Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-05-08 / 16. szám

r SZEKSZÁRDI msArnap 2005. MÁJUS 8. Riport J Németek, akik ma már belgák A fejlődés haszonélvezője lett az egykor megbélyegzett kisebbség Eupen, Malmedy és Moresnet városok 1919-ig Németországhoz tartoztak, az I. világháborút követő versailles-i béke azonban Belgiumhoz csatolta a három települést. Ma is itt él a hetvenezres belgiumi németség java része, egy olyan, több mint hétmiliós országban, ahol a flamand és francia nyelv nagyjából fele-fele arányban meghatározó. Mégis, a lakosság alig egy százalékát kitevő németek saját minisztériumot mondhatnak magukénak, sőt, a német az ország harmadik hivatalos nyelve. Miképp érték el ezt az irigylésre méltó statust? A kérdésre Johanna Schröder válaszol: az Eupenből érkezett vendég a belgiumi német minisztérium szociális ügyekkel foglalkozó vezetője, s a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat hivatalos meghívásának tett eleget három kollégájával együtt a hét elején. - AII. világháború után mi, belgiumi németek is szenvedtünk azoktól a megbélyegzésektől, melyek a náci Németország viselt dolgai, mindenekelőtt Belgium megszállása okán értek bennünket - mondta Johanna Schröder. - Mindez már a múlt, jelenleg az önkormányzás jogának korszakát éljük: Belgiumban valamennyi népcsoport rendelkezik az önállóság ezen fokmérőjével. Mi, német nyelvű belgák, csekély létszámunk ellenére sem a flamandokhoz, se a vallonokhoz nem kellett, hogy besoroljunk. Gyakorlatilag önálló életet élhetünk. - Milyen a megítélése napjainkban a belgiumi német népcsoportnak? - A németül beszélő belgák nagyon jó imázst alakítottak ki. Mindannyian több nyelven beszélünk, szervezőképességünk elismert, ráadásul híd szerepet töltünk be Németország és Belgium között. Mint ismeretes, számunkra Németországjelenti a legnagyobb kereskedelmi partnert. - Milyen a kapcsolatuk az anyaországgal? - A háború utáni néhány évben a belgiumi németek nem tájékozódtak Németország felé. Kizárólag Belgiumban tanultunk, nem mozdultunk el az országból, s azt vallottuk - miképp azt ma is valljuk -, hogy nekünk Belgium a hazánk. Manapság minden megnyílt számunkra, fiataljaink nemcsak a belga fővárosban Brüsszelben, hanem a legközelebbi német nagyvárosban, Aachenben is tanulnak egyetemeken. De mi nem németeknek, hanem belgáknak érezzük magunkat. Sok mindent átvettünk a belga kultúrából: például a jó ételeket, s emellett a németországi németekhez képest mi latinosabban, tarkábban látjuk az életet. Jól érezzük magunkat Belgiumban. Mi már egy olyan generáció vagyunk, melynek tagjai számára ismeJohanna Schröder három kollégájával érkezett Tolna megyébe és tartott előadást szociális kérdésekről retlenek a háború utáni zaklatott időszak szenvedései. Sőt, éppenséggel a fejlődés haszonélvezői közé tartozunk. - Vannak-e német nyelvű intézményeik, az óvodáktól az egyetemekig? -Az óvodáktól az általános és középiskolákon át a főiskoláig mindenféle intézményünk van. Igaz, felsőfokon csak tanítók, óvónők és ápolónők tanulhatnak, egyéb német nyelvű felsőfokú oktatásért Belgiumon kívülre kell utazni. De ez nem is baj, hiszen ezzel éppen a nemkívánatos belterjességet sikerül kiküszöbölnünk. Azaz némét fiataljaink jelentős része óhatatlanul meg kell, hogy ismerkedjen más kultúrákkal is. - A belgiumi német fiatalok milyen mértékben kötődnek német gyökereikhez, mennyiben tartják meg hagyományaikat? - A mostani német fiataloknak már nem kell megküzdeniük kulturájuk, hagyományaik megőrzéséért. Az már egy más kérdés, hogy a német hagyományokat mennyire tartják értékesnek és mennyire becsülik azokat. Az a véleményem, hogy a jelenlegi, nagyfokú európai integráció közepette is érdemes megtartani egyfajta otthonosságot. Ha valakinek nincs ilyen megbízható háttere, otthona, miliője, akkor elvész az egységesedő Európában. Ezért van szükségünk ara, hogy valahol otthon legyünk. ^^ -<w Automata öntözőrendszerek tervezése és kivitelezése. Díszkertek, pihenőkertek, sziklakertek és kerti tavak létesítése. Növénybeültetések garanciával, gyeptelepítés, kertgondozás, fűnyírás, gyepszellőztetés. Evangélium Ha a lélek tartalmas, az élet csak akkor lehet kedves Isten és ember előtt Az ember éleiében