Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-29 / 6. szám

4 , SZEKSZÁRDI MSARNAP 2004. FEBRUÁR 29. Tolnai Népújság Nyilatkozatok az átvilágítás után A szakma véleményez, a képviselő-testület dönt Napi egyeztetések arról, milyen legyen az óvodai és iskolai ellátás Szekszárdon Az óvodák további, ésszerűbb és takarékosabb működésében közeledtek egymáshoz az álláspontok, hiszen a gyermekek csökkenő száma ezt indokolja. Hogy miként szervezik át az általános iskolákat, azt ma még senki sem tudja megmondani. Mint Sebestyénné Miklós Julianna, a polgármesteri hivatal művelődési irodavezetője kérdésünkre elmondta, az intézmények vezetői megkapták az átvilágító CCA Rt. teljes anyagát, majd ezt követően egy prezentáción is megismerkedtek a megállapításokkal. Utána csoportonként, többször is találkoztak, abból a célból, hogy közösen keressék a megoldásokat, illetve javaslatok szülessenek, hogy miként tudnának takarékoskodni. Mint minden évben, az idén is megkezdődtek a költségvetési tárgyalások. A 2000-ben elkészített közoktatási feladatellátási intézkedési tervet január 30-ig felül kell vizsgálni. Maga a felülvizsgálati eljárás egybe esett az átvilágítási anyag érkezésével. Mint annak idején beszámoltunk róla, tavaly tavasszal készült egy külső szakmai vizsgálati anyag a szekszárdi oktatásról és annak finanszírozásáról. A hivatal és az intézményvezetők mindkét anyagból megpróbálták kiemelni a közös vonásokat. Az óvodáknál kiderült, hogy a gyermeklétszám változása miatt 2008-ig várhatóan hány óvodásról kell gondoskodni. Az átvilágító cég szóvá tette, hogy a város túlságosan sok, úgynevezett nem kötelező, vagyis önként vállalt feladatot lát el. Ugyanakkor a kötelezően ellátandó feladatról értelmezési eltérések vannak. A szülőknek valóban kötelezettségük, hogy a gyerek ötéves korában legalább négy órában igénybe vegye az óvodai iskolára előkészítő foglalkozást. Amely szülő ezt nem teszi, kötelezhető rá. Az óvodába pedig fel kell venni mindazokat, akiket a gyámhatóság egész napos óvodai ellátásra kötelez. Az önkormányzati törvény pedig minden település - tehát nemcsak város vagy megyei jogú város - számára kötelezővé teszi az óvodai és általános iskolai ellátást. Azt nem határozza meg a törvény, hogy csak iskola-előkészítést köteles nyújtani. Az ellátás módjáról és mértékéről az önkormányzatok dönthetnek. Az is igaz, hogy ehhez nem feltétlenül kel! intézményt fenntartani. Már jelenleg is vannak óvodai közoktatási megállapodások. A számok azt mutatják, hogy az óvodákban Szekszárdon 2008-ig mintegy 900 férőhelyet kell biztosítani. Kibontakozóban van az egyetértés abban, hogy mind a négy óvoda megmaradjon, de az Ies óvodához tartozó telephelyek számát eggyel csökkentik. A Rákóczi utcai óvodából a két csoport átmehet a Kadarka utcába és ez az épület is nélkülözhető. A költözni kénytelen csoportok számára biztosítani lehet, hogy a csoportok együtt maradhassanak. A szép, új, jól felszerelt szőlőhelyi óvodával pedig azt tervezik, hogy felkínálják működtetésre. Valószínűsíthető, hogy ott egy vállalkozó orvosi rendelőt is létre lehet hozni. A hármas óvodát illetően tárgyalások folynak a német kisebbségi önkormányzattal arról, hogy azt átvennék. Ha a kórházi óvoda két csoporttal bővülne, az lehetővé teszi a Kecskés Ferenc utcai épület felszabadítását is. Sebestyénné Miklós Julianna kiemelte a CCA anyagának azt a mondatát, hogy amit ők anyagi szempontból ésszerűnek találnak, azt szakmai szempontból is véleményeztetni szükséges. Megnézték: mi az a szakmai minimum, amit fogyó anyagi erők mellett is biztosítani szükséges. Más kérdés, hogy ezt a szakmai minimumot a döntéshozók figyelembe tudják-e venni. A döntés felelőssége mindenképpen a képviselő-testületé. Szakmai minimum, hogy az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógusnak jelen kell lennie, s a kétórás átfedési időt is biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy csoportonként két óvodapedagógus és egy dajka a követelmény. Szükséges ezenkívül óvodavezető. A személyre szóló fejlesztést legfeljebb