Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-15-05 / 17. szám

, SZEKSZÁRDI v4sarnap 2005. MÁJUS 15. Dr. Braun Márton: „Remélem, » Az elmúlt hét végén nyílt és három napon át tartott nyitva a Szekszárd Expo. A IX. Házam a Váram Építő­ipar-, Lakás-, Környezet és Kertkultúra Szakkiállítást dr. Braun Márton ország­gyűlési képviselő, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A képviselő la­punknak is nyilatkozott. Kifejtette, hogy a kiállítás hasznosságát alapvetően nem kérdőjelezi meg, ráadá­sul azt tapasztalja, hogy az emberek minden évben ér­deklődéssel várják a rendez­vényt. Ő maga viszont vegyes érzelmekkel viseltetik az ágazatról, hiszen Tolna me­gyében minden második épí­tőipari vállalkozás megszűnt, ami válságot jelez. A kiállítással kapcsolatban leszögezte, hogy a kedvezőt­len gazdasági körülmények ellenére is van rá igény. Hangsúlyozta, hogy a bemu­tató nagyon szép, egyre több a kiállító, s reméli, hogy az ország gazdasági helyzetét jellemző problémák ellenére is számos üzlet köttetik. Hozzátette, hogy bizonyára megéri itt kiállítani azoknak, akik Szekszárdról, a kör­nyékből, sőt az ország min­den részéből évről évre el­jönnek ide, hogy bemutassák termékeiket. Azonban meg­jegyezte Szekszárd ország­gyűlési képviselője, miután összeszámolta a tavaszi váro­si rendezvényeket, hogy a némileg hasonló és a már­már heti rendszerességgel egymást követő programso­rok időpontjait szét kellene „húzni", hiszen a tavaszi ker­ti munkák idején a lakosság többsége érdeklődése elle­nére sem tud valamennyire eljutni. Ilyenkor választania kell és érthető módon a ha­gyományos programokhoz ragaszkodik. Ez a magyará­zata, hogy a szeszélyes idő ellenére több ezer látogató nézte meg a kiállítást. - hm ­f Közönségsiker a Szekszárd EXPÓN A Szekszárd EXPO - IX. Házam a Váram Építőipar-, Lakás-, Környezet és Kertkultúra Szakkiállítás, XI. Vita Agricolae Tolna Megyei Mezőgazdasági kiállítás a hideg, esős idő ellenére tömegével vonzotta a látogatók. A háromnapos programot hagyományosan pünkösd előtt egy héttel rendezik meg, így történt ez idén is. A Szekszárd EXPO Nagydíját a Raab Karcher Tüzép nyerte el, melyet Hoffmann Norbert szekszárdi telepvezető vett át, míg a Házam a Váram szakkiállítás Nagydíját a Mányoki Vasvirág Bt-nek ítélték oda a szervezők. A hagyományok szerint a közönség is szavazott, a Legszebb stand díját a Tolna megyei Méhész Egyesület, Apicultúra Alapítvány kapta meg, melyet Koller Zoltán méhész vehetett át és gazdára talált sok-sok ajándékfelajánlás mellett a fődíj, a százezer forint értékű külföldi utazás is a Romcar TYavel Utazási Iroda felajánlásában. A szerencse egy szekszárdi szavazó­nak kedvezett, Csatári Eszter nyerte meg az utazást. Országos bormarketing szervezet alakul Interjú dr. Székely Györggyel, a Magyar Turisztikai Hivatal elnökhelyettesével - Sok hasonló kiállítást rendez­nek országszerte. A Szekszárdi Expónak a turisztikai szempont­ból mi a jelentősége? - Ez egy vegyes arculatú kiál­lítás, ami idén először vette föl profiljába a turizmust. Mint em­lítette, az országban számos tu­risztikai kiállítást szerveznek, éppen ezért gondolom, hogy ez a város, ez a megye is megér­demli, hogy polgárai a turiszti­kai kínálattal is ismerkedhesse­nek. - Általában kik a szervezői a hasonló kiállításoknak? - Nagyrészt magánvállalko­zásban bonyolódnak az ilyen vá­sárok, de természetesen kapnak támogatásokat, amelyekre pá­lyázatok útján lehet szert tenni, illetve van, ahol hosszabb távú megállapodás alapján az adott város, néha a megyei is támogat­ja. - Székely úr ivott már szekszár­dibort? - Természetesen. Nagyon sze­retem a szekszárdi borokat és nagyon nagyra tartom a szek­szárdi borászokat. - Van, aki állítja, hogy a szek­szárdi borok híre elmarad több magyar tájegységétől. Miként látja ezt? - Vitatkozom ezzel az állás­ponttal, mert úgy tapasztalom, hogy a szekszárdi bornak - leg­alábbis a borászok világában ­legalább akkora az ismertsége, mint bármelyik nagy magyar borvidéknek. Ugye, nem vélet­len, hogy a szekszárdi borok Bordeauxban és a világ más, igen jelentős borversenyén is aranyérmeket nyernek. - Elnézést, de én is vitatkozom, hiszen mást takar a borászok vilá­ga, mint az általános ismertség. - Van igazsága... aminek két oka lehet. Az egyik, hogy szek­szárdi borvidék némileg szétta­golt bortáj, azaz nem olyan ösz­szefüggő, mint Tokaj-Hegyalja, vagy Villány. A másik ok pedig az lehet, hogy hasonlóan né­hány más tájegységhez, nem volt elegendő pénz a bor mar­ketingjére, piacra vitelére. Hogy ez megváltozzon, nyilván össze kell fogniuk a szekszárdi borászoknak, de más segítségre is szükség lenne. -Az utóbbi alatt mit érthetünk? - Azt, hogy a külföldi piacra vitelhez nagyon fontos az állami segítség. - Erre milyen pályázati lehető­ségek vannak? - Természetesen nem a Tu­risztikai Hivatalnál, bár nálunk is vannak lehetőségek, de csak áttételesen. A turizmus össze­függése a borral egyértelműen az, hogy a bort nemcsak mint terméket, hanem a borászatot és a borvidéket is, mint turistalát^^ ványosságot igyekszünk kivinni a világ közvéleménye elé. Ennek egyik legjobb példája a most kezdődött egyik nagy reklám­kampányunk, ami a világ nagy repülőterein a világ vezető saj­tótermékeiben indul. Ebben az országot reprezentáló különbö­ző személyiségeinek egyike az Év Borásza, aki 2004-ben éppen a kiváló szekszárdi Takler Fe­renc lett. - További támogatások? - Úgy tudom, hogy az ag­rárvilágban alakulóban van egy bormarketing-szervezet. Mivel nem vagyok agrárszak­ember, így idegenforgalmi szakemberként mondhatom el véleményemet. Azt látom a világban, ha egy ország ^^ boraival be akar törni a négj^B öt legnagyobb közé, akkor erre nagyon koncentráltan és tudatosan kell megszervezni a marketinget. Éppen ezért azok a feltörekvő országok, akik az elmúlt 15-20 évben betörtek a borvilágba - Portugá­lia, Chile, Argentína, Ausztrália, Dél-Afrika - nagy központi, ál­lami bormarketing-szervezete­ket is létrehoztak, s hogy úgy mondjam, nyomultak a piacok­ra, s vitték magukkal a borászok termékeit. - Nálunk erre a célra milyen összeg van elkülönítve a központi költségvetésben? - Tudomásom szerint az el­múlt években általában néhány százmillió forint állt rendelke­zésre a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium Ag­rármarketing Centrumánál. V. H .M. - R.G 4 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom