Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-06-05 / 20. szám

SZEKSZÁRDI 2005. JUNIUS 19. VASÁRNAP JUL Egy nevezetes szekszárdi nap 89. Sétakertünk felavatása A Sétakert húsz év múlva, az épülő múzeum tetejéről t

(V legrégibb ábrázolásokon a sártér északi felén fekszik az a mocsaras-vizenyős terület, amely a Sárközből ide ladikázó piacosok kikötőjéül is szolgált a nagy átalakulásig, amikortól napjainkig Sétakertként emlegetik. * Még az 1870-es években panaszkodott Borzsák Endre: nincs Szekszárdnak köztere, ahol sétálgatni lehetne, vagy ahol szabadtéri ünnepeket rendezhetne. Talán ekkor határozta el a nagyközségi vezetés, hogy a Magyar Királyi Tanulmányi Uradalomtól megveszi a különben hasznavehetetlen területet; végül 1879 őszén meg is tehette ezt. Már bizonyára készen álltak Fejős Károly mérnök tervei: őt a gemenci út megálmodójaként és az első megyei újság szerkeszége szállásadójaként is tiszteljük. A megvalósításhoz igazi összefogásra volt szükség: helységünk apraja-nagyja egyaránt azon fáradozott, hogy a környező dombokból ingyen idefuvarozott földet elegyengesse, akáccsemetéket telepítsen. A munka méretére jellemző, hogy csecsemőtől aggastyánig összesen 12.000 szekér föld jutott, s közel fél évig fáradoztak eleink. Külön e célra öntöttvas padokat készíttettek - az ülődeszkát télire le lehetett szerelni -, a sétautakat apró dunai kaviccsal szórták föl, s a reménybeli zenekaroknak és dalárdáknak emelt pódium szolgált. Az avatást a rossz idő miatt kétszer elhalasztották, végül a kerítéssel körbevett, föllobogózott sétakertben 1880. június 6-án e műsorban gyönyörködhettek: „Nyitány, előadja a helybeli zenekar. Szabadságdal, énekli a dalárda. Magyar Népdalok, előadva a zenekar által. Szavalat: A vén csősz Szemere Miklóstól, előadja Orel Géza úr. Falu végén, énekli a dalárda. Zene. Az alapító tagok és családtagjaik díjmentes bemenetel jogosultságával bírnak, nem alapító tagok személyenkint 30 krajcár belépti díjat fizetnek. Hideg ételekről s üdítőkről gondoskodik a rendezőség." Etl József vendéglős - aki két év múlva majd a Csörgetót is fölvirágoztatja hasonnevű fiával - örömmel láthatta: „a sétatér rácsozata körül a kíváncsiak egész serege gyűlt egybe, gyermekek, fiatal leányok és suhancok, akik egymás közt pajzán játékot űzve töltötték az időt, s szemfüles kíváncsisággal lesték a történendőket. Végre üti a hat órát, mire aztán kezdetét veszi a népvándorlás. Csapatokban érkeznek az úri vendégek, megjelenik a zajos ifjúság, a nemes szórakozásért vágyó fiatal hölgyvilág, majd később a dalárda... Nemsokára aztán rázendül a zene, és Garai (Ferkó) szép zenéje mellett feledve lesz az idő..." Az évek folyamán többször átalakított park három legrégibb fája, a nyugati ostorfák mellé 1902ben a múzeumot övező juharok, 1909-ben a vasútig vezető platánok kerültek. Az 1918-ban kivágott akácok földjébe vadgesztenyét és tiszafát ültettek, s áll még a Sztankovánszky János által 1886-ban adott feketenyárok egyike is. Eltűnt a hajdani kerítés, amely a részvénytársasági alapon létesült enyhhely utolsó emléke volt a zenekari pavilonnal együtt, de a Hősök szobra 1924-től, a Babits-szobor, a II. világháborús emlékmű s persze a kinek-kinek lelkében nyugvó ezernyi élmény avatja szívünkben is fontos hellyé a városközpont Sétakertjét. Dr. Töttős Gábor Vidékpolitikáról helyben és országosan Az emberek négyötöde vidéken él, . így teljesen érthető, hogy felértékelődött a vidékpolitika szerepe, fontossága, mondta