Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-01-15 / 1. szám

AO DO _____________vasAíwi ap '/ Y 20 06. JANUÁR 15. MESÉLŐ EMLÉKEINK 30. Tilos a házalás A Közérdek 1906. január 13-án hozta a fenti címmel PB. cikkét. A hajdaniak rövid fejtörés után rájö­hettek, hogy a kereskedelemben és a jogban egyaránt jártas szerző nem lehet más, mint dr. Pirnitzer Béla ügyvéd, a Szekszárdon legré­gebb (1840) óta fennálló kereske­dőcég alapítójának, Pirnitzer Jó­zsefnek sarja. írására az adott okot, hogy a vá­ros képviselő-testülete a kereske­dőkre és „a vevőközönségre nézve hasznos határozatot hozott, mely szerint »Szekszárd város területén tilos a házalás.«” Igen ám, de a bel­ügyminiszter megsemmisítette a rendelkezést, így aztán „továbbra is szabad a házalás”. Mi, akik a mai trükköket ismer­jük, szelíd mosollyal nézhetünk vissza az akkori fogásokra. „Igazán agyafúrt módon dolgozik ezen em­berek nagy része. Hogy a vevőnél az ő áruinak olcsóságát bizonyítsa, mutat először három törölközőt vagy asztalkendőt, darabját 30 fillé­rért, melyeknek a rendes ára csak­ugyan 80-90 fillér... A vevő az olcsóságon kapva csakugyan megvenné, mert az el­adónak - mint állítja - nincs is már több, de a minden hájjal megkent házaló elővesz egy vég vásznat, mi­vel ebből is ez az utolsó”, s a két té­telt csak együtt adja el. A vevő azt hiszi, ezzel is jól jár, mert az erede­tileg 60 koronára tartott árut 32-40 koronára alkudhatja le. „És ki csi­nálta mégis a jó vásárt? A házaló, mert az utolsó törölközőkkel vesz­tett 3 koronát, de a vászonnal, melynél a legjobb szakértő is alig ismeri ki magát, és amit rumburgi vagy szepesi lenvászon gyanánt adott el, nyert 20 koronát”, hisz az csak 12 koronát ér. Ha egy városban elad tízszer há­rom „utolsó” törölközőt meg „ka­muka damasztként ócska csehor­szági gyártmányokat”, a vevő ugyan egy-két nap után rájön, hogy be lett csapva, „de nem tehet sem­mit, mert stiglic úr azóta másutt árulja »mesés olcsó« áruit”. „Előke­lő úriasszonyokat ismerek - írja a felháborodott szerző -, akik ilyen jöttment emberektől nagy bevásár­lásokat eszközölnek, és csak mikor már árkon-bokron túl, más város­ban szélhámoskodtak, akkor jöttek rá, hogy a jó vásár helyett érzéke­nyen megkárosodtak.” Pirnitzer Béla azonban, ha bosz- szankodott is a belügyminiszter határozatán, jogászként azt is tud­ta, hogy az ekkor uralmon lévő Fejérváry-kormány, s így annak belügyminisztere, Kristóffy József hatalma nem törvényes, hiszen csak a király erőszakos kinevezé­sén, s nem az Országgyűlés dönté­sén alapul. Ezért azt javasolja: „He­lyezzük minden megjegyzés nél­kül a miniszter megsemmisítő le­iratát irattárba, és ne vásároljunk többé idegen házalóktól.” Ha valaki, ő ’tudhatta, milyen fontos szerepe van a jó beszerzés­nek abban, hogy „szolid cégeink­nél” „szép és nagy választék talál­ható”. Az üzletalapító Pirnitzer Jó­zsef óta szokás volt, hogy a nagy- kereskedő kikapcsolásával, a gyár­tótól szerezték be árujukat. A min­takollekciót magukkal hozó képvi­selőkkel azért egy-egy nagyobb vá­sárban is találkoztak. Így esett 1848-ban, hogy a József-napi vásár­ra igyekvő alapító már jó idejében Pestre érkezett, ezért vett részt a forradalomban, amelyből a szabad sajtó első nyomtatványát a családra hagyta. A família tanult, de a házalók az­óta is vígan élnek Szekszárdon, csak trükkjeik finomodtak... Dr. Töttős