Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

SZEKSZÁRDI m VASÁRNAP 2004. FEBRUÁR 22. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK! A képviselőség folyamatos szolgálatot jelent Fehér Péterné, a KSH Tolna megyei igazgatója a közgyűlés gazdasági bizottságában dolgozó Tóthi János önkormányzati képviselőnek azzal adta át a jelképes stafétabotot, hogy arról a munkáról beszéljen, amit a 13-as körzetben végez, ahol nem a típusproblémák a jellemzőek. - Nagy tisztelője voltam dr. Vadas Ferencnek, aki képviselőként soksok éven át úgy tette a dolgát a körzetében élők érdekében, ahogyan azt a nagykönyvben megírták. Egyszerűen fogalmazva elkötelezett várospolitikus volt. E tekintetben hasonlóságot vélek felfedezni önök között. - Én is nagyra becsültem Feri bácsit, sőt példaképenmek tartom. Annak idején ő javasolta nekem, ha nyugdíjba megyek, induljak az önkormányzati választáson, mert mint mondta, „Jancsi, a képviselői tevékenység neked való". - S már a kampány során keményen dolgozott. - Végiglátogattam a körzetben lakókat, szám szerint 1244 lakást. Nagyon jólesett az a bizalom, ahogyan fogadtak, hiszen kilencven százalékban beinvitáltak, s beszélgettünk. Már akkor körvonalazódott bennem, mi mindent kell elérnem a körzet fejlődése érdekében. Azóta szépen lépegetünk előre. - Képviselői munkája naponta hány órát tesz ki? - Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy nem elegendő rá a nyolc óra. Ebbe beletartoznak a bizottsági ülések, a közgyűlés, az utcai beszélgetések, a körzetben végzett munka, például a járdák takarítása, amit együtt végzünk az ott élőkkel. Hozzáteszem, számomra a teljes napi elfoglaltság nem új dolog, mert negyven éven át, amikor az iparban dolgoztam, a napi nyolc órára mindig rácsúszott valamennyi. Ugyanis beosztásomnál fogva feladatok voltak rám bízva, amelyek elvégzése soha nem az idő függvényeként voltak meghatározva. Én pedig mindig szerettem dolgozni, nem féltem a munkától. - Mettől meddig tart a körzete? - Az 5. Számú Általános Iskola fölötti terület, azaz a baktai városrész, ami szerintem a legszebb környék. Én akkor szerettem bele, amikor 30 évvel ezelőtt ott építettük a sorházi otthonunkat. Attól kezdve pontosan tudom, melyik ház mikor épült... Úgy ismerem a környéket, mint a tenyeremet. Hetente három-négy alkalommal gyalogosan bejárom a körzetet, s a következő célkitűzésen tűnődöm. Igaz, szép számmal besegítenek az ott élők is. - S teszi ezt fogadóórán kívül is a lakásukon. Hogyan fogadja mindezt a felesége? - Ó ebben is kiváló társam. A vendéget nem csak hellyel, hanem üdítővel, rágcsálni valóval kínálja. E mellett sokat segít nekem, hiszen ő is pontosan tudja, hogy az önkormányzati képviselőség folyamatos szolgálat. - Megsüvegelik? - Hát hogyne! Sőt, kapcsolatunk ennél jóval több. Felnőttek, gyerekek egyaránt megállítanak. A kicsinyek messziről köszöntenek, sőt megkérnek, álljak be kapusnak a focicsapatba. Beállok, hiszen valaha kapus voltam. - Már megválasztása előtt is elintézett egyet s mást - például telefonfülkét - a körzetének. - Jól értesült. Viszont a választást megelőző kampányban, s azóta is igyekszem megismerni az emberek igényeit, vágyait, amelyek célkitűzéseimmé lettek. - Kérem, soroljon föl néhány munkát, építményt, ami a körzet lakóinak életét teszi kellemesebbé, kényelmesebbé. - A belváros több helyén már fedett buszvárók voltak, én pedig azt láttam, hogy környékünkről a munkába és az iskolába indulók esőben, hóban az utcán várakoznak. Gondolhatja, milyen öröm volt, amikor sikerült átadnunk a 7es és a 10-es járat közös megállójában a fedett, kivilágított, ülőhelyes buszvárót. Ráadásul összesen csak 250 ezer forintba került, amit a képviselői keretemből biztosítottam. Igaz, több vállalkozó és a lakók is kivették a részüket a munkából. Az Alisca utca 14-16-nál, a mély árok mellé 24 méter hosszú korlát került, amihez az anyagot szintén jóval az ára alatt sikerült megszereznem. Ugyancsak a képviselői keretemből