csütörtöki fórumán Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, mint a Szekszárdi Kistérség elnöke, s egyben a Vidékpolitikai Koordinációs Munkacsoport elnökhelyettese. Nagyon fontos, hogy helyi közösségek és a kormány is készítsen terveket, s a kormány teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy ezek a tervek, elképzelések megvalósulhassanak. A munkacsoportban, amelyiknek tagjai minden tárcát, szakminisztériumot képviselnek, azt szándékoznak elérni, hogy egységes kormányzati intézkedések szülessenek a vidék érdekében. A napokban például azt kezdeményezték, hogy a kormány az élelmiszer-biztonság rendelkezés keretében a helyi piacok megnyitására és a kistermelők termékeinek értékesítésére készítsen elő egy törvényjavaslatot. Ez a vidéki turizmus szempontjából is fontos. A másik a Leader-kezdeményezés, ami arról szól, hogy helyben, az önkormányzatok, a civilek és a vállalkozói szféra tagjai közösen alakítsanak ki elképzeléseket, projekteket, fejlesztési terveket, amikkel pályázatokon lehet már most is indulni, de 2007. és 2013. között sokkal több pénz lesz erre is uniós forrásból. Ha a vállalkozók, önkormányzatok, civilek közösen terveznek, sokkal több esély van a megvalósulásra. Mint kistérségi elnök is szorgalmazza, hogy készítsenek egy pályázatot azért, hogy Szekszárd, Gemenc, Sárköz turisztikai gazdasági fejlődését ezzel is előmozdítsák. - sz. I. Olvasókör A Szekszárdi Római Katolikus és Polgári Olvasókör június 24-én délután 17 órakor a Belvárosi Plébánia Közösségi Házban (Szekszárd, Béla tér 6.) beszámoló és tisztújító közgyűlést tart. A közgyűlés napirendi pontjai: Beszámoló az 1990. június 30-án történt megalakulás óta végzett tevékenységről. Az olvasókör közhasznú egyesületté történő átalakítása, alapító irat módosítása. Tisztújítás. Egyebek. A közgyűlésen személyesen jelen lesz dr. Bíró László püspök úr. Abban az esetben, ha a közgyűlés a meghívóban szereplő időpontban nem lenne határozatképes, akkor a megismételt közgyűlést a fenti napirendi pontokkal 2005. június 24-én délután 19 órai kezdettel tartjuk meg. A közgyűlés igen fontos napirendi pontjaira tekintettel, kémek minden egyes olvasóköri tagot, szíveskedjék a közgyűlésen megjelenni. Hajnövesztés gyorsan, hajhosszabbítás! Sokszor megcsodáljuk, amikor egy általunk ismert sztár egyik pillanatról a másikra hosszú, dús hajjal jelenik meg. Hogy mi történik ilyenkor, erről kérdezzük Bíró Adrienn fodrászt, aki szekszárdi üzletében néhány óra alatt elvégzi ezt a „varázslást". - Ez a hajhosszabbítás, melyet mindenek előtt pontosan meg kell tervezni. - mondja a szakember. Az új hajkorona elkészítéséhez megvizsgálom a vendég haját, mert fel kell mérnem azt, hogy mennyi hajra van szükség ahhoz, hogy az új, meghosszabbított haj teljesen természetesnek hasson. Általában száz-százhúsz hajtincs rögzítésével kell számolni, de ez függ a fejmérettől és a hajsűrűségtől is. Ezzel a módszerrel néhány óra alatt akár hátközépig érő haj is elkészíthető. Persze nem minden esetben a haj látványos meghosszabbítása a cél, mert van, aki csak azt szeretné, hogy az eddiginél lényegesen dúsabb haja legyen. Élő, festett, európai haj felhasználásával végzem a hajhosszabbítást. - Kinek ajánlja? - Mindazoknak a hölgyeknek, akiknek legalább 8-10 centiméter hosszúságú hajuk van és szeretnék, ha az hosszabb és dúsabb lenne. Tudjuk, hogy a nem megfelelő mennyiségű haj, sok esetben komoly lelki problémák forrása, míg a szép, dús haj magabiztossá tesz.