Gábor Ódon időben Január 15-én 160 éve, 1846 kö­tött házasságot Szekszárdon Steiner Ignác földműves és Stucker Ágnes. Gyémántla­kodalmukat ülték 1906-ban, amikor Wosinsky Mór áldot­ta meg őket. Ekkor látták elő­ször a tíz születettből hét megmaradt gyermeküket, 56 unokájukat és 6 dédunokáju­kat. Január 17-én 100 éve, 1906- ban a Monarchia nagykövete sikerrel mutatta be Japánban a szekszárdi bort. Január 19-én 110 éve, 1896- ban az Amerikát megjárt Garay Ferkó zenekarának hangjai mellett nyílt meg a helyi korcsolyapálya, amely a mai Gróf Pál utcai lakótelep helyén volt. 85 éve, 1921-ben e napon szü­letett Mészöly Miklós író. Házaló és vigéc (Homicskó Atanáz rajza) Mészöly Miklós ébresztése „Másképp gondolkodni? Kevés. Tessék: jobban. ” (M. M.) Ha élne, nyolcvanöt éves lenne: január 19-én, csütör­tökön. De nem él, közel négy és fél éve halott. Lezárt életműve, amiben mindvégig oly sok a szekszárdi-tol- natáji vonatkozás: helyszín, alakok, történések... va­jon megszólít-e, s ha igen, hogyan szólít meg bennün­ket, földijeit? - Az irodalmárokat (közel négy és fél éve) egyenesen kötelezi az életmű lezárulása annak teljes áttekintésére, értékelésére. Január 19-én csütörtökön emléknap lesz Szekszár­don - immáron harmadszor - a város és a Mészöly Miklós Egyesület szervezésében, hét intézmény és magánszemély támogatásával. Alkalom. A rendezvé­nyek a főiskolán, a Bezerédj utcai szülőháznál és az IRODALOM HÁZA termeiben lesznek. Mindjárt a program kezdetén fél 11-től rangos iro­dalmár-gyülekezet várja az érdeklődőket a főiskola Szent István téri E épületének dísztermében. N. Hor­váth Béla főként ifjú olvasókra számít, akik találkoz­hatnak többek között Szörényi László, Ilia Mihály, Takáts József és Szilasi László irodalomtörténészek­kel. Értekezések, elemző-értékelő dolgozatok kerül­nek felolvasásra és megvitatásra. Lehetőség nyílik be­szélgetésre az érdeklődők számára is. Olyannyira, hogy a disputa folytatására is adódik alkalom az IRO­DALOM HÁZÁ-ban délután 2 órától. Közzé tesszük az emléknap teljes programját, így most annak csak néhány további pontjára hívnánk fel a tisztelt közönség figyelmét: koszorúzás lesz 13 óra 30-kor a Bezerédj utcai szülőháznál az emléktáblánál. Az író műveiből adnak elő részleteket délután 2 órától az IRODALOM HÁZÁ-ban, a műsorban szerepelnek: az író no­vellái, Megbocsátás cí­mű regénye, vallomá­sai és most megjelent naplói, valamint Pár­beszédkísérlet című könyvének részletei. Ide a szervezők nemcsak hallgatóként, de felolvasó­ként is szeretettel várják a nagyérdeműt. A Mészöly- szövegek elhangzása után kötetlen beszélgetésre invi­tálja a HÁZ az érdeklődőket. Hadd ajánljuk olvasásra a pécsi JELENKOR 2005 januári és a debreceni DISPUTA 2005 novemberi szá­mában most megjelent, az író mindeddig kiadatlan (főként 1948 és ’85 között noteszlapokra írt) naplói­ból közölt szövegrészieteket, ahol például az akkor még Béla téri - szekszárdi - piac érzékletes leírása is megjelenik még az ’50-es évekből. Ötven Mészöly-kötet kerül kisorsolásra az emlék­nap zárásaként a résztvevők között - Polcz Alaine és a kiadó ajándéka. Amint azt a fő szervezők közül Pócs Margit és Ablonczy Anna elmondták: nagy sze­retettel várják az irodalombarátokat, érdeklődőket, hi­szen nem kisebb a tét, mint egy lezárt életmű „éb­resztése”... (sa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom