Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-05-08 / 16. szám

2005. MÁJUS 8. . SZEKSZÁRDI wsarmap kat hallottam. Mellettem Fischof Imre, akinek a szülei bádogosok voltak, s aki állatorvos lett. A háború idején a nővére hívta, menjen ki hozzá Svédországba, de nem kapta meg az engedélyeket, így aztán öngyilkos lett. Ez itt Krémer Feri, a legjobb barátom. Diósberényi sváb gyerek volt, albérletben lakott a gimnáziumi évek alatt. Állatorvos lett, Kiskunhalasra került. Joó Feri a híres pénzügyi jogász, Surányi Unger Tivadar személyi titkára volt. Amikor 1956-ban elhagyta az országot, szeretett volna ő is Amerikába menni, mint Tóth Zoli, de nem sikerült. így aztán Bécsben maradt. De nem járt roszszul: egy huszárezredes lányát vette el, akiknek 80 hold földje volt Karinthiában. Később egy számítástechnikai cég vezetője lett, s a gimnáziumot is többször támogatta. A Háry-szobrot is ő állíttatta, s a Bródy közben vett egy lakást. Falusi István a rokonom, mert a Akségem első unokatestvére. Építőmérnökként Pesten végzett. Belekeveredett a Rajk-perbe. Az egyik unokatestvérével került egy cellába, s mivel nem volt elég ágy, ketten-ketten aludtak egy ágyban. A két unokatestvér egymás mellé kérte magát. Egyik nap szól a foglár, hogy aki az ágy jobb oldaján alszik, menjen ki a folyosóra. Ő is kiment. Mar ott álltak jó ideje, amikor megtudták, hogy akik a cellában maradtak, azokat kivégezték. Soha nem tudta megbocsátani magának, hogy életben maradt. Miiller Ferenc nagyon jófejű diák volt. Az egész család kereskedéssel foglalkozott, ő meg a takarékba került. Kovács György tehetséges tornász volt. A háború után néhány évvel meghalt, Kőszegen van eltemetve. Itt van a képen Faludi Ferenc, a gimnázium akkori igazgatójának fia is, aki nagyon kilógott a sorból. Zólyomi Ferenc tornatanár, ^Miagántanuló, nálunk tíz évvel ^Psebb Tóth Pál pedig pénzügyes lett. Palásthy János, Szabó Kovács József, Fájth György, Horváth András is velünk járt. Tucsni Lászlóra, mint kedves osztálytársra emlékezem. A diákkorában is már kitűnően festő Sugár Géza Pestre került, építészmérnökként ott helyezkedett el. A festészet az életét végigkísérte, többször is kaptam tőle meghívót a kiállításai megnyitásakor. * Hát ez volt a mi osztályunk. Sokszor el-elnézegetem a képet, s elgondolkodom azon, ami velünk történt. Hatvanhat évvel ezelőtt, 1939. május 9-én harminckilenc érettségi előtt álló diák az utolsó tanítási napon a gimnázium udvarán együtt fényképezkedett - ahogyan ez ma is szokás. Harminckilenc bizakodó szempár, harminckilenc büszke tekintet, harminckilenc boldog mosoly. Bíznak az útravalóban, amit az alma matertől kaptak, hisznek a jövendőben - ahogyan a most ballagó dédunokáik. Nagy Janka Teodóra-Szabó Géza Jó tanácsok kerékpárosoknak (I.) A következő eset néhány nappal ezelőtt történt: mindkét forgalmi sávban - a városközpont felé haladóban és a balra kanyarodóban - több autó várakozott a piros jelzést mutató közlekedési lámpánál néhány méterrel a dr. Szentgáli Gyula utca sarkától. * Egy koros férfi rozoga kerékpárjával bizonytalankodott a két autósor között. Hátul a csomagtartó kosara megrakva mindennel, a kormányon műanyag demizson billegett, az ember a jobb csuklójára hatalmas orgonacsokrot kötött. A felpakolt férfi se jobbra, se balra - talan előre se - nézett, „köpött" a piros jelzésre, miközben a Bezerédj utca felől nagy ívben kanyarodtak a járművek a biciklis által használt sávokba, mert ugye ő mindkettőt használta. A kettő közti szaggatott vonal vezette (volna), de hol jobbra, hol balra tért ki. A rádudálóknak „szabad" bal kezével nemzetközi jelzéseket adott le. A forgalom kicsit bedugult, ami mindenkit zavart, kivéve a láthatóan ittas orgonás embert. Ponekker Zsuzsanna főhadnagy, a Szekszárdi Rendőrkapitányság baleset-megelőzési főelőadója úgy fogalmazott, a kerékpárosokat is ellenőrzik a rendőrök, s amennyiben ittasak, bírsággal járó szabálysértési eljárást indítanak ellenük. A főelőadó kifejtette, hogy sok feladat hárul a tavasszal előkerülő kerékpárok tulajdonosaira. Sokan azzal járnak munkába, a tanyába, sőt a kerékpározás egyre népszerűbb szabadidős elfoglaltságot jelent. Sajnálattal jegyezte meg a főhadnagy, hogy bizony elég sok kerékpáros közlekedési baleset történik, amelyek okozói gyakran a biciklisek. Ezután a Szekszárd Városi Baleset-megelőzési Bizottság „Közlekedési jó tanácsok - a biztonságos kerékpározásról" a tél végén öszszeállított anyagát tette elém a főhadnagy, s kiemelte annak néhány nagyon fontos elemét- A téli állás után ellenőrizni kell a kerékpárt, különös tekintettel a kormányra, a világítóberendezésekre, az első és a hátsó fékre, valamint a gumik állapotára. - vhm A szekszárdi garaysták kitűnő eredménnyel zártak Jókedvű kis csapat utazott Lúgosra, hogy versmondásával színesítse a Szombati Szabó István református lelkész költő tiszteletére és ismertebbé tételére 2. alkalommal rendezett szavalóversenyt, amely az idén több magyarországi településről érkezett versenyzővel nemzetközi szintre emelkedett. A híres lugosi vendégszeretet most sem szenvedett csorbát. A befogadó családok és a református egyházközség, élén Fazakas Csaba esperessel, mindent megtett a nevezetes esemény átfogó sikeréért. Szombati Szabó István kortársa volt Reményik Sándornak, aki nagyra értékelte a pap költő munkásságát, és súlyos betegségekor a budakeszi szanatóriumban meg is látogatta. Hátrahagyott írásait most jelentették meg, s látszik, hogy az utódok szorgalmazzák, hogy hamvai Lúgosra való hazavitelén túl, Szombati művei közkézen forogjanak. Sok településről, komoly felkészültséggel érkeztek a versenyzők és érett, érzelemgazdag, tisztalelkű előadásokkal örvendeztették meg a népes hallgatóságot és a zsűrit, amelynek tagjai között volt pap, tanár, színész, könyvtáros, újságíró, költő is. A szekszárdi garaysták kitűnő eredménnyel zártak. Középiskolás kategóriában Gáli Viktória Emese 2., Karácsonyi Klaudia (a református egyházközség küldöttje) 3. és Kocsis Virág különdíjas lett. A városi színházban került sor a díjak átadására szép ajándékokkal, megható beszédekkel. Az értékes díjakat városunk önkormányzata állta, s a könyvtár, Kis Pál István és a Pad Egyesület is küldött olvasnivalót. Amikor Fazakas esperes úr megköszönte Szekszárdnak a testvérvárosi kapcsolat igazszívű ápolását, lelkes taps erősítette meg mondandóját. A verseny utáni felszabadult öröm uralta a termet a lugosi ifjúsági néptáncegyüttes lendületes tánca láttán, majd a kolozsvári operaház művészeinek operettkoktél számai hallatán, amelynek során még Fazakas Csaba is dalra fakadt, ami kész csoda volt, hiszen az elmúlt időben a szervezés magasiskoláját kellett kijárnia. Persze mindenki segített, aki élt és mozgott, a segédlelkészék, a Bunya-szekszárdi Emlékbizottság tagjai, egyházi tisztségviselők és az egyházban szorgoskodó asszonyok, férfiak. Nagyon sokan küldenek meleg hangú személyes üdvözletet a szekszárdiaknak, s nem győzték hangsúlyozni, hogy őszinte örömmel várják az érkezőket, ahogyan mi is a velük való találkozást: Jolikával, Annamáriával, Erzsikével, Zoltánnal, a nyugalmazott lelkészszel, Istvánnal es a fő motorral, Csabával, aki nem felejtette el megköszönni városházánk pilótájának, Balázsnak sem, hogy hibátlanul odaröpítette Lúgosba a szépen verselő szekszárdi lányokat, a városi könyvtárukat gyarapító könyvcsomagokat és a megyei könyvtár kollektívája által az árvízkárosultak megsegítésére küldött ruhaneműt. Németh Judit Szekszárd század e Címmel megjelent egy 7 darabos reprint képeslap sorozat, amely a város nevezetes "épületeit mutatja be. Kapható: a Tourinform írod (Garay tér 18.) és a Rendelőin szembeni Rozetta hírlapáru