Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-11-21 / 37. szám

SZEKSZÁRDI á­TASÁRNAP 2004. NOVEMBER 21. Olyanok vagyunk, mint a spanyoloknál a bikaviadal... EU-s változások a „pálinkásoknál"... A bikaviadal tudom magyarázatra szorul, de ezt megadva érthető lesz a párhuzam... Savanya Géza közel két évtizede szeszfőző, elnökségi tagja a Gyümölcspálinka Főzők Országos Szervezetének. Munkája szezonális jellegű, szeptember eleje és május vége között nincs pihenés. Most novembert írunk... Pálinka sokféle gyümölcsből készíthető, egy a fontos, hogy le­gyen gyümölcscukor. Vagyis szé­les a skála: körte, alma, földi­eper, bodzabogyó, borászati melléktermék. - 2004. május elseje fontos dá­tum volt hazánk szá­mára, csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Nem titok, hogy en­nek hozadéka sze­mélyre lebontva ér­dekel bennünket. A szeszfőzőket milyen változások érintik? - Talán leglénye­gesebb a mennyiség korlátozása volt. Az eddigi előírások úgy rendelkeztek, hogy személyenként 100 liter volt főzethető, ez most - 50 fokos párlat esetén - 86 literre csökkent, háztartásonként. Egyébként ez egy már „magyarí­tott" szabály, hiszen az eredeti tervek szerint 50 liter, 86 fokos pálinka vált volna főzhetővé. Is­merve a magyar ízlést, ennek nem sok értelme lett volna... - A mennyiséget érintő módosí­tás mellett, mi változott még? - A következő változtatás leg­inkább a szőlőfeldolgozókat, bo­rászattal foglalkozókat érinti. Őket tulajdonképpen három ka­tegóriába sorolják. Az egyik cso­portot azok képviselik akik 10 hl alatt termelnek, nekik tulajdon­képpen nincsen semmiféle beje­lentési kötelezettségük. Akik e mennyiség felett, de még 500 hl alatt termelnek, nekik a követ­kező lehetőségeik vannak: sző­lőtörköly esetén - ellenőrzés melletti kivonásként - takar­mánykészítés, szerves trágya­ként történő felhasználás, szőlő­mag- és magolajkinyerés, tör­kölypálinka-készítés valamint exportálás az Európai Unió tag­államain kívüli országba. Borseprő esetén: seprőpár­lat-készítés, borkősav vagy más anyag kivonása, exportálás az EÚ tagállamain kívüli ország­ba. A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik 500 hl feletti mennyiséget termelnek, nekik ­a jogszabály szerint - el kell szál­líttatniuk a tönkölyt, seprőt. Térségünkben a kunfehértói Aranykapu Kft. a „célállomás". - Eszközparkbeli fejlesztést igényelnek-e az EU-s előírások? - A bérfőzések­kel foglalkozó üze­mek megfelelnek az előírásoknak és elvárásoknak. De ha valaki kereske­delmi kifőzéssel foglalkozik, akkor a jelen eszközpark fejlesztést igényel. A beruházás anyagi hátterének fedezé­sére viszont nincs megfelelő pá­lyázati lehetőség. Valahol e terü­leten fehér foltot képviselünk, mi pálinkások. Míg a gyümölcs­feldolgozók vagy például a bor­gazdaságok számos pályázati forráshoz jutnak, addig mi csak „mostohagyerekként" állunk a lehetőségek előtt. De, hogy pozitív változásokat is mondjak, a korábban egy év után megújításra kötelezett szár­mazási igazolvány már 15 évig érvényes. De az is örömteli hír, hogy elfogadásra került az az előterjesztés, mely szerint egy­egy családi rendezvényen (pl. la­kodalom) fogyasztható a bérfő­zéssel előállított pálinka. Információk szerint 2010-ig bi­zonyítani kell a szeszfőzdék létjo­gosultságát, különben megszűnhet az ipar. S, hogy mit mondd erre Savanya Géza? - „A magyarok pálinka nélkül olyanok, mint a spanyolok bikavi­adal nélkül!" Savanya Géza Bor- és gyümölcs szeszfőző 7100 Szekszárd, Decs-szőlőhegy 197. Telefon: 74-725-001 Mobil: 30-95-65-627 7171 Sióagárd, Leányvár Telefon: 74-437-058 (x) Három év alatt 854 millió forint - 725 munkanélküli elhelyezése Értékünk az ember, ezzel a mot­tóval rendezték meg azt a konfe­renciát