Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-04-09 / 13. szám
2006. ÁPRILIS 9. ÁNJNLQ_______vasárnap 77 ÓDON DERŰ 195. Választási (hu) morzsák Körzetünk története látszólag igen egyszerű: 1868-1918-ig, ha esett, ha fújt, függetlenségi ’48-as képviselőt vittek a szavazatok a parlamentbe. Ettől persze akadt azért érdekesség is... Az első képviselő, Szluha Benedek éppen második megválasztásán fáradozott, amikor napokig gondosan tanult beszédét elfelejtette. Küszködött pár pillanatig az emelvényen, majd kijelentette: - Édes atyámfiai! Szörnyű meleg van. Ti is tudjátok, miért jöttetek, én is tudom. Éljen Kossuth Lajos! A tömeg lelkes éljenzéssel szavazott rá. Az utána jövő Boda Vilmos megválasztása előtt kétszer cserélt pártot, majd 1884-től 22 évig volt honatya. Ellene 1886-ban az egyik jelölt azzal korteskedett, hogy ha nem rá szavaznak, akkor az 1883-ban épített vasútvonal sínéit fölszedik és elviszik érdemesebb helyre. Tíz év múlva városunk szülötte, de Bonyhád képviselője, Perczel Dezső belügyminiszter hallgatta Hock Jánost a visszaélésekről. - „Nyújtottam én be a választások ügyében konkrét adatokat egyes esetekről, és mi volt a következménye? Az, hogy a miniszter úr azt mondta: akár ezt teszem, törvényt sértek, akár azt cselekszem, törvényt sértek, tehát ha már törvényt kell sértenem, úgy sértsem meg, hogy az nekem használjon.” Száz nap múlva válaszát erre is érthették: „Vörös székben ülök, de azért a zöld dolgokat is meghallgatom.” Boda Vilmos úgy bukott meg 1906-ban, hogy ellenfele párttársa, Szabó Károly volt. A leleményes református lelkész a döntetlenre végződött első forduló után elment oda prédikálni, ahol egy szavazatot sem kapott, a választókra isten áldását kérte, egy zokszót sem ejtett, s ezzel mindenkit megnyert. Négy év múlva már nem volt ilyen egyszerű dolga egy nyomtatott kortesnőta szerint. Olvassunk csak bele! „A szekszárdi kerületben zeng a dal! / Éljen Szabó! övé lesz a diadal! / Fellépett a gróf Batthyány, mit se tesz, / Szavazatunk csak Szabó Károlyé lesz.” Mi is szól mellette? „Székely-magyar, igazi, / Negyvennyolcas, Kossuth-párti hazafi.” „Nem tart ő túlzókkal, mint Batthyány, / Ország dolgát higgadtan kell csinálni... / A becsület embere, / Érte dobog mindenkinek kebele. / Sok követünk volt már nekünk, régóta, / De olyan, mint Szabó Károly, még soha! / Ha ő marad a követünk ezután, / Kerületünk felvirágzik igazán. / Ezt óhajtja minden ember egy szívvel, / Gróf Batthyány, hát innen takarodj el!” Mi is az ő bűne? Az első, hogy a ’67-es pártot elhagyta, „Azért jött a negyvennyolcra, / Hogy hamarább jusson polcra... / De hát hogy ez nem sikerült. / A gróf úr terve romba dűlt... / Nem kell nekünk olyan vitéz, / Aki mindig fölfelé néz, / S nem látja meg bajunkat, / Létrának tartja hátunkat.” A vers dacára gróf Batthyány Tivadart választották meg, majd újra, 1918-ig, amikor miniszter is lett. Addig ellenzékiként sokat kellett tűrnie, ezt 1910. február 10-én így szőtte felszólalásába: „Nagyon kérem a tisztelt urakat, ne méltóztassanak azzal provokálni, hogy tüntetőleg hangosan társalognak, mert nekem az a szokásom, hogyha így ugratnak, akkor én nem ugróm, de többet beszélek.” Kormánypárti oldalról bekiabálások: „Ez életveszélyes fenyegetés! Ez terrorizmus!” Ez utóbbiból azért soha rosszabbat... Lanius Excubítor ÓDON IDŐBEN Április 10-én 135 éve, 1871-ben az óvoda helyiségében Gájásy Lajos kórházigazgató főorvos vezetésével alakult meg a polgári olvasókör. Április 11-én 110 éve, 1896-ban megnyitották az újvárosi temetőt, de nagyobb részét még búzaföldnek adták bérbe. A választási jog. Igass&gminisztor. Ki vagy, mi vagy ? Kortoe. Réezeg vagyok. Igazságminisztor. Do azt látom. Mit akarsz V Kortes. Bírót