Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-04-09 / 13. szám
í SZEKSZÁRDI 2006. ÁPRILIS 9. KAVE. DUPLA HABBAL va§Arnap Könyveket és embereket szerető könyvárusok w SAS ERZSÉBET OLDALA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Beke Vince, aki az Arany János utcai Dáliával szemben árul könyvet és Keresztes Istvánná Marika, akit Szekszárd város központjában lévő négy pavilon egyikében keresnek fel a vásárlók. Közös vonásuk a könyv szeretetén, és az utcán való árusításán túl, az emberekkel való kapcsolatteremtésnek egy olyan formája, amely manapság ritka kincs. Egy férfi: Beke Vince- Az Arany János utcában, akár vásárlás után, akár sétálva, vagy hazafelé tartva az emberek meg-meg- állnak a vasból készült könyves ládájából „elővarázsolt” és kitett könyvek előtt. Mióta kínálja ezen a helyen a könyveket?- Már jó pár éve. Ennek az a története, hogy amikor a Volánnál megszűnt a munkahelyem, és egy darabig munkanélküli voltam, egy ismerősömnél - aki akciós könyveket árult - dolgoztam. Egy idő után arra gondoltam, hogy megpróbálom magam, így lett ez a családi vállalkozás. Már kisgyermekkoromban nagyon vonzódtam a könyvekhez, sokat olvastam, és még ma is nagyon szeretem az új könyv illatát.- Télen hidegben, hóban, nyáron a melegben...- Kétségtelen, hogy ezzel meg kell birkózni. A legnagyobb gondot az állandó pakolás jelenti, ki-be, ugyanis, ha hirtelen jön az eső, akkor féltem a könyveket, mert az természetes, hogy a pénzéért mindenki épp könyvet szeretne vásárolni. Egyébként pedig egyrészt meg lehet szokni, másrészt valamit dolgozni kell, harmadrészt pedig ez a munka nagyon mozgalmas, érdekes, annak ellenére, hogy egy helyen vagyok. Az emberek jönnek-men- nek, sietnek, megállnak, nézelődnek, kérdezősködnek, vagy éppen „csak” beszélgetni akarnak valakivel.- Milyen vásárlói réteg keresi meg, vannak-e törzsvásárlók?- A reklámok sokat számítanak, ha a televízióban, vagy a rádióban egy könyvet reklámoznak, akkor azt általában azonnal keresik az emberek. Vannak divatregények, a fiataloknál például a megjelenés után azonnal keresik a Harry Pottert, illetve azokat a regényeket, amelyből filmet készítettek.- Tapasztalható-e korosztályonkénti megoszlás, a könyvek témáját illetően?- Érdekes megfigyelni, hogy a nagyszülők - főleg ünnepek előtt - olyan mesés, illetve verses könyveket szeretnek szívesen vásárolni, amellyel a saját gyermekkorukat sikerül felidézni. A kisgyermekes anyukák szintén a mesekönyveket, gyermekkönyveket vásárolják. Aztán van egy stabil vásárlói réteg, akiknek az olvasás az életük, nem a televízió, és nekik „muszáj” olvasniuk. Aztán vannak gyűjtők, olyanok akik egy szerzőtől igyekeznek minden megjelent könyvet megvásárolni, illetve vannak hangulatfüggő olvasók, akik minden alkalommal más-más témájú könyvet vásárolnak. Sokan kérik ki a véleményemet, hogy mit olvassanak, vagy éppen mit vásároljanak ajándékba. Jóleső érzés, ha visszatérnek és elmondják, hogy sikerült eltalálni a megajándékozott ízlését, vagy tetszett az neki ajánlott könyv.- Talán nem vagyok az egyetlen, aki az alkalmi könyvárusok megjelenését - főleg az ünnepek előtt - igazságtalannak tartom.- Azon túl, hogy ez jó érzés, hogy valaki így gondolja, viszont nem tudunk mit tenni. Sokan megjárják ezeknél az alkalmi árusoknál, ugyanis nincs garancia, míg engem holnap és holnapután is megtalálnak. S az áraknál sincs akkora különbség, mint azt a vásárló gondolja. Nálam is lehet akciós könyveket kapni, amelyek közül nagyon jókat lehet kifogni. Annyira jók, hogy a könyvtárból is vannak vásárlóim.- Azt már tudjuk, hogy szeret olvasni, de vannak, akik máshonnan is ismerik...- Gitározok, a Gázlók és az Ólommadarak zenekarban, valamint a Riff-Raff- ban, különböző helyeken lépünk fel.