kicsi gyermekkorától kezdve vannak meghatározó események, melyeket életünkön át hordunk. Ezekhez kapcsolódnak mas élmények gazdagítva, kiegészítve, vagy módosítva, átértékelve az eddigieket. Május hónap nem csak a virágok és illatok sokszínűségében gazdag, hanem azokban a világi és egyházi történésekben is, amelyekre készülnek az iskolák és az egyházak. Az iskola ballagtatja „vén diákját", az egyház konfirmációval, elsó áldozással, bérmál^ssal fogadja tagjai közé a hitében bontakozó fiatalt. Úgy az egyik, mint a másik, nem vége valaminek, hanem egy új kezdet lehetőségének gazdag tárháza. A Szülő-gyermek viszony minőségében abban mérhető, hogy mennyire sikerült elindítani, majd figyelemmel nyomon követni a gyermek szellemi fejlődését, előmenetelét az ismeretek megszerzésében és rögzítésében. Boldognak mondhatja magát az a szülő, aki gyermekéről elismerő szavakat hall, odafigyelésének, gondoskodásának és szeretetének jutalmát látja nyíltszívű, kötelességtudó gyermekében. Elindítottam, szárnyára bocsátottam gyermekemet, mondják sokszor a szülők, érzékeltetve annak a feladatnak a teljesítését, amit szülői kötelességként elvár tőlünk az Isten. Ez egyben egy el- és kiszakadás abból a fészekmelegből, amit a család biztosított. Önálló élet kezdete, vállalása aszerint az örök körforgás szerint, ami rendje ennek a világnak és ami az Isten képmására teremtett ember egyedüli kiváltsága. De mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri és a lelkében kárt vall? Erre a kérdésre jó, ha idejében választ keres az ember. A keresztség sákramentumában részesült gyermek, a szülők és a keresztszülők fogadalomtétele nyomán lehetőséget kap arra, hogy úgy neveljék és neveltessék, hogy ha eljön az idő, az ifjú önként tegyen vallást hitéről Isten és a gyülekezet előtt. A protestáns egyházakban ez az ünnepi alkalom a konfirmáció: azaz a hit megerősítése a Szentlélek által. Az élethez szükséges ismeretek megszerzését nem. különíthetjük el büntetlenül, mert ezek kárát látjuk. Összefonódva a kettő teszi értékessé, igazivá az ember életét. Talán fel sem tűnik, de napról napra nem csak a tudásunk javát kérik számon tőlünk, hanem a hitünkre és annak gyümölcseire is kíváncsiak az emberek. Zaklatott, megromlott világunkban egyre inkább sürgető a prófétai szó: „a világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését: „azaz azoknak az embereknek a jelenlétét, szolgálatát, akik nem önös érdekeit hajszolva néznek át mások baján, nyomorán, hanem a Krisztustól elkért és megkapott szeretettel tudják hordozni mások terheit is. A konfirmációra való felkészülés ideje nem egy évet, sem kettőt, hanem egy életet igénylő időszak. Ahhoz a forráshoz próbáljuk elvezetni a fiatalokat, amelyből nemzedékek meríthettek. Ahhoz a Krisztushoz irányítjuk lépteiket, szívüket, lelküket, aki mindannyiónk Megváltó Ura. Ha ennek az örömére ráérez az ember, lelkében kárt nem vall. A Lélek kincseit: szeretet, őröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önuralom, nemcsak felismeri magaban, hanem mindezeknek közvetítőjévé is tud válni és ezzel a keresztyén élet szép példájává lesz. Balázsi Zoltán református lelkész Lugosi árvízhírek A Lugosi Hírmondó arról tudósít, hogy a bőséges esőzések következtében Temes megye több tucat települését elöntötte az ár. Elhajj^^ ta medrét a Béga és a Temes fol)l^ több tízezer hektár föld került a víz fogságába. További területeken óriási méreteket öltött a belvíz is. A több száz, kárt szenvedett ház és melléképület jó része összedőlt, s néhány ezer embert is ki kellett telepíteni. Fülöp Lídia, nyugalmazott lugosi tanárnő és költő szülőházát mutatja egy friss felvételen, amelyen az épületnek csak a teteje látszik ki a vízáradatból. Igazfalván több, mint száz épület végezte hasonlóan a Béga áradása miatt. Ugyanilyen rossz a helyzet Bégamonostoron, Nagybodófalván és Bálincnál, ahol az úttestet is ellepte a víz. Lúgoson a Temes a Vashídnál 482 cm-rel tetőzött. Az ár 1150 köbméter/secundum vízhozammal zúdult át a városon. A hidat akkor lezárták. Ma már újra használható, de a vízállás igen magas. Az árhullám Temes megye nyugati részén még most is fenyegeti a településeket a Bánságban Románia és a Vajdaság területén is. jujjj^a