Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-04-09 / 13. szám
" w " * - SZEKSZÁRDI----------lm-* 2006. ÁPRILIS 9. HÉTRŐL HÉTRE vasArnap 5) Sz ékházavatás - Elismerések adományozása Kis ünnepséget rendezett a Tolna gatója pedig támogatóként segítette Megyei Orvosi Kamara (TMOK) a kamara tevékenységét, abból az alkalomból, hogy meg- Az ünnepségen részt vett, majd nyitották önálló „székliázukat”, azt követően sajtótájékoztatót tar- vagyis végre saját tulajdonukba tott a kórház kultúrtermében dr. került egy szekszárdi lakás, amit Éger István, a Magyar Orvosi Kama- irodákká és tárgyalóhelyiséggé ra (MOK) elnöke. Mély aggodalmá- alakíttattak át, fogalmazott dr. nak adott hangot, amiért idén július Andriska István főorvos, a TMOK elsejétől minden nagykorú, 18. életelnöke. Hozzátette, hogy ugyanitt évét betöltött nő meddővé operáltat- a kamarai munka végzésére he- hatja magát. Éger István elmondta, lyet biztosítanak szekszárdi kollé- hogy ezzel kapcsolatban az orvosi gáiknak is. kar számos tagjától érkezett a MOKAz összejövetelen emléklapot és - hoz formális és informális észrevé- Farkas Pál szobrászművész által ké- tel. Sok civillel egyetemben a dokto- szített - bronz emlékplakettet adtak rok is felteszik a kérdést: mi törté- azoknak, akik hosszú időn át végez- nik abban az esetben, ha a jogalkotók, illetve segítették a kamarai tó június 30-ig nem tesz semmit az munkát. Elismerésben részesültek: Alkotmánybíróság (Ab) döntése mi- dr. Hulin István nyugalmazott ősz- att kialakult helyzet orvoslásáért? tályvezető főorvos, aki két cikluson Arról van szó, hogy az Ab megsem- át volt a megyei kamara elnöke, dr. nősítette az egészségügyi törvény Józan-Jilling Mihály osztályvezető azon szigorúbb paragrafusát, amely kardiológus főorvos, aki a kamara életkorhoz és a gyermekek számá- titkári tisztségét töltötte be szintén hoz kötötte a művi meddővé tételt, két cikluson át, ugyanenynyi időn A MOK elnöke aggályosnak mi- át volt a megyei kamara felügyelő nősítette a kialakuló joghiányos bizottságának az elnöke dr. Csordás helyzetet. Közölte, hogy ezzel kap- Jenő nyugalmazott osztályvezető csolatban kérik a szülészeti és a főorvos, aki szervező munkájával is pszichiátriai szakmai kollégiumok, hozzájárult a kamara eredményei- valamint a MOK Etikai Kollégiumát, hez, s a szintén kiváló szervezőként hogy az ügyben foglaljanak állást, tevékenykedett dr. Rash Hilda házi- azaz segítsék a kamarai állásfogla- orvos, dr. Kelemen Endre nyugal- lás kialakítását. Reméli, hogy a mázott osztályvezető főorvos a szakmai vélemények mentén a dön- Szekszárdi Orvosi Kamara volt el- téshozók törvényi szinten meg- nöke és dr. Brebán Valéria, a Tolna nyugtatóan rendezik a kérdést. Megyei Munkaügyi Központ igaz- -hmDögkútba dobták Jankát és Klaudiát Egy két év körüli terrier keverék eb kuporgott a rothadó állattetemeken egy négy méter mély dög- kútban Bogyiszlón. A szekszárdi állatvédők mentették ki. Tolna megyében két hét alatt ez volt a második eset. Hétfőn a kora esti órákban egy idős férfi telefonon értesítette a Tolna Megyei Állat- és Természet- védő Alapítványt, hogy egy élő kiskutyát talált a helyi dögkútban. Valószínűleg beledobták. Az alapítvány képviselői a tolnai rendőrőrs egyik munkatársa és néhány szemtanú kíséretében azonnal a helyszínre siettek. A dögkút tetejét egy csőrlővel nagy nehezen sikerült leemelniük, és ekkor látták meg a két év körüli fekete-barna terrier keverék lány kutyát. Szegény jószág a bűzlő állati tetemeken remegve várta sorsát. Az alapítvány egyik férfi tagja végül felhozta. Az eb sérüléseket szerencsére nem szenvedett, ezért a szekszárdi állatmenhelyre szállították, ahol puha fekhelyet, friss vizet és élelmet kapott. A kutya végül a Janka nevet kapta János nevű megmentője után. Néhány napja Kétyen is találtak egy ebet a dögkútban. Az