Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-02-26 / 7. szám

N MOZAIK 2006. FEBRUÁR 26. A Szekszárd Big Band koncertje avagy a „mindig megújulás képességéről” Én úgy vagyok a Szekszárd Big Banddel, mint az, aki időről-idő­re újra olvas egy jó könyvet. Leve­szi a polcról, olvasni kezdi - le­het, hogy van benne olyan rész, amit fejből is ismer -, s minden alkalommal valami újat, valami új gondolatot merít, nyer, mire a könyv végére ér. Február 20-án este nagyszámú, lelkes közönség gyűlt össze a Ba­bits Mihály Művelődési Ház szín­háztermében, hogy tanúja legyen az ígéretes koncertnek. Hosszú évek óta mindig február egyik hét­főjén hallgathatjuk meg a Big Band legfontosabb hangversenyét. Ez volt a sorban a huszonhatodik! Azonban „nem csak egy volt a töb­bi között”. Ez volt az a koncert, ahol bemu­tatkozott a hallgatóságnak Szabolcska Balázs: altszaxofon ját­szott szólót. A maga tizennégy évé­vel nagy magabiztossággal állt a színpadon a majd’ 500 fős közön­ség előtt. Tehetséges fiú; biztosak lehetünk, hogy hamar kibontako­zik saját hangja, „zenei egyénisé­ge”­Ezen az estén énekelt először az együttessel Pecze Zsófia, aki jelen­leg a Zeneakadémia harmad éves hallga­tója. Most a jazz műfajában mutat­kozott be, bizonyít­va jártasságát e stí­lusban is. Élmény­számba menő fellé­pése mindenkinek emlékezetes marad. Csepregi Péter a trombitakórus tag­ja, s emellett rend­szeresen énekel is a Big Banddel. Három számot hallhattunk előadásában, a tőle megszokott „fűszerezésben”. Profi volt és kön­nyed; azt a bizonyos „Frank Sinatra-feeling”-et idézte fel a kö­zönségben. Pecze István alapító karnagy színvonalas műsorvezetése kísérte végig az estét, de ő is megörven­deztetett bennünket egy lírai, mé­lyen átélt trombitaszólóval. Elmon­dása szerint „a trombita, az egy na­gyon nehéz műfaj”, mi azonban ebből mit sem éreztünk. Játéka megformált, átgondolt, csengő hangot hozott. A művészeti vezető Molnár Ákos az egész estés vezénylés (s az egész éves hangszerelés, kottaírás, próbálás!) mellett, nagy örömünk­re vállalkozott egy szóló eljátszásá­ra is. Igazi, professzionális muzsi­kus ő: valóban gyönyörűen, érzel­mesen szólaltatta meg hangszerét, az altszaxo­font. A Szekszárd Big Band ismét meg tudott újulni, s akár egy jó könyv, új gon­dolatokat, élményeket szerzett közönségének. Figyelemre méltó teljesít­mény, s talán ezt a legne­hezebb elérni. Örültünk és köszönjük a régebbi, kedves muzsikákat is, sok örömöt kívánunk a majda­ni újakhoz! Lakatos Orsolya Origamicsodák hulladékból Csokoládé- és szaloncukorpapír, különféle reklámanyagok, hasz­nált csomagolópapír, kiolvasott újság: a legtöbb ember mindeze­ket a szemetesbe dobja, nem így egy origamis. A Babits Mihály művelődési házban működő Szekszárdi Origami Baráti Kör immár hetedik alkalommal hir­detett országos pályázatot óvo­dástól a felnőttig négy korosztály­ban. Az előző három évben a témát is kijelölték. Idén nem volt kötött te­matika, a pályázat címe az volt: Origami valamiből, vagyis a kiírók most arra voltak kíváncsiak, mit tud kezdeni egy origamis olyan pa­pírféleségekkel, amelyek más szá­mára csupán hulladékok— mondta Jilling Mária, körvezető. A pályá­zóknak így nem csak arra volt lehe­tőségük, hogy tökéletesen kiaknáz­zák kreativitásukat, de ügyességü­ket is bemutathatták, hiszen né­mely efféle papírból, pl.: az újság­papírból, igen nehéz hajtogatni. Mégis vállalkozott erre a szekszár­di Mérey utcai óvoda 5-6 évesekből álló nagyközépső csoportja Lo- /ászné Mencző Andrea és Tóth Jó- rsefné vezetésével. Hulló geszte- ryefalevelek című munkájuk, az 5szt idézi, a teapapírból hajtogatott \ pillangók szeretik