Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)
2005-11-27 / 37. szám
SZEKSZÁRDI 2005. NOVEMBER 27. VASÁRNAP JL Harc- és fotóművész, akinek a nagyapja szamuráj volt „Ken va szurudoku, ki va maruku" „A kardod éles és olyan, mint a villám, de a lelked nyugalomban legyen" Suzuki Kimiyoshi sensei (1934) mosolygott azon, hogy a Japán babák című kiállítás megnyitójára szóló meghívóban, mely a Wosinsky Mór Megyei Múzeumba invitált november 17-én, szamurájként harangozták be. - Igen láttam - mondta de Japánban 1868 óta nincsenek szamurájok. Igaz, szamuráj családból származom, anyai nagyapám Makita Shigekatsu az utolsó szamurájok között volt, és 19 évesen a császár katonái ellen harcolt. senseit szülei hatéves korában a környékükön lévő shinto templom kertjében kialakított kendoiskolába íratták. Elete során mindent tanult: Ken-jutsut, kendót, karatét, judót, aikidót. 1953-ban mégis édesapja nyomdokaiba lépve a Tokiói Művészeti Egyetem fotóművész szakára jelentkezett. A diploma megszerzése után három évig fotóriporterként dolgozott, majd átvette apja "fotóüzletét és stúdióját. Míg nyugdíjba nem ment, naponta átlagosan három-négy tekercs filmet kattintgatott el. Magyar művész ismerősei nieghívására jött Budapestre, majd Pécsre, ahol 1992 óta él magyar feleségével. A harcművészetek oktatására eleinte nem is gondolt. 1992ben egy Pécsett rendezett japán jAkirális rendezvényen derült MI pécsiek számára, hogy harcművészetekkel is foglalkozik. Itt ugyanis bemutatót tartott három japán barátjával együtt. Először a szomszédban lakó diákok kérték meg arra, hogy tanítsa őket. Azóta a harcművészet több ágát is tanítja a baraDr. Braun Márton Szekszárd és környéke országgyűlési képviselője 2005. november 30-án, szerdán 17 órakor fogadóórát tart. Szekszárdon a Polgármesteri Hivatal fszt. 4. sz. képviselői irodában. nyai megyeszékhelyen. Családja hagyományait követve a 16. században kialakult tradicionális kardvívást, a kenjutsut 1998 óta oktatja. Mikor ennek szellemiségéről kérdezem Suzuki urat, egy tanítványa veszi át a szót, hiszen ő kissé töri a magyart. Pozsgai József, nyomozó, a shinbukan ken-jutsu 2 dános mestere a kezdetektől, 1998-tól tanul a senseinél. Örül annak, hogy első kézből, egy kiváló japán mestertől kaphatja meg a tudást. Azt mondja, amíg az edzőteremben gyakorol elfelejti a kinti, mindennapi hajszát, csak arra az egy dologra koncentrál, ami bent történik. Az egykori harcosok szellemisége azt mutatja, hogy hogyan lehet egyszerű, természetes létben lenni. Úgy éltek, hogy egymásnak és az ellenfélnek is megadták a tiszteletet. A bushido erkölcsi kódex volt számukra, ezt mai követőik is betartják. A mai kor embere azt tanulhatja a kenjutsu mesterek életviteléből, hogy miként lehetne nyugodtan, természetesen, viszálykodások nélkül egymás mellett élni. Európai emberként persze nehéz az ő gondolkodásmódjukat megérteni. Ebből a mozgássorból, a kenjutsuból alakult ki az összes többi technika a karate, a judo, az aikido és a többi. Ezeket a mozdulatokat a kardon kívül más eszközzel vagy puszta kézzel is végre lehet hajtani. A modern világban az ősi harcművészetből, amelyet ma már Japánban is kevesen gyakorolnak, versenysportokat hoztak létre, amelyekben szabályokhoz kell ragaszkodni a sérülések elkerülése érdekében. A Suzuki Kimiyoshi által vezetett edzéseken is ügyelnek