Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-12-18 / 40. szám

SZEKSZÁRDI sl vasárnap 2005. NOVEMBER 27. Szekszárd, a félbemaradt kezdeményezések városa Hozzászólás Fusz György írásához „Miért szúrunk el mindent Szekszárdon ?" teszi fel a kérdést múlt heti írásának címében a szerző, és megértem indulatát. A kerámikus-szobrász és tanár, most civil városlakóként, aggódva jár-kel a városban. Mint értelmiségi kötelességének érzi, hogy hallassa véleményét, és mint művész, jogot formál ahhoz, hogy akár túlzott érzékenységgel is reagáljon a számára érthetetlen dolgokra. Legutóbbi cikkében is több problémát is vet fel egyszerre. Talán a véletlen hozta , hogy ugyanebben a lapszámban néhány oldallal korábban a Polgármester úr optimista derűlátását olvashatjuk hasonló témában. A két vélemény messze áll egymástól, mégis a címben említett gondolatmenetet folytatnám. Megbízott főépítészként - másfél évig - alkalmam volt belelátni a hivatal működésébe, a döntéshozók és a döntés előkészítők munkájába. Valószínű, minden városlakó érzi, hogy a jó kezdeményezések, ötletek gyakran megakadnak, vagy megmaradnak az elképzelés szintjén, és az a néhány, ami ezekből meg is valósul, egész más végeredményt hoz, mint ahogy azt mindenki szerette volna. Ilyen terület például a lezárt Garay tér és a közlekedési parkolási állapot, a megkezdett és abbamaradt beruházások sora. A helyi építészek a kamarában vagy a tervtanácsokon többször fogalmazták meg különböző javaslataikat, elképzeléseiket, de ezekben nem történt érdemi előre lépés. Ezek közül említenék néhányat. Parkolási koncepció A forgalom csökkentésnek fontos eleme, hogy a gépkocsikkal a belváros szélén le lehessen parkolni, és onnan gyalogosan könnyen elérhetővé válna a központ. A megoldás során a városépítészek és a közlekedésiek folyamatos ütközései érzékelhetők. Míg az előbbiek radikális lépéseket sürgetnek (lezárások kialakítása), az utóbbiak az autózás ellehetetlenedését hangoztatják, és forgalomtechnikai számlálásokkal kívánják ezt igazolni. Mégis mintha a Garay tér az építészeket igazolná: ki lehetett zárni a forgal-mat a város szívéből, taxit, buszt egyaránt. (Persze ha előre látjuk ezt, nem kellett volna az út sávját sem így megépíteni.) Ahhoz, hogy a belvárost tehermentesítsük, nem a Széchenyi utcán kell parkolóhelyeket kialakítani, mert ez ebben a formában nem is vált be. Javasoltuk korábban hogy készüljenek vizsgálatok és hatástanulmányok, hogy a meglévő parkolók helyén, illetve alatta és fölötte (nem túl magas) 2-4 szintes parkolóházak épüljenek. Megvalósulásuk esetén közel 500-1000 gépkocsi többletet lehetne elhelyezni. Ekkor radikálisan csökkenthetők vagy megszüntethetők lennének a Béla téri, Széchenyi utcai parkolók. Ilyen építési helynek javasoltuk például a Domus , a Korzó, a Skála mögötti parkolókat, de jó megoldás volna a csak föld alatti parkolók Tolnatáj Televízió műsora 2005. december 19-21. Hctfó (12.19): 18.30 Tolna megyei néptáncok 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.30 Gazdasági magazin 20.00 Híradó 20.30 Szóljon bele! - egy műsor a nőkért 21.00 Híradó 21.30 Agrármeteorológia Kővári Lászlóval 22.00 Ke/ekasztal - Úthálózat fejlesztés Tolna megyében 22.30 Zenés barangolás a Duna mentén 23.00 Híradó Kedd (12.20): 18.30 Tolna megyei néptáncot; 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.30 Vizit magazin 20.00 Híradó 20.30 Sport magazin 21.00 Híradó 2130 Évértékelés 2005 -Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 22.00 NagyvilágIsmeretterjesztő filmsorozat - Busmanok 22.30 Kultűrszoba - kulturális és művészeti magazin 23.00 Híradó Szerda (12.21): 18.30 Tolna megyei néptáncok 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.30 Ismerős?! 20.00 Híradó 20.30 Közéleti magazin 21.00 Híradó 2130 Évé rtékelés 2005 22.00 Szóljon bele! - egy műsor a nőkért (ism.) 2230 Vizit - ' ' " ' magazin 23.00 Híradó Csütörtök (12.22): 1830 Tolna megyei néptáncok 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.30 Kultűrszoba - kulturális és művészeti magazin 20.00 Híradó 2030 Vendégségben 21.00 Híradó 2130 Évértékelés 2005 22.00 KerekasztalThermokezeléssel a rák ellen 2230 Szóljon bele! - egy műsor a nőkért 23.00 Híradó Péntek (12.23): 1830 A hét vendégei 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.30 Főz a megye - ajánlat az ünnepi asztalra 20.00 Híradó 20.30 Évértékelés 2005 21.00 Híradó 2130 Magyar fi|mek mozija - Ámbár tanár úr 1998 23.00 Híradó Szombat (12.24): 15.00 Megyei Híradó 15.25 7 Nap - hírösszefoglaló 15.45 A hét vendégei 16.00 Karácsonyi koncert 17.00 Díjak és díjazottak -„Az életért szeretettel" és a „Gyermekekért szeretettel" 1730 Szép karácsony... I. rész Vasárnap (12.25): 15.00 Éjféli mise közvetítés a szekszárdi belvárosi templomból 16.30 Magyar filmek mozija - Ámbár tanár űr 1998 17.30 „A héten történt..." 