- Nappal könyv, este, éjszaka zene. Ezek mind sok-sok élményt, történetet hoznak. Arra még nem gondolt, hogy megírja őket?- Ezek olyan történetek, amelyeket bizalmasan mesélnek el nekem az emberek. Sosem írnám meg, és sosem mesélném el őket másnak. Egy nő: Keresztesné Marika- Marika! A te életed összefonódott már a könyvvel, s a pavilonod veled együtt hozzátartozik már a város képhez, nemcsak a könyvekkel, de az egyéniségeddel is...- Amikor a 160 lakás alatti Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 481-es könyvesboltjából 1992. december 31-én, hosszú évek után nyugdíjba mentem, úgy döntöttem, hogy nem tudok sem a könyvek, sem az emberek, sem a munka nélkül élni. Elindult a privatizálás és az üzletünkhöz tartozó könyvpavilont, privatizálták, a három pályázó közül én nyertem el a jogot a könyvárusításra.- Azt a régi pavilont, amelyben kezdtél ezelőtt 13 évvel, már lebontották, s most égy igényes, szép pavilonban árulod a könyveket, ami nem változott, az a segítőkészséged és a kedvességed.- Szeretem az embereket, s ezt ők megérzik. Sok ember nem is azért áll meg nálam, hogy könyvet vegyen, hanem megkérdezi, hogy ezt vagy azt a hivatalt hol találja meg - a vidékieknek egy biztos pont vagyok - vagy csak beszélgetni szeretne, kiönteni valakinek a szívét. Ami számomra nagyon jó érzés, hogy ez a szeretet nem kötődik korosztályhoz. Az idősek talán a nyugalmamért, a jó szóért, a türelmemért - amit sajnos sok helyen nem kapnak meg - jönnek, a fiatalok pedig azért, mert megértem őket, hogy mire van szükségük, s mindent elkövetek, hogy azt a könyvet, amit máshol nem kapnak meg, a legrövidebb időn belül meghozzam nekik. Mindent megteszek, ami tőlem telik, hogy a vásárló elégedett legyen. Ha nincs meg nálam a keresett könyv, akkor meghozom, s ezt tudják. Ez hetente egy napomba kerül, szerdán van a beszerzőkörutam. Akár 8-10 nagykereskedelembe is elmegyek, listám van arról, hogy kinek, mit kell beszereznem, nem sajnálom az időt, az energiát, számomra megható, amikor úgy nyilatkozik egy vásárló, hogy én vagyok az utolsó remény, hogy valami, számára fontos könyvet megkaphasson.- Marika! Ennyi év után már megismerted a vásárlóid igényeit, lehet-e könyvdivatról beszélni, mennyit és kik olvasnak manapság?- Az igazán sikeres könyveket elsősorban a könyvesboltokban keresik. Természetesen nálam is kaphatóak, de csak pár darabot hozok belőlük. A szakirodalom az, amit nálam keresnek, és amit máshol nem kapnak meg. A törzsvásárlóimnak természetesen tudom az ízlését, s ha valami olyan újdonság jelenik meg, már személy szerint tudom, hogy kinek hozom meg. Azzal már nem mondok újságot, hogy az emberek kevesebbet olvasnak, mint régen. Ennek oka a televízió, a nagy elfoglaltság, s vannak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy könyvet vegyenek, az árak miatt.- Különösen nagy szeretettel ajánlod a helyi szerzők könyveit, s adsz lehetőséget számukra, hogy láttassák magukat...- Nekem, mint lokálpatriótának, úgy gondolom, ez lelkiismereti kötelességem, amit tiszta szívvel teszek. Külön fenntartott helyük van az én pavilonomban - bármilyen sok a könyv - s az olvasókkal való beszélgetés közben sosem felejtem el felhívni a figyelmet, ha egy-egy helyi szerzőnek könyve jelent meg. Sokszor gondoltam már arra, hogy különböző ünnepségeken, iskolai díjkiosztások alkalmával miért nem helyi szerző könyveit ajándékozzák a gyerekeknek.- Aki ismer, az tudja, hogy mennyire szereted azt, amit csinálsz, hogy imádod a családodat, jó háziasszony, feleség, anya és nagymama vagy. Egyszóval boldog ember...- Nem tudom, hogy más embert mi tesz boldoggá, engem az, hogy sok embernek van rám szüksége, hogy sok ember felől érzem a szeretetet, s leginkább az boldogít engem, hogyha segíthetek valakinek.
