Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP MELLÉKLET 2004. FEBRUÁR 22. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ALAPELVEK Az embert tudata, tudatossága különbözteti meg a többi élőlénytől. A tudatosság azt jelenti, hogy nem csak a múltjában szerzett tapasztalatokra emlékszik, hanem az elkövetkező, jövőbeli cselekedeteit is végig tudja gondolni, tervezni tud. A legfontosabb emberi tulajdonság, a tudatosság azt jelenti, hogy képesek vagyunk elszakadni a pillanatnyi valóságtól, és mást, számunkra kedvezőbbet, jobbat akarunk. Képesek vagyunk elképzelni ezt a jobbat, s végiggondoljuk, hogy ennek érdekében mit kell tennünk: tervezünk. A tervezés képessége az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonság. Az egyes emberek azonban különböző közösségben élnek. Emberségünknek ez ugyanúgy része, mint a tudatosság. Ahogyan mi magunk, saját egyéni életünkben tervezünk, a különböző szintű közösségek is megtervezik saját jövőjüket. Ez a társadalmi tervezés. A közösségek azonban többszintűek, a kultúra, az érdekviszonyok viszonylagos azonossága mentén beszélhetünk nemzeti és települési közösségekről, és még a települési közösség sem tekinthető homogénnek, ezért az elhatározásokat más közösségi szintekkel, és a településen belül is az egyes csoportokkal, azok képviseletével is egyeztetni kell. fgy a közösségi tervezés már írásos, térképi stb. rögzítést is követel. Csak ezekkel az információhordozókkal tudhatjuk az adott tervet az érintettekkel megismertetni. A társadalmi tervezésnek, így a településfejlesztés és -rendezés tervezésének is egyik legfőbb funkciója, hogy összehangolja, a kitűzött célok teljesülése felé kanalizálja a fejlesztés nagyszámú résztvevőjének gondolkodását és cselekvéseit. Ez akkor biztosítható, ha a terv a szereplők közötti konszenzust tartalmazza, ha megegyezés van a terv céljaiban. A szükséges megegyezést csak egy türelmes és hosszadalmas, megalapozott racionális érvrendszerrel építkező egyeztetés biztosíthatja, melyhez folyamatos párbeszéd, egyeztetések sorozata szükséges. A tervezés során tehát egy állandó és kényes egyensúlyozás folyik a különböző csoportérdekek, valamint a közérdek és a magánérdek között. Ezt a problémát a képviseleti demokrácia intézményrendszere hidalja át, melynek keretében a választott közszereplők képviselik az őket megválasztó csoport érdekeit. Ez azonban nem helyettesítheti teljes körűen az érdekeltekkel, a csoport- és magánérdekekkel való közvetlen egyeztetéseket. • A várostervezésnek a közérdeket kell szolgálnia, ami nem mindig egyértelmű, de soha nem lehet lebecsülni a jelentőségét. • A várostervezésben a párbeszédet a méltányosságnak, az igazságosságnak, a társadalmi és környezeti kérdések iránti érzékenységnek kell áthatnia. • A város legyen mindenkié. Fontos, hogy minden csoport képes legyen szükségleteinek és törekvéseinek megfogalmazására, és egyben ismerje cselekvési terének határait is. Az állampolgárok valódi részvételét a tervezési folyamatban a képviseleti demokrácia rendszere mellett a közvetlen részvétellel kell erősíteni. • A város a társadalmi élet ideális helyszíne. A városi környezetnek segítenie kell az emberi kapcsolatok létrehozását. • A városok karakterének megőrzésére kell törekedni. • A fenntartható fejlődés elvét kell érvényre juttatni. A fejlődés irányításakor a város egészét egy ökoszisztémákén! kell kezelni, úgy kell felfogni, mint egy szolgáltató termelőegységet, amelynek nyersanyagigénye van és terméket állít elő. 2.2. Koncepció, a településfejlesztés kiemelt célterületei 1. Környezetfenntartás és -fejlesztés stratégiája • Csak a tiszta, egészséges településkörnyezet lehet vonzó a város polgárai, a potenciális beruházók, valamint az idegenforgalom fejlesztése számára. 