18.00 Szép karácsony... II. rész 18.30 Évértékelés 2005 - Frankné Dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke 19.00 Nagyvilág... Ismerctteijesztő filmsorozat - Busmanok 19.30 Évértékelés 2005. - Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere létrehozása a Piac tér, Bezerédjtömbbelső, vagy a Luther tér alatt. Ez utóbbi felvonulási tér jellege okafogyottá vált, a felülete rendezetlen, igénytelen maradt. Hazai és külföldi jó példák vannak már térszint alatti létesítményekre, parkolókra, ahol a felszínen kellemes park jött létre (Budapest, Deák tér, a volt Nemzeti Színház helye.) Biztos, hogy lehet ilyenre akár az önkormányzatnak pályázni, de vállalkozás számára is nyereségesen üzemeltethető lenne egy ilyen objektum. Irányítható beruházások A cikk említi a különböző eladott városi területeket, ahol még nem ismert, vagy kevésbé közcélú beruházás indulna. Sokszor elhangzik érvként, ne kössük meg a vállakozók kezét, ő kockáztatja a pénzét, ő tudja hogy mit akar. A döntéshozóknak pedig arra figyelnie kellene, hogy mi hiányzik a városban, mi szolgálná legjobban az itt élőket, mi javítaná a városlakók közérzetét, hangulatát. A kettőt össze lehetne hangolni. Különböző fórumokon hangoztattuk, hogy szükséges lenne, még egy felsőfokú intézményt idehozni a városba, vagy csak valamilyen kihelyezett egyetemi kart. Erre a laktanya kiváló terület lett volna. Egy felsőfokú mezőgazdasági vagy borászati oktatási intézmény szükséges is lenne a térségben, és a várost jócskán tudná pezsdíteni a fiatalok megnöve-kedett számaránya. Arról nem is szólva, hogy a tanítóképző „leányiskolát" mennyire jól ellensúlyozná egy jellemzően „férfi" kar, a csökkenő demográfiai folyamatokat is megfordíthatná. De lehetnének más beruházások. Lassan az ismert gyorsétterem is megtalálja helyét - úgy hírlik a Tesco mellett -, de várható még egykét nagyáruház és pláza bejelentkezése, a nagyobb varosok után ez is ide fog érni. Erre fel kell készülni, tudnunk kellene, hogy a város mely területére lehet irányítani őket, mert egy-egy ilyen nagyobb projekt összes előnyével-hátranyával, de jelentősen befolyásolni fogja a környezetét . Ne kész helyzet elé álljon a város, ha a beruházók valahol már telket szereztek maguknak. De nemcsak a kereskedelmi igényeket kell kielégíteni. A fiataloknak kulturált szórakozó helye hiányzik a városból, bowlingozni, fallabdázni a szomszédos településekre járnak át. Miért nincs egy (fedett) műjégpálya? Alkalmas időben rengetegen mennek ki Sötétvölgybe korcsolyázni, ezt azonban a téli időjárása erősen bekorlátozza. Biztos, hogy lehet ilyenre is pénzt keríteni, jól üzemeltetni ősztőltavaszig, nyáron egyéb hasznosítással. A választás lehetősége Szándékosan hagytam utoljára az Építészkamara által mindannyiszor hiányolt helyi tervpályázatokat. Közpénzek elköltéséhez terveket csak így lehetne beszerezni, de a város gondosan elkerüli ezeket a megoldásokat. Legutóbb a Garay térre készült több terv a helyi építészek széleskörű bevonásával, melyeket a városlakók is megtekinthettek, és a legjobb 2-3 tervből valósult meg a tér mai formája. Tervpályázat esetén a megrendelő egyenként néhány százezer forin^k több ötletet is kap és a legjobbat laszthatja ki. (Ezjó esetben nemcsak a legszebb, de a leggazdaságosabb is, így a befektetés elején a költségek már többszörösen megtérülhetnek). A városban a tervezésekre direkt megbízások kerülnek kiadásra, vagy látszatajánlatok versenyeztetése folyik. Van helyette vállalkozói vagy kivitelezői pályázat, ahol ők hozzák a tervezőt, de aki már ekkor nem a város érdekeit nézi. (A polgármester úr szerint a Béla téri terv már elkészült (pályázat nélkül?), nem lenne jó, ha így terveződnének házak, terek a városban. Annyiszor hangoztattuk: fel kellene készülni a következő uniós pályázatokra, még most időben, hogy a fiókból kihúzható legyen a legjobb megoldás, a pályázat kiírásakor, mert ezek rövid határidővel lesznek beadandók, szükségtelen az állandó kapkodás. Egy megyei jogú város költsék vetése évi 10-15 • millió forintoBjj kell hogy bírjon, hogy ráfordítsa eI7készítésre. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy munkát és pénzt igénylünk a helyi építészek számára, leszögezem: ha nincs meg a kellő bizalom az itteni építészek iránt, lehet máshonnan is hívni tervezőket, vagy nyíltá tenni a pályázatokat, állunk elébe. (Azt kevesen tudják, hogy az elmúlt öt évben több szekszárdi tervező nyert országos nyílt pályázatokon valamilyen díjat 20-50 fős mezőnyben) Újra olvasva az említett cikket, valójában tisztelem Fusz Györgyöt a töretlen kitartásáért. Minden fórumot megragad, hogy elmondhassa véleményét, hátha valaki meghallja, meghallgatja, megérti és legalább egy részét megfogadja. Bízzunk benne, még nem „szúrtunk el mindent", talán csak félbemaradtak a dolgok. Itt lenne az ideje befejezni. Sulyok Balázs Dél-dunántúli Építész Kamara alelnöke