a héten a Művészetek há­zában, ami egy minden korábbinál nagyobb volumenű munkaügyi program Tolna megyei nyitánya volt. * Az Európai Unió támogatásával indított humánerőforrás-fejleszté­si operatív program a célja a mun­kanélküliség kezelése és megelő­zése. Dr. Garzó Lilla, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára nyitó előadásában kifejtette, Magyaror­szág foglalkoztatási helyzete az Unió többi országához viszonyítva nem jó, a foglalkoztatottak aránya alacsony, s bár a munkanélküliség - sajátos okokból - nem annyira magas, de ez is indokolja, hogy az Európai Szociális Alapból szárma­zó támogatás segítségével ezeket a mutatókat jelentősen javítsuk. . Az országos program részleteit Rózsa Judit, a humánerőforrás­fejlesztési operatív program irányí­tó hatóságának főigazgatója ismer­tette. Elmondta, három év alatt 190 milliárd forintot fordítanak több központi programra, pályáza­tokra. Fő cél, hogy a mostani 57 százalékos foglalkoztatási mutató 2008 végére 60 százalékra nőjön. A Nemzeti Fejlesztési Terv megva­lósítása során 100 ezer új munka­helyet kell teremteni. Tolna megyében három év alatt 854 millió forintot használhatnak fel a program során, s ezalatt 725 munkanélkülit, vagy a munkaerő­piacon inaktív ember elhelyezke­déséhez nyújtanak segítséget. Köz­tük vannak azok, akik tartósan munkanélküliek, akik nem tudná­nak újra munkába állni, vagy akár pályakezdő fiatalok, akik megsze­rezték a szaktudást, de nem tudtak elhelyezkedni, s a munkaügyi köz­pont nyilvántartásában sem szere­pelnek. Elsősorban azokat a sze­mélyeket szólítják meg, akiket ed­dig nem sikerült. így a kistelepülé­seken élőket, akik eddig úgy gon­dolták, hogy nem érdemes jelent­kezni, mert nem tudnának úgysem elhelyezkedni, vagy nem tudtak^^ már korábban is biztosított lehet^P ségekről. Szőke István, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhe­lyettese elmondta, négy alprojekt szerepel a megyei programban. Egyik a tranzitfoglalkoztatás, ami a tartósan munkanélkülieket segíti vissza a munka világába, másik a gyeden, gyesen lévő kismamákat segíti ugyanezzel a céllal, a harma­dik a fiatalokat veszi célba, akik, vagy elavult szakmával rendelkez­nek, vagy kevés még a gyakorlatuk, s ezért nem veszi fel őket munkál­tató, s negyedik a képzés, ahol 21 szakirányban hirdettek tanfolya­mokat. A konferencián részt vettek az önkormányzatok, civil szervezetek képviselői, s a munkaügyi központ kirendeltségeinek szakemberei is, hogy a nagyszabású program indjjfe tásában együttműködjenek. ^^ Egy kicsit „MAS-KEP >> EGY KICSIT „MAS-KEP" ­betűzgettük elsős lányommal a Waldorf Estékre invitáló pla­kátot. „Más-kép" - ezúttal a mezőgazdaságról. * Néhány nappal később a Mű­vészetek Házában alig kéttucat­nyian ültük körül Klári nénit ­dr. Mezei Ottónét -, aki korát meghazudtoló frissességgel, de­rűvel és mérhetetlen optimiz­mussal varázsolta elénk sok seb­ből vérző bolygónkat, az ember által újra és újra megtaposott kincsünket: a természetet. Képek sora villant fel: a föld­ből éppen kibújó búza levélké­je, a kalászba szökkent gabona hajladozása, a cséplés fáradsá­gos munkája, a lángnyelvek já­téka a kemencében, a magunk sütötte kenyér az asztalon - és mindenekfelett gyermekeink képe. Gyermekeinké, akik kedvé­ért mindent meg kell tennünk, hogy élhetőbb életet, élhetőbb világot hagyjunk rájuk örökül. Ehhez kaptunk szívhez szóló útravalót Klári nénitől - s az Ígéretet, hogy a beszélgetést rö­videsen folytathatjuk. S addig is várhatjuk a Waldorf Esték következő elő­adását: november 30-án Dr. Szőke Henrik beszél az orvos­lásról „Egy kicsit MÁS-KÉP", a Művészetek Házában 18 órától. Postáné Szabó Orsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom