Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-02-27 / 6. szám

SZEKSZÁRDI 2005. FEBRUÁR 27. vasárnap Az állam köteles megvédeni polgárait A drogfogyasztást szigorúbban büntetik... Létezik-e kábulathoz való jog? Némelyek az önrendelkezés szabadságának alapjogára hivatkozva feltették, hogy a kábítószer-használat jogszerű, mindenki saját maga döntheti el él-e vele, vagy sem. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint ennek hangoztatása ellentmondásos, hiszen a drogfogyasztás tudatmódosító hatása éppen azt eredményezi, hogy a kábítószer-élvezők nem urai saját cselekedeteiknek, folyamatosan és a függés felé vezető úton egyre inkább alárendelődnek a kábítószer használatának. A fogyasztók maguk is elismerik, hogy használatkor belátási képességük korlátozott. Önrendelkezési jogról tehát nem beszélhetünk. A kábulathoz való jog pedig nem létezik és nem is versenghet az emberi méltósághoz, valamint a testi és a lelki egészséghez való joggal. Legmagasabb a kockázat ^ Egyéb más „önsorsrontó" magatartásokhoz viszonyítva a kábítószer-használat kockázata a legmagasabb egészségügyi kockázatok körébe tartozik, hiszen halállal is végződhet. A fogyasztók tartják fenn a kábítószerpiacot, mely más bűncselekménynek is melegágya. A bűnesetek számának jelentős növekedése a közrend és a köznyugalom romlásához vezet, mely az egész ország helyzetét, biztonságát érinti, egyidejűleg komoly alkotmányossági kérdéseket is felvet. Az Alkotmánybíróság az 54/2004. (XII.13.) sz. AB határozata a szakmai közvéleményt és másokat is kiemelt érdeklődéssel foglalkoztatott. E határozat kapcsán beszélgettünk Himmelné dr. Ökrös Magdolna főügyészségi ügyész sajtószóvivővel. - A büntető törvénykönyv megkülönböztetett fogyasztói és forgalmazói típusú magatartásokat, illeI

tőleg kiemelten szabályozza azon Iseteket, ha 18. életévet betöltött személy, 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával valósítja meg a bűncselekményt, valamint minősített intézmény, pl. oktatási, gyermekvédelmi, stb. területén vagy annak környezetében követnek el ilyen cselekményt - mondja a szakember. Az Alkotmánybíróság döntésének egyik jelentős része a büntethetőséget megszüntető okokat érinti. Az elterelés és ami változott - Mit jelent ez életszerűen, a gyakorlatban? - Azokat az eseteket, amikor a terhelt mentesülhet a büntetőjogi felelőségre vonás alól, ha vállalja az önkéntes gyógyító, illetőleg megelőző kezelést. A csekély mennyiségű kábítószer-fogyasztás nyilvánvalóan ezen esetekhez tartozott és változatlanul lehetőségként megmaradt. (Kivéve a saját használattal összefüggő fogyasztói magatartások közül a tranzit jellegűeket, a forgalmazói magatartások közül pedig a kereskedelmi típusúakat.) A fogyasztás körében kibővült mindez az együttes fogyasztás egyes eseteivel, a függő fogyasztók tekintetében pedig a tranzitálással szintén választható volt ez a megoldás. Az eljárás megszüntetése, azaz az elterelési okok között azonban olyan esetek is voltak, amikor a 18. életévet betöltött személy, kiskorú felhasználásával követett el egyes fogyasztói vagy forgalmazói típusú cselekményeket, illetőleg oktatási gyermekvédelmi, stb. területen, vagy annak környezetében történt az elkövetés. Kedvezmény volt a 21. életévet be nem töltött személy úgyszintén kiskorúak felhasználásával elkövetett ilyen magatartásai tekintetében is. A bélyeg Dühöngött magában az aszszony, mert a legrosszabb napot választotta személyi jövedelemadójának feladására. Mérgét tetézte az a határozott érzés - ezzel mindenki így lehetett - hogy a leglassabban haladó sorba állt be. Miközben ugyanezt latolgatták mások is a szekszárdi nagypostán, eszébe jutott az asszonynak, hogy a pénzfeladás után következnek a levelei is. Gondolta, a várakozók mindennek elhordják majd magukban. Nézelődött, s a kígyózó sor mellett észrevette