biztosítottam 375 ezer forintot a Barátság utcai 60-szor 4,5 méteres autóparkolóra, ami egyik vállalkozó jóvoltából épült meg... - Sebességcsökkentő bordákat, utcanév-táblákat, szemétgyűjtő kelyheket helyeztek el. Sajnos, a felsorolásra nincs már sok hely, úgyhogy következzen a játszótér. - Szívesem szólok a féláron nj^^ szerzett finn játékokról, de szívesebben a tér kialakításáról. Amikor megérkezett a két teherautó faforgács, elkezdtem szétteríteni. Nézze a fotókat! A kicsi gyerekek vödreikkel segítettek széthordani, a nagymamák pedig az anyagot lapátolták a talicskába. Mindenki dolgozott. Az ünnepélyes átadáson 82-en voltunk, pedig esett az eső. Gyerekpezsgőket és üdítőt vittem, feleségem pedig egy napig sütötte a sajtos rudakat... - Kivel beszélgessünk legközelebb? - Csuprik Lászlóval, a Célgép Kft. ügyvezetőjével, aki presbiterként is szolgál, mellette jó vállalkozó és adófizető. Sok munkát vállal a városért, például az ő cége építette az említett parkolót. Szeretném tudni, hogyan vélekedik a közösségért végzett társadalmi munkár

ól?. V. Horváth Mi^fc Ismét a Széchenyi utcai fákról Múlt heti számunkban jegyzetet olvashattak a „Szegény, szegény Széchenyi utcai fákról". A megmetszésük utáni látvány újból téma lett a városban, mondhatni vihar kíséretében. Ezért kérdeztük meg a szakembert, s közlünk részleteket a szakvéleményből is. Jankó Sándor nyugalmazott erdész álláspontja szerint amennyiben egyik szőlősgazda metszés közben megnézi a másik szőlejét, biztosan böllenkedik, hiszen „az egyik így, a másik amúgy metsz". Persze, egyik is és a másik is jó. Mármint szakmailag. Hasonló a helyzet a Széchenyi és a Rákóczi utcát szegélyező nyugati ostorfákkal is. A szakember közölte, szakmailag nincs semmi probléma a metszésükkel, hiszen e szapora fa biztosan kihajt. A városdíszítésre kiválóan alkalmas „harmadrendű" fa magról és bujtásról egyaránt szaporítható, igen szívós, igénytelen és szapora. Metszését illetően is van választási lehetőség. Ám Jankó Sándor nem a látható módon metszett volna. Néhány, egy-két méteres ágat meghagyott volna a mielőbbi bokrosodás érdekében. A fákhoz értő erdész azonban hangsúlyozta, a fák metszését mindenképpen el kellett végezni. A következő megállapítások és idézetek Szendrői József kertészmérnök, igazságügyi szakértő szakvéleményéből valóak, amit a szekszárdi ostorfák visszavágásáról, ifjításáról készített. A város a leírtak szerint járt el, s természetesen egyetértve az utólag készült szakmai véleménnyel. A Celtis occidentalist (nyugati ostorfát) hazánkban a gyalogjárda közelébe, egymástól 4-6 méter távolságra ültetik. Általában húsz évig különösebb fasori kezelésben nem részesülnek. Pedig az első három évben koronaalakító, majd rendszeres fenntartó metszéssel kellene előkészíteni a fákat a következő 50-60 évre. E metszések garantálnák a fára jellemző koronaformát, a törzs és a korona helyes arányát, ágritkítás révén a fény behatolását és a korona átszellőzhetőségét, az űrszelvény biztosítását, valamint azt, hogy a fa a rendelkezésre álló térből minél későbben nőjön ki... Ezek a metszések általában elmaradnak, ezért a fák koronáit először 25 éves koruk körül, majd utána egyre gyakrabban viszsza.kell vágni, mert kinövik a rendelkezésükre álló teret. Fényhiány miatt felkopaszodnak, ágak, galylyak elszáradnak és leszakadnak veszélyeztetve a közlekedés biztonságát. „Városainkban a fák viszszavágása általában botránnyal jár." A szakvélemény hangsúlyozza, hogy Szekszárdon a fák visszavágása indokolt volt. „Véleményem szerint az biztosra vehető, hogy tavasszal a visszavágott fákon, a rejtett rügyekből nagy számú hajtás fog kinőni. A hajtások egy része - a faj tulajdonságának megfelelően csüngő, kisebb hányada felfelé törő lesz. Ezért 2004 augusztusában feltétlenül el kell végezni a hajtásválogatást, melynek során preferálni kell a felfelé törő hajtásokat és sűrű állás esetén gyéríteni kell. Szakszerű hajtásválogatással kialakulhat a megfelelő korona.