért keres meg újra minket, mert emlékszik, hogy betartottuk a határidőket, rugalmasak voltunk és a minőséggel sem volt gond. Szerintem hosszú távon nem lehet másképp csinálni egy ilyen vállalkozást.- Mi lehet a jövő a Pesti és Társa vállalkozásnak?- Tervek mindig vannak, hiszen a teherautók és a munkagépek esetében is fontos, hogy ne elavult technikával dolgozzunk. Ez egyrészt alkalmazottaink munka- körülményeire van hatással, de természetesen befolyásolja munkánk hatékonyságát, minőségét és gyorsaságát is. Mivel a gépek nem olcsók, mint már mondtam, sok pénz kell visszaforgatni, hogy fejlesszünk. Ezt nehezíti, hogy nem nagyon van állami megoldás a körbetartozások megszüntetésére, és a hitelek törlesztése is megviseli a vállalkozásokat. Volt már több teherautónk a jelenleginél, de úgy tűnik, a mostani mennyiséggel tudunk leggazdaságosabban működni, úgy, hogy ne halmozzunk fel sok behajthatatlan kintlévőséget. Emellett az építőiparban azt mondják, a három téli hónap kár, hogy van,' hiszen akkor nem lehet dolgozni, a céget azonban fenn kell tartani. Az M6 és M9 utak közelebb vihetik a megyét az ország más térségeihez, így pozitív változásokat várunk tőlük a gazdaság területén. De az még sokára lesz.- Hol, hogyan keressék a céget a leendő megrendelők?- Telefonon bármikor elérhetőek vagyunk a 20/942-8989 számon, vagy a 74/410-463-as faxon, és a déli városkapu közelében lévő telephelyünkön is felvesz- szük a megrendeléseket. A közeljövőben szeretnénk egy internetes honlapot is, de ez még nincs készen. m