a hosszú asztalt, rajta gyertyák, ve- Vagyis abban az esetben, ha az iskolában, iskolák környékén árusították a drogokat. Mi változott valójában? - Leegyszerűsítve az mondható el, hogy a csekély mennyiségű fogyasztók és a kábítószerfüggő elkövetők egyes eseteiben változatlanul a feltételek fennállásakor a terhelt mentesülhet a büntetőjogi jogkövetezkezmények alól. A fiatalkorú felhasználásával, illetve a minősített intézmény területén történő bűncselekmény megtörténte azonban már nem eredményezheti kötelezően azt, hogy az érintett elkövető elkerülhesse a felelőségre vonást ezen rendelkezéseket ugyanis az Alkotmánybíróság megsemmisítette. - Miért került erre sor? - Ennek alapvető oka az volt, hogy a nemzetközi egyezmények úgy mint az Egységes Kábítószer Egyezmény, a Pszichotrop Egyezmény, a Gyerek Egyezmeny és az ENSZ Egyezmény egyértelműen leszögezi : a kábítószer-fogyasztás veszélye leginkább a gyermekeket fenyegeti, ezen túlmutatóan az emberiség jövőjét is. Az Alkotmányból egyértelműen következik, hogy a jogalkotóan a gyermekek mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni. A mentesülési okok között mindazon mentesülési formák, amelyek a kiskorúak érdekeit veszélyeztethették, nyilvánvalóan ellentétesek a hivatkozott rendelkezésekkel. Ezt az ellentmondást kellett megszüntetnie az Alkotmánybíróságnak. A gyermekek érdeke mindenekfelett - Az Alkotmánybíróság tehát a gyermeki minőségből származó abszolút védelem alatt álló jogra figyelemmel, továbbá a nemzetközi szerződések intő rendelkezéseit elemezve jutott arra a következtetésre, hogy a mentesülés kötelező eseteit szűkítse, az érintett rendelkezéseket megsemmisítse. Az elterelés célja csak és kizárólag az lehet: ne váljék senki véglegesen a kábítószer rabjává és megelőzze azt is, hogy másokat fertőzve folytassa önpusztító magatartását. Kovács Etelka Február 28. Jeles napok tőmagok, édességek... „Bélyeg is van?" - kérdezte mutogatva az asztal mögött álló két eladótól. A válasz mosolygós bólogatás volt. Miután végzett az ablaknál, az asztalhoz lépett. Kedves és udvarias kiszolgálásban részesült, és egy csapásra elmúlt a feszültsége, sőt jókedvre derült, s úgy érezte, nem is siet annyira. Szerette volna megosztani a kedves ismeretlenekkel, de nem volt rá ideje, két újabb vásárló lépett az asztalhoz. Csupán a köszönet és a jó élmény maradt. - vhm Román napja. Ilyenkor tüzet raknak az utcán és átugrálják, hogy az egészség megmaradjon és legyen végre szép idő. Melegítik a tavaszt. Böjtmás hava Március, Mars hónapja, régi kalendáriumokban a tavasz beköszöntője. A Böjtmás elnevezést azért kapta, mert a húsvéti nagyböjtben a 2. hónap. Mindenkinek elege van a télből, még a halak is felvetik magukat a víz tetejére friss levegőért. Az emberek gyakrabban beszélnek az időjárásról, s a régi megfigyeléseket sok helyütt ma is továbbadják: „Kikeletnek jele az, amikor idegen madarak jönnek, kiket télben nem láthattunk; fú és havaz, úgy lesz tavasz; a márciusi hó szépít (sőt a szemre is gyógyír); március, ha nedves, gazdának nem kedvez". Jobb a napos, derült idő, mert „még a hóttakat is föltámassza". És „ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves." Az egészségre vonatkozó jó tanács sem marad el: „Márciusban vagyon bőv nedvesség a testben, Diétát tarts te is italban s ételben." Március 1. Albin. A székelyek e napot Baba Mama-napnak is hívják, aki ha mérges, azaz március első napja rossz, marad a kellemetlen idő. Március 4. Kázmér napja. Most kell elintézni, hogy a patkányok szerte takarodjanak. Egyéves mogyorófavesszővel kell körülszaladni a házat és verni annak falát újholdkor, hogy a „tétemény" sikeres legyen. A méhészek a hónap első szerdáján kiengedik a méheket a kaptárból. A jószágokat zsenge fűre terelik ott, ahol még szokásban van a legelőre hajtás. A téli álom véget ér. Judika