választani. Igazságminiszter. Biró választásra nem vagy kópé«, mert rászeg vagy; hanem igyál meg móg egy kulacs bort, aatán akkor ifthetsz velem — képviselőt választaniKortesjelenet 1869-ből (Jankó János rajza) Az elmúlt év értékelése a tűzoltóságon A legfontosabb: az állampolgárok biztonságérzete Két héttel ezelőtt tartott évértékelő állománygyűlést a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága. Az értekezleten elhangzott, hogy a parancsnokság szempontjából a lakosság biztonsága, a parancsnokság eszközeinek fejlesztése, továbbá a kötelező közszolgáltatás megfelelő szinten történő biztosítása és az állomány tudásának szinten tartása, illetve növelése a cél. A tűzoltó-parancsnokság januárban kinevezett parancsnoka, Sarkadi Ferenc tűzoltó alezredes felhívta a figyelmet az emberközpontúság biztosítására. Ebbe, mint rámutatott, természetesen beletartozik a megfelelő védelem (vízszállító gépjármű, emelőkosaras magasból mentő, korszerű híradópult) és a szakhatósági tevékenység is. A célkitűzések egy része még a korábbi vezető, Velencei István tűzoltó ezredes parancsnoksága idejéből származik. A jelenlegi irányítás természetesen ezek megvalósítását is fontosnak tartja. Ide tartozik pl. a vízszállító gépjármű, vagy a korszerű híradópult beszerzésére beadott pályázat, amely az intézmény, illetőleg az önrészt biztosító önkormányzat részéről sikeresnek is bizonyult. Ezen felül a korábbi időszakban meghatározott feladatnak minősül az állampolgárok biztonságérzetének növelése is; ezt a jelenlegi parancsnok is célul tűzte ki. A parancsnok kiemelte továbbá a tűzoltás és -megelőzés, a műszaki mentés, a katasztrófa-elhárítás, valamint a propaganda területén az emberközpontúság fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a tűz- és káresetek felszámolásának hatékonyságát növelni kell. Az egymás közötti kapcsolatokban elengedhetetlen, nyomatékosította, a maximális tolerancia és a humánum kiteljesítése. Sarkadi alezredes elmondta, hogy a 2005-ös év a változások éve volt. A két első számú vezető nyugdíjba vonult, és ezen túlmenően a jogszabályi változások is jelentősek voltak. Amint arra a parancsnok rámutatott, a tűz- és káresetek száma 20%-kal nőtt a 2004. évi értékhez viszonyítva. A vonulások közül 22-re teljesen hiábavalóan, „vaklárma” következtében került sor. A parancsnok beszámolt róla, hogy az események során 64 fő életét mentették meg, illetőleg hét fő hunyt el. A társszervekkel, miként arra a vezető rámutatott, kitűnő a kapcsolat. Az állománygyűlésen szintén felszólalt Mácsai Antal mérnök polgári védelmi ezredesa Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője aláhúzta, hogy a tűzoltóság vonatkozásában a jogszabályi háttér megváltoztatása eléggé sok problémát vet fel. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a folyamatos képzés szükségességére és a szaporodó, veszélyes anyagok jelenlétében történő (mint elmondta, ma már minden második műszaki mentés ide tartozik) beavatkozásokra is. Kosztolányi Április 12-én 90 éve, 1916-ban -2 °C-os fagy károsította a fakadó szőlőket. 70 éve, 1936- ban elhunyt a megyeszékhely fia, Zsigmond János gimnáziumi tanár, számos útikönyv szerzője. Április 13-án 100 éve, 1906-ban apró horzsolásokkal végződött az első megyei motorkerékpár-baleset: a Garay téren Bártfai fővárosi rajztanár fordult fel a nejével... Április 14-én 105 éve, 1901-ben írta a Tolnavármegye, hogy Molnár Mór kezdeményezésére a nyomdatulajdonosok országos kongresszust tartanak. Április 15-én 110 éve, 1896-ban Boda Vilmos az ellen interpellált, mert a szekszárd-sárbo- gárdi vasútvonalat másodosztályúvá minősítették viszsza. Április 16-án 165 éve, 1841-ben született Mikó Imre, az újvárosi templom első plébánosa.