2. A város humánerőforrás fejlesztése • A humán erőforrás fejlesztésénél a városban is erősíteni kell a tudástőke növelését, valamint az információ szerepét, ahol helyi szinten a fejlesztési koncepciónál az Európai Unió információs rendszerébe történő bekapcsolódás segítését kell kiemelten kezelni. • Különösen fontos a városban az emberi erőforrás-politika terén az érdekelt és érintett szervezetek együttműködésének fejlesztése, hiszen a munkaerőpiac működése, az elhelyezkedési esélyek növelése, tanácsadás a munkaerőpiaci szereplők irányába, a hátrányos helyzetűek számára munkaalkalom teremtése és az elhelyezkedési esélyek növelése közös cél lehet. 3. A város gazdaságának fejlődési adottságai és fejlesztési lehetőségei • Továbbra is a legnagyobb belső potenciált a hagyományait őrző polgárváros iskolázott, életmódjában, életvitelében polgárosodott népessége adja, a továbbélő civil társadalmi tradíciókkal. Ez a jövő gazdasága - a tudásalapú gazdaság - számára ma talán még fontosabb erőforrás, mint volt tíz éve. • A város gazdaságfejlesztésének az állandó koncepcionális eleme a sokrétű, egyenként nem meghatározó erejű elemek együttes fejlesztésének szükségessége. 4. A közlekedésfejlesztés kedvező hatásaira való felkészülés • A szekszárdi híd és a bekötőutak területi gazdasági hatásai, térdimenziója, a Duna által elválasztott országrészek összekötése és kisebb térségek feltárása. • A közúthálózat fejlesztése: M6, MS6, M9. • Az őcsényi repülőtér fejlesztése. 5. Az idegenforgalom fejlesztése • A borturizmus, ökoturizmus, kulturális turizmus és ifjúsági turizmus fejlesztése. 6. Javaslatok az üzleti szolgáltatások fejlesztésére • A feldolgozóipar és az üzleti szolgáltatások együttes fejlesztése. 7. A várospolitika további demokratizálása • A részönkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat intézményeinek fejlesztése. • A helyi társadalom szervezettségének növelése. 2. NÉPESSÉGPROGNÓZIS, NÉPESSÉGMEGTARTÁS 1. A lakónépességszám alakulási^^ A népességszám stagnálásában lentős szerepe lehet a tervezett autópályáknak (M9, M6, M56). Elemzések szerint az autópályák 25 kmes körzetben, megfelelő munkahelyteremtő beruházások telepítése esetén akár 20-40%-kal is képesek növelni a laksűrűséget. A fentiek alapján Szekszárd népességszámában a KSH adatai'szerint drasztikus - 2020-ra 31 855 fő csökkenés nem várható. Ennek prognosztizált mértéke cca. 1 500 fő. Hosszú távon - az autópályák, a már meglévő és fejleszthető munkahelyi területek, a sokszínű lakóterületek alapján - 34-35 ezer főre becsülhető a város népességszáma. 2. A népességmegtartás eszközei A fent leírtakon túl - a népességmegtartás érdekében - törekedni kell arra, hogy az egyes városrészek között, valamint a kistérsége^, belül csökkenek a környezetmir^^ séggel összefüggő ellátottsági ^r komfortosság különbségek. Ennek érdekében: • Javítani kell a lakásellátottság színvonalát, bővíteni kell a választékát. • Elő kell irányozni a lakótelepek és régebbi városrészek rehabilitációját. • Teljessé kell tenni a közműellátottságot mind a városban, mind a kistérségen belül. • Javítani kell a közút- és közmű, hálózat szerkezetén. • Ösztönözni kell a mainál egyenletesebb intézményellátottságot. Biztosítani kell az ehhez szükséges tartalék területeket. 3. A BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BŐVÍTÉSI IRÁNYAI l.A központi belterületen (1-12. városszerkezeti egységek) belül a terv elsősorban a beépítetlen területek igényes hasznosítására törekszik. IMiftW