Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-03-13 / 8. szám

, SZEKSZÁRDI 2005. MÁRCIUS 13. VASÁRNAP Szekszárd: kimutatták az A-vírust Ódon derű 183. Követ követet követ Aki öt emberöltő távolából nézi csupán az 1839-1840-es év eseményeit, a fenti címben sem különöset, sem humorosat nem talál. Nem így Bodnár István és Gárdonyi Albert Bezerédj-életrajza és dr. Braun Sándorné ez időről szóló tanulmánya elolvasásakor. * Még 1839. június 17-én parázs verekedés zajlott le a megyeházán a kubinszkyak (haladók) és pecsovicsok (konzervatívok) között. A betört kapun betóduló haladókat kőzápor fogadta, ők visszadobáltak, s Keserű Istvánt úgy eltalálták, hogy szörnyethalt. Az idejött királyi biztos erőszakkal fogadtatta el a május 9-10-én lezajlott választást, amelyen a konzervatívok úgy tudtak győzni, hogy este kezdték a szavazást, a sötétben kötélen leeresztették szavazóikat a főispán ablakából, s azok újra voksoltak. A királyi biztos távoztával a haladók ismét többségbe kerültek, október 14-én „közfelkiáltással, és semmi által meg nem háborítva" Bezerédj Istvánt és Perczel Miklóst választották követté. Bő egy hónap múlva, november 18-án, pokoli lármában ismét „a pecsovicsok kezdének ordítani", kardcsörgetéssel „a vicispánt meg akarják ragadni, kiabálván, fogd el a vén kutyát". Magyary Kossá Sámuel alispán rosszul lett - vagy csak színlelte ezt -, s néhány „kubinszky által szobájába vitetett, hol is tüstént ágyba feküdt". Időközben a konzervatívok, akik meg akarták hivatalosan is erősíteni régi-új követeiket, „rárohantak ajtajára, ezt verték, a pecsétet kívánták, betörést fenyegettek szörnyű istenkáromlás között". Magyary Kossá azonban a pecsétet nem adta oda, hanem hazautazott gyönki birtokára, mondván, nem érzi életét biztonságban, s a hitelesítésre egyedül alkalmas eszközt száz napig magánál tartotta. így aztán, amikor a megye levelet küldött Bezerédjéknek, mondjanak le, s adják át helyüket, ők azt felbontatlanul küldték vissza. A pozsonyi országgyűlésen megjelent „két pecsovics követ köznevetség tárgya lett". Teltek-múltak a hetek, hónapok, mire 1840 február végén már új pecséttel megerősítve indították útnak Dőry Gábor és Perczel István konzervatív követeket. A március 5-i ülésen az utóbbi ellen a karzat ifjai zajos tüntetést rendeztek, mire ő vitába elegyedett velük. Kijelentette: nem hagyja magát megfélemlíteni, s „a hallgatóságot teljes megvetéssel fogja visszatorlani". A rendek eközben Bezerédj számára gyönyörű búcsúiratot szerkesztettek: „Lelked csüggedést nem ismért, midőn a Hazának s Fejedelemnek egyesült közjaváért buzgó állhatatossággal küzdöttél." Bezerédj így indult haza 1840. március 13-ári. Maradt azonban Perczel István, akinek az ablaka alatt történtekről szóltak az országgyűlésben is. O ugyan nagy bátran odavetette: „a közvéleményre mit sem adok, mert az az embert ma emeli, holnap porba tiporja". Erre az elnöklő személynök azt mondotta: „Igen örülök, ha a követ úr magára nem vette az illetlenséget. De édes Istenem, ha ilyesmit hallanék az ablakom alatt, bedugva a fülemet elszaladnék!" Később kiderül, „az ifjúság oly illetlenséget követe el, úgy bőge, mint a bika, úgy nyeríte, mint a ló". Ennyiből mindenesetre világos, hogy pár sivár adat mögött már akkoriban is életteli események húzódtak. Lanius Excubitor Az influenza, illetve az influenzaszerű megbetegedések gyógyítására - mivel vírusról van szó - csak