Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-15 / 4. szám

SZEKSZÁRDI M. w U.UU&HKUI YA§ARN4P 2004. FEBRUÁR 15. G

yermekkori emlékek okán, rendszertani nevük ismeretében is csak madárcseresznye fáknak neveztem őket. Szerettük rágicsálni az érett bogyókat. Kérdés volt, miért kedvelik ezeket a madarak is? A gyerekember kóstolva ismerkedik a világgal, ami telis-tele van kiderítendő titkokkal. Etettek minket együtt a madarakkal ezek a fák. Talán ezért is éltem meg kivégzésként durva megcsonkolásukat. Folytak már a vitázok pengeváltásai, abban szólalt meg a megyei kórház nyugalmazott főkertésze. Kár, hogy az övével rímelő szavakból nem volt több. A valamiben való jártasság mindig az ember javára tud szolgálni. De erről majd később. Mikor a nap viszonylagos csöndjét elkezdték szétdübörögni a fűrészgépek, már azt latolgattam, az idén ugyan mikor jelennek meg ezeken a fákon a télvéget jelentő jégmadarak csapatai. Visszatérő vendégeink voltak ők. Jöttek, pihentek, ettek és huss! Itt hagyták ajándékként a reményt, hogy a télnek vége. Vendégeinkhez is nagyon hozzá tartoztak a madárcseresznyefák, melyek szolgáltak minket, jóllehet a kutya se törődött velük. Ezek védelemben, gondozásban semmit se kaptak jóformán abból, ami élőlényekként kijár a fáknak. Ezzel az utcával köszönt pedig a város a hozzánk érkezőknek és intett búcsút a távozók után. Ők hűsítették hősiesen a nyaranta kemenceforróságú flasztert, fogták, ahogy tudták a forgalom támasztotta port, bűzt, szűrték az idegeket rongáló zajt. Velük a természetközelség vigasza, illúziója raboltatott most el tőlünk. Még a jobb híján itt tanyázó madarak is hajléktalanokká váltak, mert üresek az ablakokba, erkélyekre kirakott téli etetők. Vajon azt gondolják a madarak is, hogy Szekszárdon fának lenni nem életbiztosítás? Sok év sziszifuszi munkája fekszik abban, hogy a megyeszékhely szívében lévő zöldterületek, parkok látványa miatt nem kell már szégyenkeznünk, mert tényleg szép, aminek azzá kellett lassan lennie a folytatólagos pénztelenség ellenére. Hát ezért is megbocsáthatatlan csúfság a barbár fátlanítás. Bizonyosan vannak sokan, akik emlékeznek még pályatársamra. Ordas Ivánra. Neki köszönSzegény, szegény ízéchenyi utcai fák hetjtik, hogy a város büszkesége, a Platánsor él és virul. Csekély értelmű városrendezők amikor járdát építettek itt, lebetonozták a platánok tövét és álmélkodtak azon, hogy a „kitüntető" bánásmód ellenére haldokolni kezdtek a fák. Iván barátunk addig cikkezett, mígnem feltörték a betont és láthattuk a csodát. Vízhez és levegőhöz jutva megéledtek a fák. Iván, Iván kár volt úgy elsietned tőlünk! Lám, nagy szükségünk támadt a tőled szokott, okos védelmező szavakra. Nézd csak, olyan a főutcánk képe, mintha végigszegték volna vaskos keresztekkel. Ezt azzal sem lehet feledtetni, ha petúniás ládákat aggatnak rájuk. Semmivel sem lehet. Azzal meg végképpen nem, hogy három-négy év után ágakat szenvednek ki ezek az öreg fák. Mennyi idő kell a kilombosodáshoz? Ha van, hol van az az okos gondolkodás és cselekvőkészség, ami innen pár száz méterre megfiatalította, újjászülte, gyarapította kórházunk igencsak vén parkját és eljuttatta a védettség rangjáig? A csodatevő kezek most sem pihennek ölbe tetten. Folyamatosan gazdagodik a park a pénztelenségünknek még ebben az időszakában is. És már évek óta gyógyító tényezőként funkcionál, tudják ezt az itt dolgozó férfiak és nők és tudják azok is, akik lábadozó betegként tanulhatnak a parkban bóklászva, szépségébe, csöndjébe elmerülve újra élni. A park a gyógyuló embert szolgálja híven talán még azzal is, hogy rövidesen elkezdődhetnek az ibolyatúrák. A park ősgyepes lankáin ibol^t szőnyeg várja évente a nem ágyhoz kötöttel^® De még azzal is, hogy énekesmadarai körberöpködik kíváncsian a sétálómagnóval útjain muzsikálókat és felelgetnek is kis idő után például a hegedűk finom hangjaira. Legyünk, mert igazán lehetünk nagyon büszkék erre a parkra. Benne már kőbe vésett parancsolat, hogyha kivágsz egyetlen fát, legalább kettőt ültess a helyére! Ha nem ezt teszed, a világ lakhatatlanná válik. y^rülönben attól a lesújtó látványtól, amit í/ most a város főutcája nyújt, meggyőzőA. V désem szerint nemcsak az én szívem szorul össze, diónyira. Igenis, nagyon sokan félünk, hogy nem lesz erejük a vén madárcseresznyefáknak a regenerálódásra. Nehogy már úgy kerüljön bele a várostörténetbe a fák fiatalító szándékú megcsonkolása, hogy „a műtét sikerült, a beteget mégis elveszítettük". Ez bizony menthetetlen lesz. Csomagolhatnak a zseniálisnak vélt akció kiagyalói! László Ibolya Szekszárdi Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából nyílt, egyfordulós versenytárgyalások keretében ÉRTÉKESÍTJÜK az alábbi ingatlanokat: Szekszárd, Perczel M. u. 1-3. ÉTTEREM 243 m

2 Szekszárd, Perczel M. u. 1-3. ÜZLET Szekszárd, Széchenyi u. 62-64. IRODA Szekszárd, Jókai u. 12. RAKTÁR Szekszárd, Csapó D. u. 14. RAKTÁR Az ingatlanokról és a versenytárgyalási részvétel feltételeiről, időpontjáról érdeklődni lehet: Szekszárdi Vagyonkezelő Kft., Szekszárd, Bezerédj u. 2. Telefon: 72/510-422 19 m

2 25 m

2 14 m

2 54 és 28 m

2 A SZEKSZÁRDI VAGYONKEZELŐ KFT. BERBE ADJA • Széchenyi u. 55-57. szám alatti 181 m

2 alapterületű belvárosi utcafronti üzlethelyiségét, • Bezerédj u. 10. szám alatti 256 m

2 alapterületű földszinti ingatlant üzlet, iroda céljára, • Augusz I. u. 1-3. szám alatti Vállalkozók Háza 14-27 m

2 alapterületű irodahelyiségeit, valamint a II. emeleti BÜFÉ helyiségeit. A bérbevétel feltételeiről érdeklődni lehet: Szekszárd, Bezerédj u. 2. Telefon: 74/319-458, 319-468, 510-422 Válassza a minőséget! 2004. évi képzési ajánlatunk: Infovonal: - mérlegképes könyvelő - pénzügyi-számviteli ügyintéző - tb-ügyintéző - minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító - ingatlanközvetítő - társasházkezelő Hamarosan: Regisztrált mérlegképes könyvelők 2004. évi továbbképzése Pakson, Tamásiban, Dombóváron és Szekszárdon! Cégek részére szakképzési alap terhére elszámolható képzéseket, továbbképzéseket szervezünk. Perfekt Rt. Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd, Széchenyi u. 54-58. 06-74-410-185 www.perfekt.hu