Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-04-02 / 12. szám
2006. ÁPRILIS 2. ANNO , SZEKSZÁRDI ^ílt aasArmapJ/J/ EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 99. jövendő...’ lett. Tolna szülöttének igaza Talán helyes azt gondolnunk: érdekes lehet számunkra a világhírű zeneszerző bármely városunkkal kapcsolatos emlékmorzsája, hiszen ebben nemcsak a véletlen játékait, hanem egykori kapcsolatainkat is nyomon követhetjük. Bartók édesanyjának visszaenilé- kezéseiből sejthetjük, hogy fiának már gyermekkorában küldhették csomagot Szekszárdról. Miért? Mert itt volt az országos selyemtenyésztési központ, ahonnét az ellenőrzött peték postán utaztak az ingyenes megrendelőkhöz. Ő „mikor egyszer selyemhernyókat kapott, azokat olyan gondosan és pontosan kezelte, hogy csodálkoztunk ezen. Csak kevés hernyója volt, de szinte egyen- kint ismerte őket, még nem gubóz- tak be. Mikor el kellett utaznunk, hát bizony dobozokban magával vitte, Escher Károly képe BarU'ik Béla, ztm'jnnarsó ón Babits Mihály köliii, akiket francia kornidwi a beat ülőt rend lován ja ivó nevezett ki A Képes Pesti Hírlap 1931. február 17-i híre szerzett elegendő levelet az útra... Öröme volt, mikor szépen be- gubóztak, viszont sajnálta, hogy már nem kellett gondoznia.” Ha azt hinnénk, mindez nyomtalanul eltűnt belőle, meglepődünk az események után negyven évvel, 1932-ben Görögországban deríti kedvre a régi emlék. „A vidék kopár, sivatagszerű volt eleinte: miből élhetnek meg ezek az emberek. Később barátságos lett sok eperfaültetvénnyel (selyemhernyó) a Vardar folyó partján...” * * * Az 1906-1907-es népdalgyűjtés előtt áttételesen érinti megyénket és benne Szekszárdot. Itt mutatkozott be ugyanis 1880-ban az a Merkler Andor, aki még Bartók zongorista-karrierje első lépéseit könnyítette meg. Az ifjú akadémista arról ír anyjának, hogyan került kapcsolatba Luby Géza országgyűlési képviselővel: „Lubynak IHI Merkler Andor, a Magyaror- U? szág kritikusa szólt rólam nagy lelkesedéssel, hogy csak nyerjenek meg engem az ügyüknek - a jótékony fellépésre -, mert én vagyok a Már világhírű zeneszerzőként 1927-ben el is látogatott a Bezerédj utcába, ahol első felesége és fia, Béla élt. Ahogy ő emlékszik 1927. január 8-10-e között járt itt, 9-én kiment a Benedek-szurdikba, s erről az a helyi hagyomány maradt fenn, hogy ott népdalt is gyűjtött. Fia személyes elmondása szerint „az alatt a három nap alatt ez szóba sem jöhetett, mert nem volt nála a felvevő készüléke”, de lehet, hogy gondolt ilyesmire, mert ő „szerette a primitív embereket”. * * * Tudjuk, alig két hónap múlva, 1927 márciusában már itt is hallották rádióelőadását, „a műsor nem volt fárasztó, hiszen szinte csupa régi, technikailag nagyon egyszerű dolgokból állt”. Négy év múlva, 1931- ben a Képes Pesti Babits és Bartók fotóját közös aláírással hozta: mindketten a francia Becsületrendet kapták meg. Azt szintén ifjabb Bartóktól tudjuk, hogy a költő felesége, Török Sophie rajongott a zeneszerzőért, ezért lakklemezekre fölvette a rádióból zongorázását. A ma meglévő eredeti fölvételek többsége innen származik... Ebben az évben készíti városunk szülötte, Escher Károly nevezetes Bartók-képét, később pedig a művészete határait feszegető Csodálatos mandarin-felvételeket. Ekkoriból, 1936-ból származik első biztos adatunk arra, hogy megye- székhelyünkön - a Szekszárd Szálló termében, ahol Liszt és Babits is föllépett - Bartók Rondó című művét adta elő Országh Tivadar hegedűművész. Dr. Töttös Gábor ÓDON IDŐBEN Április 3-án 100 éve, 1906-ban a megye a kórház - közelmúltban áruháznak eladott - új telke megvásárlása ügyében kérte ki a belügyminiszter véleményét. Április 4-én 50 éve, 1956-ban dr. Máté Géza itt kiadandó új Garay János- válogatás előszavát írta meg.. Április 5-én 115 éve, 1891-ben gróf Széchenyi Sándor főispán hírlapi cikkében vadászatunk jelentőségéről szólt, s hűtővagonokat (!) sürgetett. Április 6-án 85 éve, 1921-ben a to- loncházban Babits Mihályt pőrére vetkőztették, s ettől kezdve egy évig mint „a társadalomra különösen veszélyes elemnek" hetente jelentkeznie kellett a rendőrségen. Április 7-én 100 éve, 1906-ban a Közérdek Cognacgyár Szekszárdon című cikkében kimutatta az ötlet életrevalóságát. Április 8-án 160 éve, 1846-ban a megyei Duna-szakasz szabályozójáról, az ekkor elhunyt Vásárhelyi Pálról írta Garay: „mielőtt művét elkezdhette vizen, sfrba ragadta a föld”. Április 9-én 105 éve, 1901-ben hah meg városunk írónő szülötte, Abaf- fyné Domsich Antónia. Mindig tisztességes kiszolgálás! RENDÁS motor- és autóalkatrész-bolt Szekszárdon 1928 volt az az év, amikor Rendás Mihály beindította üzletét, és elkezdett autó- alkatrészeket árusítani a megyeszékhelyen. Azóta eltelt csaknem 80 év, és már a harmadik generáció folytatja ezt a tevékenységet. Az idősebb generációhoz tartozó vásárlók emlékében talán még él a padláslépcső alatti, később az udvar végében működő boltocska. Ma tágasabb és felszereltebb az üzlet, ami a jelenlegi motor- és autóalkatrészigények ellátását képviseli. Szakmai adalék végül a japán és koreai autók alkatrészigényének ellátásával bővítették profiljukat. Felmerül a kérdés, hogy ami a fejlődésüket, jelenlegi állapotukat magyarázza? „Nem a tisztességtelen verseny és vagyongyarapítás motiválta munkánkat. Hangzatos, megalapozatlan, vevőcsalogató ígéreteket sosem tettünk. Mindenek előtt a tisztességet és a meggyőző üzleti magatartást - múltkor szakbeli hagyományát őrizve - gyakoroltuk és természetesen gyakorolni is fogjuk munkatársaimmal együtt. Bízunk benne, hogy elvünk a jövőben is megfelel vásárlóink elvárásainak, szakmai és erkölcsi kötelezettségünk mellett” - válaszolta Rendás Tamás, az üzlet vezetője. Rendás Bt. 7100 Szekszárd, Kossuth Lajos u. 24. Tel.: 74/510-228 510-229 316-273