a tanítványok egymás épségére, mégis néha fejbe vágják, néha kézen ütik egymást, Pozsgai Józsefnek például van egy kardvágás okozta seb a térdén. Az ilyen hibákból tanulnak. A harcművészetek művelői viszont bármilyen helyzetben feltalálják magukat, hiszen nem kizárólag a szabályok által megengedett gyakorlatokat végzik. Suzuki Kimiyoshi sensei úgy gondolja, ha nagyapja látná, hogy Magyarországon miként élesztik újjá ezt a régi harcművészeti ágat, biztosan boldog lenne. A mottóban foglaltak pedig, ha a tanítványok megértik, biztosan segítenek megoldani a mindennapok problémáit. Kovács Etelka Orgonaszó a város csendjében Virágh András, Liszt Ferenc-díjas orgonaművész ismét városunkat választotta új lemezfelvétele helyszínéül. November 7-8-9én mikor a város elcsendesedett, a Művészetek Házában az orgonaművek legkiválóbb mestere Johann Sebastian Bach művei hangoztak fel. Mint a művész elmondta, elsősorban az itt található kiváló orgona vonzza ide újra és újra, de az inspiráló környezet, a nagyszerű akusztikai adottságok is fontosak. Korábban a romantika jeles zeneszerzőinek, Liszt Ferencnek és César Francknak az orgonaműveiből készített felvételeket. Az ország más remek orgonáin is szívesen játszik. A Bach műveiből készülő sorozat 4. darabját játszotta el Szekszárdon. A felvétel Virágh András megítélése szerint jól sikerült. A lemez december első hetében készül el, a karácsonyi koncerten, amelyen Pitti Katalin, operaénekesnővel lép majd fel december 22-én, már kapható lesz. K. E. Győzött a „reménytelen" konferencia A helyi akarat érvényesülése nélkül nincs oktatásügy Kolléginák és kollégák. Ezzel a megszólítással köszöntötte Kocsis Imre Antal az Önkormányzat és közoktatás 2005 konferencia résztvevőit. Szekszárd polgármestere elismerően szólt a főiskola „E" épületében tartott, kétnapos rendezvényről, mely a sorban immár a tizenegyedik. Mint mondta, a Palotás Zoltán nevével és szervezői tevékenységével fémjelzett programsorozat indulasakor abszolút reménytelennek tűnt. Ám az idő azt igazolta, hogy nagy szükség van ezekre a találkozókra, melyeken az oktatásügy valamennyi érintett szereplője - a finanszírozó is - kellő információkat szerezhet, illetve kifejtheti elgondolásait. A polgármester azt is közölte: jövőre, amennyiben meghívást kap a következő ilyen fórumra, már nem polgármesterként, hanem civilként, pedagógusi végzettségét tekintve valóban kollégaként foglal majd helyet a közönség soraiban. Az összejövetel célja ez évben is az volt, hogy feltárja és elemezze az önkormányzatok közoktatási feladatellátásával kapcsolatos gondjait, lehetőséget adva a központi és helyi irányítás résztvevőinek a véleménycserére. A szakmai tanácskozás meghívottai a hagyományok szerint ajánlást fogalmaztak meg a kormányzat és a helyi döntéshozók számára az elhangzó előadások, vitaindítók, szekcióviták összegzései alapján. A rendezvényen Arató Gergely, az oktatási minisztérium politikai államtitkára azt hangsúlyozta: a helybeliek akarata nélkül nem lehet hatékony az oktatásügy. Ezen határozott véleményével azokat a politikai jellegű megközelítéseket utasította el, melyek visszatérést szorgalmaznak a központosított bér- és létszámgazdálkodáshoz. A fenntartási és finanszírozási rendszeren lehetséges változtatni: de ez nem jelentheti a helyi autonómiák szerepének megszüntetését, -di-