Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)
2004-02-22 / 5. szám
2004. FEBRUÁR 22. , SZEKSZÁRDI vasarnap MELLÉKLET M • 56. sz. tehermentesítő út (Pollack M. u., Tartsay Vilmos u.) - B IV. b. C. • 5112. sz. Szekszárd-tolnai ök. út (Palánki út) B IV. b. C. • 5113. sz. Szekszárd-várdombi ök. út (Damjanich u.) - B IV. b. C. • Hunyadi u. - B IV. b. D. • Keselyűsi út - B IV. b. C. Tervezett főutak: • az M6 autópálya csomópontjának (1. változatban) városi kapcsolata belterületen - B IV. b. C. • az 56. sz. tehermentesítő út déli irányú folytatása - B IV. b. C. Meglévő gyűjtőutak: B V. c. D. - Zrínyi u., Mészáros Lázár u., Holub József u. Bencze Ferenc u. Kapisztrán u. Nyár u. Mátyás kir. u. a vasúton belül, Kadarka u., Parászta u„ Szt. László u., Flórián u., Garay tér, Bezérédj u., Mérey u„ Körösi Cs. S. ti., Ujfalussy I. u„ Zöldkert u„ Bartina u„ Remete u„ Kerekhegy u., Tolnai Lajos u., Babits M. u., Puskás Tivadar u., Munkácsy M. u., Alisca u., Május 1. u., Csatári u., Sárköz u„ Csap u., Otthon u„ Árnyas u., Kecskés F. u., Wesselényi u., ^tövetség u. BV. c. C. - Sport u., Mátyás kir. u. a vasúton kívül, Tervezett gyűjtőutak: B V. c. D. - Felső városi gyűjtőút, Bencze Ferenc utca déli folytatása, Parásztai-Séd melletti új gyűjtőút, Epreskert utca folytatása, Sárvíz utca folytatása, Szilfa körüli terület gyűjtőútjai. Hol legyen az autópálya-kapcsolat? A rendezési tervvel kapcsolatban felmerült annak kérdése, hogy meg kell oldani a város keleti irányú kiilső kapcsolatának rendezését a tervezett M6-os autópályával, amelynek csomópontja lesz a Keselyűsi útvonalán. A Megyei Területfejlesztési Terv szerint az autópálya csomópont a Keselyűsi úton lesz. A következőkben vizsgáljuk ennek a változatnak a következményeit és felvetjük más autópálya-csomópont változatok lehetőségét is. Keselyűsi úti autópálya-kapcsolat Ennek a változatnak a hatására megnövekszik a for^bom a Keselyűsi út vonalában. Ez a forgalom érinKeselyűsi út-Pollack Mihály utca vasúti átjáróval egybekötött csomópontját, ami már a jelenlegi állapotban is túlterhelt. Ezért vált szükségessé a csomópont felülvizsgálata. Több lehetséges változatot megvizsgáltunk. Ezek a változatok a következők: • Keselyűsi út felüljárón való átvezetése • Keselyűsi út aluljáróban való átvezetése 1. A szekszárdi Sédnek a jelenlegi helyen, bújtatóval való átvezetése 2. A szekszárdi Séd elterelése a városközpont irányába 3. A szekszárdi Séd elterelése a városhatár irányába • A Pollack Mihály utca felüljárón való átvezetése • Szintbeli keresztezés megtartása Keselyűsi út felüljárón való átvezetése A felüljárónak a vasút és a Pollack Mihály utcát kell áthidalni. A vasútnál 7 méteres, a közútnál 4,5 méteres űrszelvényt kell biztosítani. Ehhez még hozzájön a felüljáró szerkezeti vastagsága, így a közút felett a felüljáró pályaszintje kb. 6 méter a vasút felett kb. 8 méter. A megengedett maximális lejtése az útnak a felüljárón 5%. A lekerekítő íveket is figyelembe véve a felüljáró a vasút két oldalán 200-200 méter. Ez érinti a Sport utca és a Toldi utca vonalát, ahol a balra kanyarodásokat nem lehetne megadni. Ez csak a Mészáros Lázár utca és a Pollack Mihály utca csomópontjában kialakított visszafordító sávokkal lehetséges. További probléma ezzel a változattal kapcsolatban, hogy a Hunyadi utca vonalán található lakóházak és a szakközépiskola előtt a felüljáró kb. 3 méter magasságban haladna. Ez a Hunyadi utcán a középiskolát és három társasházat érintene. Szintén érintené a felüljáró elvágó hatása az említett 200 m-es szakaszon a Keselyűsi úton található ipartelepek kihajtóit, mert a balra kanyarodások itt is megszűnnének. A felüljáró és a mellette húzódó szervizutak helyigénye következtében a szakközépiskola telkéből mintegy 6 m széles sávot ki kellene sajátítani. Keselyűsi út aluljáróban való átvezetése 1. A szekszárdi Sédnek a jelenlegi helyen, bújtatóval való átvezetése A másik külön szintű átvezetési mód a Keselyűsi út aluljáróban való átvezetése. Az aluljáró esetén csak a közúti űrszelvényt kell biztosítani, ezért rövidebb úton elérhetjük a jelenlegi pályaszintet. A Toldi utcából és a Sport utcából való balra kanyarodás ebben a változatban sem lehetséges. Az aluljáró kialakításának legkényesebb pontja a szekszárdi Séd átvezetése. Az aluljáró keresztül megy a patak jelenlegi medrén ezért szükséges a pataknak valami módon való átvezetése. Az egyik lehetséges változat a patak jelenlegi helyén történő átvezetése. Ez egy ún. bújtatóval lehetséges, ami a patakot az aluljáró alatt átvezeti. Ennek a változatnak az egyik hátránya - ha egyáltalán biztosíthatók a patakmeder megfelelő lejtésviszonyai - a bújtató magas költségvonzata. A műszaki megvalósíthatóság vizsgálatához szükséges azonban pontos hidraulikai méretezés, és geodéziai felmérés amely a mostani munkánál nem áll rendelkezésünkre. Az említett műszaki feltételek hiánya műszakilag meghiúsíthatja a változat megvalósíthatóságát. 