Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-11-13 / 35. szám

SZEKSZÁRDI 2005. NOVEMBER 13. VASÁRNAP -k Odon derű 190. Palástolt irigység Szekszárd sajtótörténetének állóvizét kétszer zavarta meg egy-egy lapalapítás terve. Először 1880-ban a Szekszárd Vidékéé, s amikor ezt már tíz év alatt megszokták, a jövendő Tolnavármegyéé. Mindkétszer az idősebb laptárs, a Tolnamegyei Közlöny szólalt meg. * Borzsák Endre szokásos Palást álnevén elmélkedett 1890. november 9-én Tövisek című rovatában: „Igenis, uraim, egy harmadik lappal fenyeget bennünket az aranyifjúság. Sokan azt mondják, ez merénylet az olvasóközönség ellen, hiszen a kettő is alig élhet, É

ogy él meg a három?! Attól igg, hogy életre való lesz-e? Hiszen régi magyar közmondás: két versengő közt a harmadik örül. Ezzel a Tolnamegyei Közlönynek és a Szekszárd Vidékének meg lesz adva - sokak szerint - a halálos döfés. Az egymással éveken át versengett két régi lap kivénhedve meghal, semmivé lesz, elfújja őket a láthatárról az őszi hervadás és szomorú enyészet rideg szele, s a romokon rögtön tavaszi új élet fakad, pezsdül elevenséggel létre kel az új lap, a nagy buktató! JJgy kell a régiek^ mondják sokan, [hert nem tudtak egymásba olvadni, mikor még jó meleg, olvasztó idő járt, kellemes zefír lengedezett, most - önbűnük miatt mindketten ' megdermednek, meggebednek a sanyargató őszi hidegben." Az üdvözlésül eléggé furcsán ható gondolatokat még vaskosabbak követték. „Azt sem tudom, hogy mi lesz az új lap címe. Azt mondják, hogy »Jerichói Kürt«, eszerint antiszemita. Ez jó jel! Jókai is ily című lapot szerepeltet Az élet komédiásai című regényében. Szerkesztője állítólag dr. Leopold Kornél úr,, munkatársak: az aranyifjúság! Éljenek!" Ehhez képest, a főszerkesztő (aki tényleg az lett), az izraelita hitközség elnökenek unokaöccse, amúgy pedig ügyvéd: helyi mértékkel mérve, ez a maga korában bájosan csenghetett. Borzsák tiszteletes úr nem állta meg, hogy ezek után is prózában folytassa, ezért versre váltott: „Kézben van már az ostornyél, / Suhogtatja Lépőid Kornél - / Ha ezer prenumeránst (előfizetőt) nyér: / Akkor a lap bizony megél! / Közlöny és Szekszárd Vidéke, / Üdv tinektek s örök béke! / Nyugodjatok hát csendesen, / Nem támadtok fel sohasem! / Dicsőségteknek csillaga / Mostmár szépen leballaga, / Hajnalodik, feljött a nap, / Égi fényt derít az új lap!" Az irigység hat hét múlva, a mutatványszám megjelenésekor tovább fokozódott: kifogásolták, miért lett politikai hetilap, hogy él ez majd meg kormánypártiként az örök ellenzéki fészekben? Nemcsak megélt, hanem a Szekszárd Vidékét tíz év alatt leAkikért a harc dúlt: a korabeli kedves olvasók (Homicskó Athanáz rajza) söpörte a küzdőtérről, újabb tíz év múltán az akkor ötéves Közérdekkel egyesült, s közben a világés magyar irodalom klasszikusaival töltötte meg tárcarovatát. (Boronkai Dóra míves szakdolgozata hű tanú erre.) Teltek-múltak az évek, eljött a fennállás 25. esztendeje, s az üdvözlő sorok közé került a Közlöny főszerkesztője, Boda Vilmos mondata is: „Én tudom, hogy egy hírlap szerkesztése, mennyi tanulmányt, türelmet, körültekintést és tapasztalatot igényel", ezért „meleg szívvel kívánok sok szerencsét". S Borzsák Endre? Ő már ekkor hat éve az égi sajtó munkatársa volt, s ki tudja, fejidézte-e hajdani cikke végét: „O, kedves, drága Olvasó! / Több Tövist már nem olvasó'..." Lanius Excubitor Jó, ha tudjuk baleset esetén... Közúti baleset bekövetkezése esetén, álljunk meg a gépjárművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. A helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt mindkét jármű vezetőjének aláírásával igazolni az adatok valódiságát. A bejelentő helyes kitöltése a „lelke" az egész folyamatnak, ugyanis ha rosszul töltjük ki, akkor nem sok jóra (pénzre) számíthatunk a biztosító részéről. Az érintettek a bejelentő egy példányát vegyék magukhoz. Ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről. Ha arra lehetőségünk van készítsünk fényképet a baleset helyszínéről. A bejelentő kitöltése alkalmával a vezető személyére és a gépjárműre vonatkozó adatokat a személyi igazolvány, a forgalmi engedély, a jogosítvány és a biztosítási fedezet fennállását igazoló okmány adataival ellenőrizni kell. Ezzel az esetleges későbbi vitákat és a valótlan adatok használatát előzhetjük meg. A rendőrséget akkor is ér4emes értesíteni, ha személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős, vitás a felelősség kérdése, vagy a balesetnek külföldi részese van. Ha a balesetben részes valamelyik fél rendőri intézkedéshez ragaszkodik, az érintettek kötelesek a rendőr megérkezését megvárni. A helyszínt a rendőr engedélyével hagyhatjuk el. A biztosítónál Az alapszabály az, hogy: a balesetet a károsult és a károkozó is köteles - a baleseti bejelentő bemutatásával - a biztosítójánál 8 napon belül bejelenteni és köteles a biztosító által kért felvilágosítást megadni. A károsult 30 napon belül köteles kárigényét a biztosítónak bejelenteni. Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt 30 napon belül a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának kell bejelenteni. A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. A biztosítónak a káresemény bekövetkezésével, a felelősség megállapításával, a kárügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseire a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a kárbejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. Amennyiben a biztosított ezen kötelezettségeinek nem tett eleget és emiatt lényeges kérdések kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól. Amennyiben a rendőri intézkedést követően eljárás (vizsgálat) indul, akkor a vizsgálat lezárásáig (amely akár néhány hónapot is igénybe vehet) kártérítésre nem számíthatunk. Ha nincs biztosítás Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles az Irodának bejelenteni. A Belügyminisztérium adatai alapján a negyedévente érvényes biztosítással nem rendelkező járművek száma 100-120 ezer darabra tehető, ami éves viszonylatban a magyarországi teljes járműállomány 7-8 százaléka. A gépjármű-felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet minden üzemeltetőnek kötelezően előírja a biztosítás megkötését, mégis előfordul hogy egy esetleges baleset után a vétlen fél biztosítatlan károkozóval szembesül. Ez azonban nem csak szándékos díjkerülés esetén történhet meg, hiszen a kötelezőt minden értesítés nélkül felmondja a cég, ha a szerződő a díjfizetési határidő után 30 napig nem fizeti, így egy rendszeres díjfizető figyelmetlensége esetén a szerződést és vele együtt a bonuszt is elveszítheti. Biztosítás nélküli károkozó esetében egyébként a számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fizeti, egy erre a célra létrehozott garanciaalapból. Ezt a kártalanítási számlát a piacon jelen lévő biztosítótársaságok töltik fel piaci részesedésük arányában. Az év végére az alapnak nullszaldósra kell kijönnie. A számla évente 2,3-2,5 milliárd forint kifizetést teljesít, amely nagyjából ötezer esetet jelent. Ez az összeg azonban nem teljes egészében terheli a biztosítókat, ugyanis a MABISZ minden esetben 8 napon belül kezdeményezett peres eljárásban próbálja meg behajtani a károkozótól az összeget, majd fizetési meghagyást kezdeményez bírósági úton, legvégső esetben pedig végrehajtóhoz folyamodik. A behajtási hatékonyság azonban így sem éri el a 40 százalékot. Mártonné Kasler Sarolta