a virágokat cí- nű alkotásuk pedig a várva várt ta­paszt. Ezzel korcsoportjukban első íelyezést értek el. Második a ka- losvári Tóth Dorina lett. Az alsó ta­gozatosoktól érkezett a legtöbb pá­lyamunka. A 9 éves szekszárdi An­tal Dórát azonban, aki már óvodás kora óta origamizik és sorban nye­ri a pályázatokat, most sem tudta senki legyőzni. Maradék csomago­lópapírokból és drótból csodaszép virágos asztaldíszt hajtogatott. Má­sodik helyezést ért el a kozármis- lenyi általános iskola csoportja egy szülő, Szekeres Mária vezetésével. A harmadik helyezést megosztva a budapesti Nádasdy Kálmán Művé­szeti és Általános Iskola és a pécsi Pázmány Péter Általános Iskola csoportja kapta. Szinte lehetetlen­ség volt dönteni a felső tagozatosok munkáinak értékelésénél is. Há­rom alkotás egyformán jó volt, mindegyik más szempontból volt erős. Végül a szakértőkből álló zsű­ri az egyéni ötlet alapján készült munkát részesítette előnyben. így győzött a pécsi Nedev Ágota sakk- és malomkészletével. A második helyezett, a budapesti Baranyai Dá­niel, ízeltlábúakat hajtogatott fan­tasztikus ügyességgel. A Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Is­kola felső tagozatos csoportja pe­dig egy teljes menüt meghajtoga­tott reklámanyagokból a hambur­gertől a sült krumpliig. A felnőttek­től érkezett számos munka közül nem volt kérdéses a mözsi Tuzy Ibolya győzelme, aki saját modellt, egy bámulatos fát készített, amely­nek váza egy fogas, Ibolya ágakat, leveleket, almát hajtogatott rá. A második helyezett a szolnoki Se­bők Zsolt csokipapírhangyákat ké­szített. A harmadik helyen a buda­pesti Fazekas Imre és a pécsi Ko­vács Zita osztozott. Fazekas újság­papírból hajtogatott egy egeret és mellé sajtot is, Kovács Zita Egység­ben az erő című munkája egy macskát mutat, akit körbevesznek az egerek. A legjobb alkotásokat február 27- től március 10-ig a Babits Mihály Művelődési Ház üvegtermében nézhetjük meg. A kiállításon az Origami Kör is bemutatja számos ötletét: pl.: játékokat és még né­hány meglepetést. Saját pályázatu­kon természetesen nem vehettek részt. A kiállításon az általuk hajto­gatott repülőkkel, csillagokkal, for­gókkal játszhatnak a gyerekek. Jilling Mária egy különleges ven­dégkiállítást is elhozott Szekszárd- ra. 38 kiváló magyar origamis haj­togatta meg a japán ünnepekhez il­lő hagyományos modelleket saját ötleteikkel kibővítve. Japánban sokkal több az ünnep, mint ná­lunk. Legnagyobb ezek közül az évváltás, de már átvették a nyugati­aktól a karácsonyt is. Legmegrendí- tőbb, ahogyan Sadakóra, az atom­támadás áldozatára emlékeznek minden augusztusban. A tizenegy éves kislány hallotta azt a japán le­gendát, miszerint aki 1000 daru­madarat meghajtogat, közben kí­vánhat valamit, és az teljesülni fog. Gyógyulásában reménykedve el­kezdte hajtogatni a madarakat. 644 darabot sikerült befejeznie, mielőtt 1955. október 25.-én 12 éves korá­ban, a kórházban meghalt. Barátai és iskolatársai meghajtogatták a maradékot és az 1000 darut Sadako sírjába helyezték. Napjainkban, az emberek a világ minden részéről darumadarak ezreit hajtogatják és küldik Sadako emlékművéhez. A szekszárdi kiállításon is láthatunk darufüzéreket, amelyek Sadako ki­tartására emlékeztetnek, és idő­közben a béke jelképévé váltak. Kovács Etelka AGRIFER 21 KFT\ MUNKATÁRSAT KERES KERESKEDELMI ASZISZTENS MUNKAKÖRBE Min. középfokú végzettség, német nyelvtudás, gépírás, WORD, EXCEL felhasználói szintű ismeret szükséges. Olasz nyelvtudás előny. Jelentkezni: írásban, fényképes önéletrajzzal Agrifer 21 Kft 7100 Szekszárd Palánki u.12. e-mail: agrifer@axelero.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom