Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

SZEKSZÁRDI 2004. FEBRUÁR 22. VASÁRNAP MELLÉKLET S 2. A városközpont területén belül (1. városszerkezeti egység) a terv célja elsősorban a regionális és térségi ellátás intézményeinek területi és minőségi fejlesztése. Lakásépítés vonatkozásában elsődleges cél az életminőség, a komfortosság javítása. 3. A terv az alábbi térségekben javasolja a beépítésre szánt területek bővítését. Lakóterület céljára: • a Szőlőhegyi területek irányában a közművesíthetőség, a földtani viszonyok és a tájképvédelem maximális figyelembevétele mellett • a Szilfa körül városrészben Gazdasági terület céljára: • a Palánki városrészben a 6-os út és az M9 autóút, valamint a tervezett kikötő térségében • a Miklósváros területén • a keleti kialakult iparterülethez csatlakozóan • a Szilfa körül városrészben az •

56-os út eleti oldalán iíilőterület céljára • a Sió mentén (vízisport telep és Bárányfok) • a Csörge-tó mellett A központi belterülettől távolabb eső, jelenleg is beépítésre szánt területek a távlatban is elsődlegesen gazdasági célokat szolgálnak, ahol a kialakult szolgálati lakások megtartandök. Ide tartoznak: József-puszta, Kendergyár, Ózsákpuszta és Keselyűs. E területen szorgalmazni kell mind az üzemi, mind a lakóterületek jelenlegi minőségének, a működés feltételeinek, a közművesítettségi szintnek a javítását. 4. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 1. A településszerkezeti terv lehatárolja a OTÉK szerinti teríilet-felJysználási egységeket, megkülönböztetve ezen belül a jelentős, öszszefüggő fejlesztési területeket is. 2. A lakóterületek • A lakóterületek lehatárolásánál a terv elsősorban a belterületi - jelenleg hasznosítatlan, lakóterület kialakítására alkalmas - földrészek igénybevételére törekszik. • A településszerkezeti terv lehatárolja a nagyvárosias, a kisvárosias, a kertvárosias és a falusias lakóterületi egységeket. 2.1. Nagyvárosias lakóterületi egységek A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m építménymagasságot meghaladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület-felhasználási egység. Új építési akcióterületet nem jelöl ki a terv a fenti területegységen belül. Fokozatos lakótelepi rehabilitációt kell előirányozni a városközpont, Bottyán-hegy és Baktai városrész területén, melyet komplexen kell értelmezni. A lakóépületek műszaki felújítása mellett • a kialakult közterületek újraértékelésével (új telekviszonyok létrehozása) • a lakóépületek környezetének alakításával • parkoló és garázs kialakítási lehetőségével • az úszótelkek és zöldterületek arányainak felülvizsgálatával • kialakított új építési telkek beépítésének szabályozásával egyaránt foglalkozni kell. 2.2. Kisvárosias lakóterületi egységek A terület jellemzően közepes laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m építménymagasságot nem meghaladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület-felhasználási egység. A terv új - kisvárosias - lakóterületet nem alakít ki, ugyanakkor előirányozza az 56-os út mindkét oldalán kialakult családi házas területek „kisvárosiassá" válását. 2.3. Kertvárosias lakóterületi egységek A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m építménymagasságot nem meghaladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület-felhasználási egység. A terv szerint új - kertvárosias lakóterület alakítható ki az alábbi területeken: • a Hosszúvölgy - Bottyán-hegy Miklósváros - Bakta és Szőlőhegy városrészekben, a meglévő nagytelkes területek „besűrítésével", illetve a - lakossági igény figyelembevétele alapján - a belterületnek a Szőlőhegy irányába történő bővítésével. • a Szilfa körül városrész területén új lakótelkek kialakításával 2.4. Falusias lakóterületi egységek A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, 4,5 m építménymagasságot nem meghaladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység. A terv új - falusias - lakóterületet nem alakít ki, e területbe sorolja. • Az ipari területen meglévő lakóterületeket • A Palánki lakóterületet • A Keselyűsi lakóterületet 3. Vegyes területek A településszerkezeti terv lehatárolja a lakó-, intézményfunkciót befogadó „településközpont vegyes", valamint az elsősorban a városi, illetve regionális szintű intézmények számára fenntartandó „központi vegyes" területeket. 3.1. Településközpont vegyes terület: A területegység jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési (városszerkezeti egység) szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, melyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A lakóterületek fejlesztésével párhuzamosan az alább felsorolt területeken olyan - új intézmények kialakítására alkalmas - területeket jelöl ki a terv, ahol egyrészt a városközpontból kiszoruló városi jelentőségű intézmények, másrészt a városrész ellátását biztosító körzeti (alapfokú) intézmények helyezhetők el. • A terv e terület-felhasználási kategóriába sorolta a városközpont térségét, valamint a már kialakult, elsősorban alapfokú ellátást szolgáló területegységeket. • Új területként jelöli a terv a Csatári-torok-Alsóvárosi temető térségében tervezett déli alközpont területét, ahol lakásépítés mellett a kereskedelem, szolgáltatás, pihenés, rekreáció létesítményeinek elhelyezése javasolt. 3.2. Központi vegyes terület: A területegység jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban a központi igazgatási, egészségügyi, oktatási épületek elhelyezésére szolgál. A területegységbe tartozó jelentősebb létesítmények: • Megyei Kórház és kiszolgáló területe, • PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, • Pollack Mezőgazdasági Szakközépiskola és térsége 4. Gazdasági teriiletek A területegység elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági terület lehet: kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület. Az új ipari és szolgáltató jellegű gazdasági területeket fejlett technológiákat befogadó ipari parkokként, illetve logisztikai központokként kell kialakítani, ahol különös gondot kell fordítani a környezet rendezettségére, az üzemi telephelyek zöldbe ágyazottságára. A város - védelmet igénylő - terület-felhasználási egységein belül, vagy azzal határosan nem helyezhető el olyan új ipari létesítmény, mely a környezetét erősen terheli, vagy jelentős védőtávolságot igényei. A korábban összefüggő gazdasági területek fokozatos rehabilitációja, minőségük javítása sürgető feladat. A terv az alábbi új - kereskedelmi, szolgáltató jellegű és/vagy ipari jellegű - gazdasági területeket határolja le: • a 6-os számú út és M9-es számú út csatlakozásának térsége, • a tervezett Sió kikötő térsége, • a Miklósváros kialakult gazdasági terület bővítése, • a vízműkutak melletti volt honvédségi terület, • a Tartsay V. utca délkeleti oldala, • az 56-os számú út keleti oldala. Fentieken túl a terv törekszik a (volt) majorok, mezőgazdasági üzemek (újra)hasznosítására, környezetük rendezésére. 5. Üdülőterület A településszerkezeti terv üdülőházas területet jelöl ki a Csörge-tó és Bárányfok melletti beépítetlen területen. A területegységen belül olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, melyek kialakításuk, méretük, felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján hosszabb üdülési célú tartózkodásra alkalmasak. 6. Különleges területek 6.1. Intézményi jellegű különleges területek: A területen csak a terven megjelölt funkciójú intézmények és azok rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. A terv megkülönbözteti a jelentős zöldfelületet igénylő intézményi jellegű területeket és bővítési lehetőségeiket. Ezek: • temetők (Felső- és Alsóvárosi temetők meglévő és bővítési területe, Szőlőhegyi temető), • sportterületek (Keselyűsi úti és Pollack M. utcai sportterület, tervezett vízisporttelep), • a meglévő és tervezett strand terület. 6.2. Területigényes közműterületek: A terület csak a terven megnevezett közműellátási célokra vehető igénybe. A hulladék elhelyezésére szolgáló terület: • a területen csak a hulladékok elhelyezésére szolgáló telephelyek, építmények és kapcsolódó építmények létesíthetők, • a terv lehatárolja a meglévő hulladéklerakó területet a környezete által determinált, maximálisan kialakítható védőtávolságával együtt (500 m), • hosszú távon a hulladéktároló megszüntetendő, a megnyugtató megoldást a regionális hulladéktároló kialakítása jelenti. 6.3. Bányászati terület: A területen csak a bányászati tevékenységgel kapcsolatos építmények helyezhetők el. 5. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 1. Közlekedési és közműteriilet A településszerkezeti terv egyrészt a külső térszerkezeti változásokhoz, másrészt a belső követelményekhez igazítva alakítja a meglévő városszerkezetet. A területegység az országos és helyi közutak, kerékpárutak, parkolók, járdák és gyalogutak, mind-