2. A szekszárdi Séd elterelése a városközpont irányába Az előző változattól csak annyiban különbözik, hogy a patak nem a jelenlegi helyén lenne átvezetve, hanem attól a városközpont irányába eltolva addig a pontig, ahol már alig kell lebújtatni. Az átvezetés után a patak zárt mederben, az aluljáró melletti szervizutak alatt lenne elvezetve, majd a csomópont alatt térne vissza a jelenlegi medrébe. Az előző változathoz képesti előnye az, hogy a patakot magasabban lehetne átbújtatni az aluljáró alatt, ami a bújtató költségét csökkentené, viszont a patak számára egy új nyomvonalon kellene kialakítani egy zárt medret, aminek újabb költségvonzatai vannak. 3. A szekszárdi Séd elterelése a városhatár irányába Ebben a változatban a patak a buszmegállótól északra új mederbe kerülne. A Pollack Mihály utcát és a vasutat és a Sport utcát keresztezve a sportpályák mellett fordulna déli irányba és az ipari területen keresztül jutna vissza a régi medrébe. Itt szintén zárt mederben kell vezetni a patakot. A Pollack Mihály utca felüljárón való átvezetése Ebben változatba a Pollack Mihály utca lenne külön szintben - hídon - átvezetve. Ez a változat megvalósíthatatlan, mert nem lehet biztosítani a buszmegálló épületei és a vasút épületei között a szükséges keresztmetszeti szélességet. Szintbeli keresztezés megtartása A csomópont kapacitásának növelésére egy másik lehetséges megoldás a jelenlegi csomópont szintbeli bővítése. Ennek módja, hogy a kanyarodó irányokat külön sávban kell elhelyezni. Szükség esetén a meglévő kanyarodó sávok hosszát meg kell növelni. Ennél a megoldásnál a patak további részeit kell lefedni. Ebben az esetben a délkeleti ipari elkerülő utat és a vasút feletti külön szintű átvezetését az M6 autópályával egy időben kellene átadni. Ez a kapcsolat a Damjanich utcai felüljáró déli párjaként működne. A fenti gondolatmenet - miután több fórumon megvitatásra került - meggyőzte a városi döntéshozókat, valamint a Közútkezelő Kht.-t arról, hogy mindenképpen vizsgálni kell más csomóponti elhelyezés lehetőségét is, sőt egyes vélemények szerint teljesen el kell vetni a Keselyűsi úti csomópont gondolatát. Csomópont az 5113. sz. úton Ha további csomópont helyszíneket keresünk, akkor számolni kell azzal, hogy a Keselyűsi úttól északabbra nem telepíthetünk autópálya csomópontot, mert túl közel kerülne az M6-M9 csomóponthoz. Tehát déli irányba lehet keresni a csomópont helyét, aminek az első lehetséges kapcsolata a város úthálózatával az iparterület déli határán elhaladva, a vasutat külön szintben keresztezve, az alsóvárosi temető fölött haladó Alkony utca és a tehermentesítő út csomópontjában van. Ebben az esetben (mint a többi változatban is) Szekszárd északi csomópontja a 6-os úton lenne, ahonnan a város a már most is megfelelő kapacitással kialakított északi bevezetésen keresztül lenne elérhető, és lenne egy keleti csomópont, ahonnan a városközpont déli szélének a magasságában érkeznénk a városba. A hálózati kapcsolatok még ezentúl épülnek majd ki, tehát nincsenek kötöttségeink, sem kapacitás, sem nyomvonal tekintetében. Csomópont a vasút és az M6 autópálya keresztezésénél, Őcsény határában Ez a változat^szerkezetét tekintve az 1. változathoz hasonló, de Őcsény számára közvetlenebb autópálya kapcsolatot biztosít, viszont a Szekszárd déli városrészeiből az autópályán északra indulni kívánók számára kis kerülőt jelent. A mérlegelésnél figyelembe kell venni, hogy a dél felé való tolás (már az 1. változatnál is) minden esetben csökkenti a keleti csomópontot igénybevevők számát, és növeli az északiét. Ez pedig némileg növeli a Belvárosból és a Felsővárosból is az északi autópálya csomópontot igénybevevők számarányát. Összegzés A következő gondolatsoron keresztül jutottunk el a javaslatunkhoz: • a jelenlegi tervek szerint a Keselyűsi úton lenne az M6 autópálya csomópontja, • a Keselyűsi úton építendő felüljáró megoldja az érintett csomópont kapacitásproblémáját, viszont beönti a forgalmat az egyébként csillapítani szándékozott városközpontba, ezért a legkevésbé javasolható ez a változat, • az előbbiekből logikusan következnek az olyan változatok, amelyek szerint ne a Keselyűsi úton, hanem attól délre legyen a szekszárdi keleti csomópont, • ezt a megoldást tartalmazza az 1. és 2. helyszínrajzi kialakítás, amelyek közül - a szekszárdi forgalom északi orientációját figyelembe véve - előnyösebb az 5113. sz. úton lévő csomópont, mint a vasút melletti, mert á Belvárosból és a Felsővárosból valamivel több közlekedő fogja használni a csomópontot. 2.2 Vasúti hálózat Szekszárd a Rétszilas-bátaszéki egyvágányú, nem villamosított B1 kategóriájú egyéb fővonal mellett