Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-04-10 / 12. szám

SZEKSZÁRDI (L V4SÁRNAP 2005. ÁPRILIS 10. Kocsis Imre Antal polgármester Brüsszelben, az Európai Bizottságban tartott előadása EU-Délkelet-Európa kölcsönös közlekedési összeköttetése heteken belül megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal ezen alka­lom időszerűvé, sőt esedékes­sé teszi a kapcsolatok áttekin­tését, ideértve az infrastruk­turális hálózatokat is. A hely­zetet és a lehetséges kapcso­latokat felmérő ta­nulmány alapján a jövőbeli közlekedési hálózatokról az EU és a Nyugat-Balkán más néven Délkelet­Európa között - ide­értve Horvátorszá­got is - ezek a kér­dések kerültek most napirendre, hosszú távú és - hatású döntések várnak döntésre. Amíg a két csatla­kozásra váró ország, Bulgária és Románia részt ve­hetett, Horvátország nem le­hetett jelen a Van Miért úr ál­tal vezetett TEN-T Magas Szintű Szakértői Csoportban, így aztán az EU és Horvátor­szág közös érdekeit nem vet­ték figyelembe sem az ajánlá­sokban, sem később a TEN-T szabályozásban, ideértve a pri­oritási projektek listáját is. Je­len kezdeményezés lehetősé­get kínál minderre, minthogy a következő felülvizsgálat csak 2009-ben esedékes. Figyelembe véve, hogy - a Baltikum és az Adria közti hat országot összekötő nyílegyenes új közlekedési tengely magas prioritást élvez mind az EU egésze, mind az érintett országok részéről, - ezt a státust elismerte egy TEN-T prioritási listára vonat­kozó módosító indítvány, me­lyet elsöprő többséggel támo­gatott az Európai Parlament 2004. március 13-án, - az új tengely magyar sza­kasza már része a TEN-T-nek, folytatása egybeesik a Ploce­Budapest V/C páneurópai korridorral a kiemelt európai prioritás megerősítéseként, - az új autópálya megvalósí­tása létfontosságú összekötte­tést jelent Bosznia-Hercegovi­na részére két irányban is - az Adria és Európa központi tér­ségei felé egyaránt; Továbbá hivatkozva az elért eredményekre miszerint - a Baltikum-Adriatika eurosztráda horvát szakaszá­nak építése még ez évben el­kezdődik és közel 100 km EU­források igénybevétele nélkül épül meg 2007-re, - az EU térfélen, azaz a ma­gyar oldalon nemzeti finanszí­rozásból megindul Budapest felől az első szakasz építése és az várhatóan 2006 márciusára el is készül, - az autópálya Bosznia­Hercegovinában haladó egyes szakaszai szintén épülnd^ már, mégpedig teljesség^^P unión kívüli forrásokból. A fentiek alapján megállapít­ható, hogy - egyeztetett kivitelezéssel, döntően EU-n kívüli források­ból a Ploce-Budapest közúti tengely javasolt kiépítése a TEN közlekedési hálózat Nyugat-Balkán felé történő bővítésének egyik legelső sike­res megvalósulása lehet - egy igazi Gyors Projekt. A dél-dunántúli régió és a Duna-Dráva-Száva eurorégiós együttműködés nevében javas­lom a kövelkezőket: - a Budapest-Ploce közleke­désifolyosó kiemelt státusa erő­sítse meg az unió - vegyék fel a TEN Közleke­dési prioritási projektjeinek lis­tájára a fentiekben felvázolt észek-dél tengelyt, - ajánljuk a plocei kikötő fejlesztésének kiemelt TEN-T prioritássá nyilvánítását. Az Európai Bizottság április 5-én kedden Brüsszelben nyilvá­nos meghallgatást tartott, amelynek témája a TVansz-Európai Közlekedési Hálózat kiterjesztése a környező országok irányába. A számos európai országból elhangzó felszólalás mellett fontos magyar vonatkozása is volt a nyilvános vitának. A kezdeménye­zés célja a Balti-tengert az Adriával összekapcso-Ió - M6-M56-os gyorsforgalmi utat is magába foglaló - gyorsforgalmi közúti ös­szeköttetés déli szakaszának európai priori-tássá nyilvánítása. A három országot átívelő projekt melletti érvrendszert a Duna-Dráva-Száva Eurorégió nevében Kocsis Imre -Antal, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke terjesz­tette elő, melynek teljes szövegét az alábbiakban közöljük. A térképekkel gazdagon illusztrált előadás felkerült az Euró­pai Bizottság Közlekedési és Energetikai Főigazgatóság honlap­jára, így bárki számára hozzáférhető. A TEN-T hálózat prog­ramvezetője, Edgár Tiellmann úr ígéretet tett arra, hogy minden elhangzott javaslatot figyelembe vesznek a prioritási tengelyek meghatározásában, különös tekintettel az érintett, még nem tag­országok közös javaslataira. Európa jelenlegi bővítése, vagy még inkább újraegyesíté­se unikum abból a szempont­ból, hogy a jelenlegi és a kö­vetkező hullám, fázis az unió határait a kontinens közepe, szíve felé tolja el majd, nem úgy, mint a legutóbbi bővítés, amikor is a tengerek egyfajta végállomást jelentettek közle­kedési szempontból. Sok új határ nyílik meg az együttműködés számára, ezért hálózatokat kell építenünk, Amendment of TEN-T project Number 25 Craating norih-south /Ballic-Adrialic road axís hogy támogassuk, elősegítsük a kontinens organikus fejlődé­sét. Mindez megköveteli az inf­rastruktúra, mindenekelőtt a közlekedés egyeztetett, szink­ronizált, a határokon átívelő fejlesztését. Ha rápillantunk Európa új térképére, szembetűnő, hogy a dél-európai, más néven nyu­gat-balkáni országok mennyi­re beágyazódtak az unióba. Mindez még inkább igaz lesz, amikor Bulgária, Románia, majd Horvátország csat­lakozik a közösség­hez. Elemi gazdasági érdeke Görögor­szágnak és Dél­Olaszországnak, hogy közvetlen és gyors kapcsolat épüljön ki Közép­és Észak-Európá­val, hasonlókép­pen a skandináv országok számára is fontos a közép­és dél-európai ré­giók elérhetősége elsőrendű, határo­kon átvezető köz­lekedési tengelyek segítségével. Jelenleg Közép­és Kelet-Európá­ban nem léteznek ilyen észak-déli fo­lyosók, tengelyek. Minthogy az EU

Next

/
Oldalképek
Tartalom