majd az átfedési időben lehet biztosítani. A középiskolákról a már említett szakmai anyag azt mondja, hogy a tanulólétszám országos átlag feletti, a finanszírozottság pedig az alatt van. Az iskolák, csoportok feltöltöttsége tovább nem növelhető, intézmények profiljai pedig piaclJ^P pesek. Beiskolázási gondok nincsenek, többszörös a túljelentkezés. Kizárólag anyagi megfontolásból, a be nem töltött állások béréből lehet visszafogni. Se nem gazdag, se nem buta Egy százalék megtakarítás, harmincmillió forint Most már évről évre hat-hétszázmillió forint rendkívüli, például városi ingatlanok eladásából származó bevétel kellene ahhoz, hogy az intézményrendszerben és a működésben ne történjen semmi változás - mondta a gazdasági alpolgármester. Változtatni tehát elkerülhetetlen. Németh Zoltán Szekszárd alpolgármestere azzal kezdte a beszélgetést, hogy népszerűtlen mindig a gondokról beszélni, mert az emberek nem kedvelik a rossz hírek hozóját, s tőle mindig a város gazdálkodásának állapotáról érdeklődnek. Ma már mindenki előtt ismert, hogy a város magas színvonalú intézményrendszerének fenntartására évek óta nincs elég pénz. Különösen igaz ez az intézményrendszer azon elemeire, ahol az ellátottak száma évről évre csökken. A szociális ellátás bőviilt ugyan, a költségei is nőttek, de a rászoruló ellátottak száma is növekedett. Az óvodás és iskolás gyerekek száma viszont az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, a következő néhány évben pedig újabb ötszázzal csökken a városban. - Az a város, amely ugyanakkora intézményrendszert tart fenn ezer-ezerötszázzal kevesebb ellátottra, az vagy nagyon gazdag vagy nagyon buta - fogalmazott az alpolgármester. A közgyűlés a sokszínű és színvonalas intézményrendszer fenntartását hosszú ideig olyan értéknek tekintette, amelyből nem engedett a normatív állami támogatások csökkenése mellett, még áldozatok árán sem. Előbb hiteleket vettek fel, majd kezdték eladogatni a város ingatlanjait. Közben a lyuk a bevételek és kiadások között egyre nagyobb lett. Mindennek az lett a következménye, hogy mintegy egymilliárd forintnyi adósság halmozódott fel az előző években, és közben fogyott a város piacképes vagyona is. Most már évről évre hat-hétszázmillió forint rendkívüli, például városi ingatlanok eladásából származó bevétel kellene ahhoz, hogy az intézményrendszerben és a működésben ne történjen semmi változás. Az új önkormányzat első ülései egyikén szembenézett a helyzettel, s meghirdette a város működésének teljes körű szakértői átvilágítását. A kötelező közbeszerzési eljárás és a munka elvégzése egy évig tartott. A részletes, alapos anyagot a helyi szakértők elemezték. Ujabb közel fél év szükséges a döntések meghozatalára és az intézkedések bevezetésére. Az intézkedéseket úgy szeretnék meghozni, hogy ne romoljon az ellátás színvonala, azt ugyanis megőrizni vagy javítani akarják, de vizsgálják, hogy mik azok a lehetőségek, hogy ez a jelenleginél ésszerűbben és olcsóbban valósuljon meg. - Nem gondoljuk, hogy azon kell takarékoskodni, hány óvónő, pedagógus neveli, tanítja gyerekeinket a városban. Sokkal inkább az intézményeket kiszolgáló logisztikában lehet komoly tartalék. Meg vizsgálni például a konyhák ü^^ meltetését, az intézmények takarítását, karbantartását, könyvelését. Ezeket a feladatokat akár meghirdetve, akár saját gazdasági társaság keretében biztosan el lehet végeztetni a jelenleginél olcsóbban. Talán kevesen tudják, de intézményeinkben negyven karbantartó, hatvannál több gazdaságis és könyvelő, valamint közel száz takarító dolgozik. A logisztika piaci átszervezésében akár százmilliós megtakarítást látunk évente. Az is olcsóbb lehet, ha a húsz intézmény beszerzéseit a jövőben együtt intézik. Az egész városi intézményrendszer fenntartása több mint hárommilliárd forintba kerül, ami azt jelenti, hogy itt egyszázalékos megtakarítás is harmincmillió forint. Azt a munkát, amit elkezdett a koalíció, a negyedik év végén lehet majd megítélni, s akkor lehet megkérdezni, hogy amit ígértek, abból mit valósítottak meg. Talán még