Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MELLÉKLET 2004. FEBRUÁR 22. ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. 1.1. Közlekedési területek A tervezett úthálózat: • a meglévő főúthálózattal kialakítja a tervezett - M6 és M9 gyorsforgalmi utak csomópontjából kiágazó, városba vezető útvonalak új rendszerét. • Az 56-os főút kiváltását - a keleti tehermentesítő út DK-i ipari körút - úgy oldja meg, hogy az elkerülje a város központi területeit. • A belső közúthálózat fejlesztésével csökkenti a városrészek közúti forgalomterhelését. • Javaslatot ad a meglévő hálózat korrekciójára és kiegészítésére. • Kiegészíti az úthálózatot a hegyvidéki területen, illetve külterületen. • Visszaépíti a Rákóczi és a Széchenyi utca városközponti szakaszát („gyalogosbarát utca"). Tervezett autópályák (autóutak): • M6-os Budapest-DunaújvárosSzekszárd-Pécs • M9-es Szeged-Szekszárd-Kaposvár-Sopron Meglévő és tervezett főútvonalak (főforgalmi utak): • 6 sz. Budapest-Dunaújváros-Szekszárd-Pécs-Barcs I. rendű főút • 63 sz. Szekszárd-Székesfehérvár II. rendű főút • 65 sz. Szekszárd-Tamási-Siófok II. rendű főút • 56 sz. Szekszárd-Mohács II. rendű főút • 56-os utat tehermentesítő út II. rendű főút Meglévő és tervezett forgalmi utak: • 5112 sz. Dunaszentgyörgy-Szek szárd összekötő út • 5113 sz. Szekszárd-Decs-Várdomb összekötő út • 5114 sz. Őcsény-Szekszárd-Szőlőhegy összekötő út • 51369 sz. Keselyűsi bekötő út A fenti közúthálózatra tett javaslat lehetővé teszi a „forgalomcsillapított" belvárosi közlekedés kialakítását. A terv szerint ki kell alakítani a kerékpár közlekedés hálózatát az alábbi nyomvonalakon: • É-D-i kerékpáros útvonalak: • 56-os út-Rákóczi u.-Széchenyi u.-Béri Balogh Ádám utca • Keleti tehermentesítő út • Palánki út • Kelet-nyugati kerékpáros útvonalak • Mártírok tere • Sió déli töltése-Csörge tó 1.2. Közművek • A terv előírja, hogy a települési terület fejlesztésével párhuzamosan megoldandó - közműellátottság hiánypótlását követően a biztonságos közműellátás. Csak olyan fejlesztési területet jelöl ki, melynek infrastrukturális ellátása nem kíván irreális hálózatfejlesztést. • A terv figyelembe veszi a területfelhasználást korlátozó közműhálózatokat és létesítményeket (pl. vízmű, vízmű kutak, regionális energia vezetékek). • A terv jelöli a Lőtéri vízbázis A és B hidrogeológiai védőteriiletét • A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen vagy a szorgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. • A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére a távlatban lehetőség szerint zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre szánt területeken. (A beépített, illetve beépítésre szánt területen a meglévő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.) A nyílt árkos csapadékvízelvezetés a külterületen, illetve a beépítésre nem szánt területen tartható fenn hosszabb távon. • A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken az új (120 kV ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint a közvilágítási) villamos energia ellátási és vezetékes hírközlési hálózat kiépítése és a meglévő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósítandó meg. Az új villamos energia ellátási és hírközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. (A beépítésre nem szánt területeken a földfeletti vezetés fennmaradhat a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.) 2. Zöldterület A terület-felhasználási egységbe az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert) tartozik. A terv törekszik a zöldfelületek összefüggő rendszerének kialakítására, ezen belül a városi szintű közparkok növelésére. 3. Erdőterület A védelmi rendeltetésű erdőterületek • A területegység elsősorban környezet és természetvédelmi célokat szolgál. • A területegységen belül épület nem helyezhető el. • A terv jelentős véderdő - fejlesztést javasol, elsősorban a tervezett autópályák és a gazdasági területek mentén, valamint a települési terület határán. Az egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek • A területegység elsősorban közcélú rekreációs és turisztikai célokat szolgál. • A terv megtartja a kialakult funkciójú erdőterületeket. Ezen túlmenően javasolja a Palánki-sziget és Csörge-tó környékén kialakítandó rekreációs terület részeként kialakításra kerülő erdőterület - parkerdő jellegű - turisztikai rendeltetésű kialakítását. A gazdasági rendeltetésű erdőterületek • A területegység elsősorban gazdasági célokat szolgál. • A terv célja a kialakult erdőterületek megtartása, területüket jelentős mértékben nem növeli. 