időközben Klaudia névre keresztelt jószág egy bálamadzaggal a nyakán lesoványodva várta a halált a mélyben. Mostanra már jó az étvágya, de egyik szemét sajnos egy korábbi sérülés miatt nem lehetett megmenteni. Fiáth Szilvia szerint azonban az életet egyre inkább kezdi így is elfogadni. Máig nem tudni kik vetették őket a kútba, de ha kilétükre fény derül, az állatkínzók két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethetők. A szekszárdi állatvédők leszögezték, írásban fogják felhívni az illetékes hatóságok figyelmét a sok helyen még működő illegális dögkutak veszélyeire. mácz Négy évtized az erdőn Solti Imre nyugdíjba vonul Az egyetemen egynapos tananyag volt az ártéri erdőgazdálkodás, amire Solti Imre az egész szakmai pályáját szentelte. Negyven évet töltött a Gemenc szolgálatában - ebből harmincat a szekszárdi erdészet vezetőjeként -, s most nyugdíjba vonul. A bajai központú Gemenci Erdő- és Vadgazdaság egyik erdészete a szekszárdi. Ennek vezetését bízták a fiatal Solti Imrére, harminc évvel ezelőtt. Később, a rendszerváltást követő változások, átszervezések következtében - 1998-ban - a pör- bölyi erdészetet is a szekszárdihoz csatolták, s így a terület megduplázódott. Összesen 9400 hektár rendben tartásának megszervezése volt immár az erdészetvezető dolga. Na meg a vadásztatások koordinálása. 1990-től ugyanis az erdészetekhez került ez a feladat is. Óriási változások mentek végbe az elmúlt évtizedekben. Amikor Solti Imre kezdte a pályáját, még több száz embert foglalkoztatott a szekszárdi erdészet. Ma 43 az alkalmazotti létszám, a többiek külső vállalkozók. Régen biciklivel hordták ki a fizetést az erdőre, aztán kocsival, most meg átutalják. Változott a munka tempója, volumene, s egyre több a gép. A hatvanas-hetvenes években még kézzel ásták a csemetéknek a gödröket, hagyományos eszközökkel vágták ki a fát, emberi erővel, esetleg lóval vonszolták a rönköket, aztán megjelentek a láncfűrészek és a speciális erdészeti járművek. Mindezeknek köszönhetően az erdőművelés Solti Imre territóriumán, évi 45 ezer köbméter fakitermelést, és száz hektár erdőfelújítást, pótlást jelentett az utóbbi időben. Amihez jött még évi ezer nagyvad kilövetése, általában külföldi vadászokkal. Mire emlékszik legszívesebben a nyugdíjba vonuló erdész? A fel- emelően örömteli és a kínkeserves időszakokra, eseményekre. A természetvédelmi beruházások, a kirándulóközpontok, a tanösvények, az erdei vasút létesítésére. És a katasztrofális árvizekre. A Gemenc lényege a részleges, időszakos elárasztás. De a jóból is megárt a sok! 2002-ben a terület 90 százalékát elöntötte a víz. A fiatal csemeték, a malacok, a szarvasborjúk százszámra pusztultak, és több százmilliós nagyságrendű kár keletkezett az utakban, a vasúiban. A kilőhető vadállomány 30 százalékkal csökkent. A korábbi ezres teríték helyett, 2003-ban mindössze 6- 700-ast könyvelhettek el. A kívánatos rendet és arányokat csak 2004- re sikerült helyreállítani. A Gemenc a pártelit érintetlen vadászparadicsoma volt az előző érában. A rendszerváltás után állami tulajdonú részvénytársasággá alakult. Védettsége szempontjából a két legjelentősebb dátum: 1977, amikor tájvédelmi körzet lett, és 1996, amikor nemzeti parkká nyilvánították. Itt él Európa legnagyobb feketególya-állománya, vannak visszatelepített hódok, s pár éve az aranysakál (toportyán) is megjelent. Solti Imre szerint a délszláv háborúban elaknásított erdőkből húzódott fel. Jóléti államot építünk. Változnak az erdőművelés szempontjai, előtérbe kerül a közjóléti szerep. Csökken a fakitermelés, szaporodnak a kirándulóösvények. Az erdész visszavonul. Hétvégi telkén és szőlőjében próbálja majd kiélni természetszeretetét. De tudja, hogy nehezen viseli majd az első olyan tavaszt, amikor a Gemenc nélküle virágzik... Wessely Fotó: Nagy Ágnes
