Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)
2005-05-22 / 18. szám
SZEKSZÁRDI 2005. MÁJUS 15. vasárnap 4> Mesélő emlékeink 25. Két kis évforduló Törvényszerű, ha nagyobb megemlékezési alkalmakat elmulasztunk kihasználni, a kisebbeket teljesen elfelejtjük, pedig mögöttük rejlő történetek érdekesek és tanulságosak egyaránt lehetnek. Garay János 1840 májusában fejezte be a Magyar és német beszélgetések című könyvét. Ennek sikerére jellemző: még 1916-ban is kiadták, immár 13. alkalommal, igazolván, hogy az valóban „gyakorlati útmutatás e két nyelven a társalkodási, ipar és közélet legkülönbneműbb viszonyaiban helyes és ügyes kifejezésre". A költő első németnyelv-oktatását édesanyjától, Walter Zsuzsannától kap^p, de azt aligha gondolta, hogy Szász Károly szülővárosában - éppen műve ^Megjelenése után tíz évvel ^meg fogják rendezni az első német nyelvű színi előadást is. A színlap szövegét a Tolnavármegye 1903-ban, 1940-ben Vendel István tette közzé. Az ő magyar fordításában érdemes megismerkednünk vele. „Szegzárd. Magas engedélylyel a mai napon, 1850. Május 13-án, a nagyteremben az egyesült német és magyar színésztársulat előadja: Nemesi gőg és szerelmi boldogság, vagy A két invalidus. Vígjáték 3 felvonásban. Személyek: Wellinghorst báró: Schurek úr. Udvarmester: Mack úr. Brumbachné: Pölcz kisasszony. Náni a leánya: Schurek kisasszony. Erzsike, a komornája: Schauerné. Piffelberg úr, falusi nemes: Schauer úr. Molkus János invalidus (rokkant katona): Pölcz úr, Krause borbély: Gerrard úr. Helyárak: első hely 20, második hely: 10, utolsó hely 6 krajcár C.M. Kezdete 8 órakor." (A rejtélyes „C.M." császári fémpénzt jelentette, vagyis az esti félhomályban kevéssé bíztak a papírpénzben...) Az egykori polgármester - meglehetős bátorsággal - az előadás okául azt adja: „A német nyelvet a legmagyarabb községekben is tűzzel-vassal terjesztették..." Lehet, bár egy romantikus színi előadás, amelyben a címben ígért két invalidus közül a beharangozóban már csak egy maradt, nem igazolja ezt. S ha a Schwarzwaldból ideszármazott szekszárdiak nem is nagyon tudtak már őseik nyelvén, az értelmiség beszélte azt, mert kultúra és a boldogulás eszközéül egyaránt kínálkozott. A kulturáltság jeleit később másban fedezték föl. Még 1880 márciusában tette szóvá a Tolnamegyei Közlönyben Várkonyi Endre, hogy a fóti Garayházon, ahol pedig a Szent Lászlót írta a költő, emléktábla díszlik, s mennyivel inkább illenék ez szülőházára. Úgy látszott, megindult valami. Boldogboldogtalan azzal foglalkozott, hogy a kőbe vésendő sorokat megalkossa: szerzett verset a gazdasági egyesület későbbi elnöke, a balfi fürdő jövendő igazgató tulajdonosa, számos önjelölt költő, de kaptak sorokat „női kézből", utóbb pályázat gyarapította a rigmusokat. Végül Szász Károly három négysorosából kettőt összevegyítettek, s ez lett a győztes. (Némi mosolyt csal ajkunkra, hogy a szöveg még a pályázat előtt, 1880. Május 9-én megjelent a Közlönyben.) Eredetileg a Garay-osztálytárs, Péchy József tolnai prépost adományozta vörös márványkőre szánták, de az arra fölvésett hibás szöveget a téli fagy szétmarta. így került a költő síremlékét is készítő Gerenday mester táblája a helyére 1881. szeptember 4-én. Évforduló ugyan nem volt, de emlékezet igen. Dr. Töttős Gábor A légoltalom 70 éves Az első világháború után, a húszas-harmincas években a jövő háborújára gondolva minden jelentős európai országban létrehozták a légoltalmi szervezeteket. Magyarországon a légoltalom a német mintát követve alakult ki, 1937-ben megalapították a Légoltalmi Ligát, mint társadalmi szervezetet. A cél a háborús légitámadások elleni védelem kiépítése, pusztításainak csökkentése volt. * A légoltalom feladataként jelölték meg óvóhelyek, vezetési pontok létesítését, egyéni védőeszközök, egészségügyi, műszaki, tűzoltó-felszerelések beszerzését, a légoltalmi szolgálat tagjainak kiképzését, a lakosság felkészítését és riasztását. A légoltalom szervezete és tevékenysége megfelelt az elvárásoknak, lényegesen csökkentette az áldozatok számát. A II. világháború utolsó hónapjaiban az ország hadszíntérré vált, ezzel együtt a légoltalom is széthullott. Hazánkban a légoltalom háború utáni újjászervezésére 1950-ben került sor. 1964-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével a légoltalom átalakult az egész országot átfogó polgári védelmi rendszerré. Az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófak elleni küzdelem a 80-as évek közepétől a honvédelmi feladatok mellett mind nagyobb hangsúlyt kapott a polgári védelemben. A magyar polgári védelem azóta felépítésében, feladatrendszerében, működésében megfelel a genfi egyezményekben megfogalmazottaknak, s a kor igényeihez igazodva igyekszik humanitárius segítséget nyújtani a bajbajutottaknak. Az 1999. évi LXXIV. (katasztrófavédelmi) törvény az ezredforduló színvonalára emelte az életet és a vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák megelőzését, illetve a károsító hatásaik elleni védekezést, rendelkezve a veszélyes anyagokat előállító, felhasználó és tároló üzemekről is. Most visszatekintve az eltelt 70 évre, gondoljunk azokra, akik oly sokat tettek a múltban, tesznek a jelenben és fognak tenni a jövőben biztonságunkért, valamint a bajban mindig számíthatunk a segítségükre. Gyermekkönyvek világa A mű és fordítója címmel a Gyermek- és Ifjúsági írók 18. szekszárdi tanácskozását tartják meg a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Házában május 26-27-én a Magyar írószövetség, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Tolna Megyei Szervezete rendezésében. A nyitónapon 13.30-kor Kocsis Imre Antal polgármester köszönti a megjelenteket, majd témabevezető előadást tart Komáromi Gabriella irodalomtörténész, kritikus Világra nyíló ablak címmel. A korreferátumok után a Mészöly Miklós Múzeum Irodalom Házát tekintik meg a résztvevők. Május 27-én délelőtt 9 órától Rigó Béla költő, író vezetésével kerekasztal-beszélgetésre várják a résztvevőket, előadások és korreferátumok hangzanak el. SS KO L O H N E R GÁBOR MŰKŐKÉSZÍTŐ MESTER < sírkőkészítés • konyha-fürdőszoba munkalapok > kerti műkőáruk, virágtartók ' épüíetkő -párkányok -lábazatok belsőépítészeti kőtárgyak Gránit •.Hjíi'vutty SHűfcó íVtcíp JJcfcfoll/fdX; '(Jcmulutopark; ÓVincfen, QEcfcsEárrf, (Jjfetiietc u. fí - 74/4II -759 és 06^/95-79-225"' QÜfcskflríí, <I^zsamaJ u, I. (•Újvárosi leinelő mellett) ami Rő6őf van.