4. Mezőgazdasági terület A területegység a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá a mezőgazdasági hasznosítás célját szolgáló terület. Kertes mezőgazdasági terület • A területegység a volt zártkerteket és zártkert jellegű kert - gyümölcsös területeket foglalja magába. Szőlőterületek • A területegység a szőlőművelés, borkészítés, továbbá azok hasznosítási céljait szolgáló terület. • A terv lehatárolja és megtartja, tájhasználat szempontjából védelemre és idegenforgalmi hasznosításra javasolja (tervezett borutak) az intenzív művelésű szőlőterületeket. • terv a lakóterületekhez csatlakozó szőlőterületek közül - a lakossági igények alapján - lakóterületté alakítja a településszerkezeti terven jelölt területeket. Általános mezőgazdasági terület • A területegység elsősorban a szántó, rét, legelő területeket foglalja magába. • A terv lehatárolja az intenzív szántóművelés területeit, a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen területeket pedig elsősorban védelmi célú erdőtelepítésre jelöli ki. • A terv beépítés-mentesen megtartja és tájhasználat szempontjából védelemre javasolja a Sió valamint a Völgységi patak menti területeket. 5. Vízgazdálkodási területek • A folyóvizek (állandó és időszakos vízfolyások) medre és partja. • A természetes (holtágak) és mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított medrei. • A közcélú nyílt csatornák medre és partja. • A vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) területei. • A területen belül csak az OTÉK 30. §. (2) bek. Szerinti építmények helyezhetők el. 6. TAJ- ES TERMÉSZETVÉDELEM A vizsgálatot helyszíni bejárások, korábban készült szakanyagok, szakirodalmi adatgyűjtés és a helyi, városi szerepvállalókkal történő egyeztetések előzték meg. A terv célkitűzése: • A történelmi tájhasználat megőrzése, helyreállítása. • Az ökológiai hálózat övezetében természetközeli területhasználat, az értékek védelme, megőrzése. • A rekreációs területek növelése. • Komplex tájrehabilitáció végzése a degradált területeken, tájba illesztés. • Egységes zöldfelületi rendszer kialakítása. A szerkezeti terv táj- és természetvédelmi része a következőket tartalmazza: • Országos jelentőségű természetvédelmi terület, Nemzeti Park, melyet a Duna-Dráva Nema^ Park létesítéséről szóló 7/lí^P KTM rendelet határoz meg. • Az ökológiai hálózat övezete, melyet az országos területrendezésről szóló 2003. évi XXVI. tv. ír elő: - Országos jelentőségű természetvédelmi terület a tervezett „Szekszárd-Geresdi-dombság Tájvédelmi Körzet". - Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a „Sötétvölgyi erdő", mely a tervezett tájvédelmi körzetnek része. - Helyi jelentőségű természeti érték „Béri Balogh Ádám fája". - Természeti területeket, a természet védelme alatt álló területeket kapcsolja össze az ökológiai folyosó. Az ökológiai szigetek és folyosók rendszere az ökológiai hálózat. • Tájérték a történelmileg kialakult, természetkímélő teriil^^ használat, fejlesztés, mely soi^B a táj jellege, esztétikai, természe ti értékei, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megőrzése megmaradt. - Borvidék határa - Tájképvédelmi övezet A szerkezeti terv táj- és természetvédelmi vonatkozású javaslata: • Területhasználat és művelésiágváltás - Az erdők közé ékelődött szántók erdőgazdálkodási területekké jelölése - Vízfolyások menti szántók gyep művelési ágba sorolása - Védett és természeti területen az erdők elsődleges rendeltetése védelmi - A rekreációra alkalmas - Csörge-tó, Palánki-sziget, Bárányfok - erdőterületein az elsődleges rendeltetés turisztikai-oktatási • A degradált területek, tájba nem illő létesítmények rendezése a komplex tájrehabilitációt igénylő területek, értékek övezetében ke-