tüneti kezelés alkalmazható, vagyis szedjünk lázcsillapítót és fogyasszunk nagyon sok - napi 2,5-3 liter - folyadékot, közölte dr. Brázay László, megyénk tiszti főorvosa. Hozzátette, ugyan Tolnában és Szekszárdon is az elmúlt hét közepére tízszeresére emelkedett e betegségben szenvedők száma, de ez nem jelent tömeges megbetegedést, hiszen korábban csak néhány influenzás volt. Szekszárdon már megjelent a betegség okozója, az A-vírus. A főorvos azt javasolja, hogy a betegek forduljanak orvoshoz, de amennyiben nem teszik, ne menjenek a közösségekbe, hogy ne fertőzzenek meg másokat. Az egészségesek pedig kerüljék a zsúfolt helyeket. - h A pozsonyi országgyűlés ülésterme A szekszárdi kar a megújulási folyamat méltó része Különös rendezvény színhelye volt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Illyés Gyula Főiskolai Karának aulája a napokban. Kijelölt és meghatározott téma abszolút mellőzésével hívta „rektori kávészünetre" a kar oktatóit, hallgatóit és dolgozóit az egyetem rektora, dr. Lénárd László. A találkozóra vele tartott az egyetem több vezető munkatársa is. A 36.600 - nappali, levelező és távoktatásban résztvevő - hallgatóval rendelkező felsőfokú oktatási intézmény a régió egyeteme, fogalmazott a rektor, s kifejtette, hogy a szekszárdi kar a megújulási folyamat méltó részévé vált, s nem csupán specifikumai - például a német nyelvű óvodapedagót

képzés - okán. megnyitót követően az aula ltermének közepén elhelyezett hatalmas presszógép nem hiába „várta" működtetőit, ki-ki maga szolgálta ki magát friss kávéval. A teremben kisebb-nagyobb csoportok alakultak diákokból és tanárokból, s az aktuális megbeszélnivalóról tárgyaltak. Egyikhez-másikhoz a rektor is csatlakozott. Fölvetette, hogy az egyetem által készülő tévéműsort szívesen, rendszeresen és ingyenesen eljuttatnák Szekszárdra is. A kar polgárai - mint azt többen is elmondták - ennek örülnének, mert lakhelyükön - Pakson, Decsen stb. - is eljutnának hozzájuk az őket érintő fontos információk. Szóltak arról is a hallgatók, hogy a rektori kávészünet egyrészt megtisztelő számukra, másrészt kihasználhatják a rendezvényt problémáik felvetésére, amelyekkel nem kell Pécsre utazniuk a rektor fogadóórájára. Megkértük dr. Lénárd Lászlót, mondjon véleményt a felsőoktatásban eltervezett - a 7,5 százalékos béremelést követő - szeptemberi 4,6 százalékos emelésről, amit az intézményeknek maguknak kell megoldaniuk akár létszámleépítés révén. Közölte a rektor, hogy a szakszervezet követelésére történt új bértábla bevezetéséhez a központi költségvetés nem adta meg a bért, ami éves távlatban a PTE-nek mintegy 900 milliós deficitet okoz. Hangsúlyozta, hogy a megvalósításhoz preventív intézkedések kellenek: már másfél évvel ezelőtt bevezették az üzleti tervet, s az egyetemnek meg kell teremtenie a működés feltételeit. Hozzátette, hogy a szeptemberi béremelés ügyében jelenleg zajlik az országos lobbizás. Bár legutóbb Magyar Bálint szakminiszter kijelentette, hogy a 4,6 százalékos emelés nem kötelező,- azaz az intézmények dönthetnek róla. Dr. Lénárd László úgy fogalmazott, nem tartja jó megoldásnak, ha egyik helyen bevezetik, a másikon pedig nem. Ugyanis a dolgozót az érdekli, hogy megkapja-e ő is a béremelést, vagy sem, illetve megmarad-e a munkahelye, vagy nem. V. H. M. Dr. Lénárd László rektor (balról) és dr. Horváth Béla a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója í