Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-10-10 / 31. szám

2004. OKTÓBER 10. ERDEKLI? BEMUTATJUK! entes Imre kőműves vállalkozó úgy fogalma- ra. Éppen ezért javasolta, beszélgessek Nyakas Lászzott, a temetőkben járva azt tapasztalja, lóval, a Panteon Kft. ügyvezetőjével. A nagyon régi egyre több gondot fordítanak elhunyt szeret- ismerettség és a sokakat érintő téma okán mintegy a teink nyugalmas környezetének biztosításá- korábbi beszélgetésünket folytatjuk. Méltóvá tenni az utolsó utat - Három köztemető van a városban. Az újvárosi, az alsóvárosi és a szőlőhegyi. - A három temető mintegy 11 hektárnyi területet foglal el jelenleg. Azért mondom, hogy jelenleg, mert az alsóvárosit hamarosan bővíteni kell. - A nyár elején a temetőgondnoki teendők vállalásáról beszélgettünk, sőt arról is, hogy sok idős ember szeretné, ha a ravatalozó elé padokat helyeznének ki. - Nagyon jól emlékszem. Sorolom a fejleményeket. Létrehoztuk a temetőgond^fciokságot, elkészítettük a fejlesztési tervet, ^^aját karbantartóink elkészítik a padokat, amelyeket jövő tavaszra kihelyezünk. - Gondolom, hamarosan aláírásra kerül a város, mint a temetők tulajdonosa és a három temetkezést bonyolító cég között a köztemetők üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó szerződés. Részletezné? Felszámolni a balesetveszélyes sírokat... - Természetesen. A feladatok ugyancsak széles körűek. Fel kell számolni az élet- és balesetveszélyes síremlékeket, gondoskodni kell a temetői rend betartásáról, fel kell számolni a meg nem váltott, gondozatlan sírokat, biztosítani kell a vízvételi lehetőséget, rendben kell tartani az utakat, s bővíteni az úthálózatot. A gépjárműforgalmat is szabályozni kell, a bozót irtása, új - és a temetőkről szóló törvény szerinti - növények kiültetése, valamint gondozása is feladataink közé tartozik. •- Ajánlatot tettek a lehangoló állapotban vő alsóvárosi ravatalozó és hűtőkamra felújítására, modernizálására. - Az ajánlat megközelíti a 13 millió forintot. A Panteon a finanszírozás ötven százalékát magára vállalja, s a munkálatokat öt év alatt elvégezteti. - E vállalás okát elmagyarázná? - Nagyon nincs mit magyaráznom, egyszerűen a városért ajánlottuk föl... Sokaktól megkaptam már, hogy hasznot húzunk a halottakból. Természetesen mi is megélünk a munkánkból, ahogyan mások. De higgye el, sok mindent megteszünk az ügyért fizetség nélkül is, hiszen mi is szekszárdiak vagyunk. - Műszaki emberként hogyan vált temetkezési vállalkozóvá? - Mondhatom, véletlenül. Mivel feleségem, Nyakasné Mohai Ágnes ismert virágokkal foglalkozó vállalkozó volt, a korábbi temetkezési cég vezetője felajánlotta, bérbe adja koszorúkötészetét azzal a feltétellel, ha a dolgozókat is átvesszük. Ez így is történt, majd négyen - azóta hárman maradtunk - létrehoztuk a Panteont. Engem választottak ügyvezetőnek, s a cég irányításában ma is teljes bizalmat élvezek. Elmondhatom, jók az eredményeink, de a döntésekben mindig kikérem a tulajdonostársaim véleményét. Gondolom, emlékszik az ide vonatkozó „előéletemre", amikor 1986 táján a város családi rendezvények irodájánál hangtechnikusként dolgoztam. - Feleségét már említette, következzenek a gyerekek. Hárman vannak, de úgy tudom, már csak Balázs lakik otthon... - Bizony, múlik az idő. A nagyok kirepültek. Balázs Palánkon közbiztonsági szakos gimnazista. Valóban remek fiú, nagyon jól tanul, mellette sportol: focikapus a Szekszárd; UFC-ben. Ő is nagy állatbarát, ahogyan Ágival mi is. Vannak kutyáink, cicáink, s boldogan kényeztetjük őket. Egyszerűen nem is értem azokat az embereket, akik képesek bántani, megkínozni az állatokat... de ez már nem tartozik a témához, ám képtelen vagyok a felháborító esetek hallatán, olvastán nem feldühödni. Nem overallos, gumicsizmás emberek viszik... - Lehangoló lehet nap mint nap a halállal és a gyászolók szomorúságával találkozni. - Ehhez is hozzá lehet szokni, ahogyan sok más szomorúságot kiváltó munkához. Hozzáteszem, hogy én elsősorban irányítok... - Igaz, mindig is menedzsertípus volt. - Ázt gondolom, igaza van. De nagyon fontos, hogy igazán kiváló munkatársaim vannak. A hölgyek mindannyian olyan empatikus képességekkel rendelkeznek, ami elengedhetetlen a feladatukhoz. Mi szolgáltatunk, s őszintén azon vagyunk, hogy levegyük a terhet a gyászolók válláról, valamint igyekszünk meghitté és méltóvá tenni az elhunytak utolsó földi útját. Ma már alig-alig tűnik föl, sőt természetessé vált, hogy nem gumicsizmás, overallos, esetenként ittas emberek viszik a koporsót, az urnát és a koszorúkat. Elegáns öltönyben, finom mozdulatokkal néma csendben végzik embereink a munkájukat, átérzően megadva a tiszteletet az elhunytnak és a családnak. S őszintén remélem, hogy a felújításra és a modernizálásra készült terveink is megvalósulnak, tehát a ravatalozók és környezetük is méltóvá válik az örökre szóló búcsúhoz. Kérésüket tiszteletben tartjuk - A temetések megrendezésével kapcsolatban találkoztak különleges igényekkel? - Igen, s igyekszünk is teljesíteni azokat. Ezek elsősorban a romákra vonatkoznak. A kisebbségi törvény is kimondja, hogy az etnikai csoportokhoz tartozók vallási és felekezeti szokásait figyelembe kell venni a temetések alkalmával is. Gyakorlatilag a temetőben kifalazott sírokat nem lehet csinálni. Viszont a cigányoknál felfalazzuk a sírhelyet, vagy kérésükre szőnyeggel borítjuk, mert náluk a koporsó nem érintkezhet a földdel. De kérésüket tiszteletben tartva a koporsó végében kis asztalkát helyezünk el, rátesszük az elhunyt kártyáját, kedvenc italát... - Beszéltünk már a családról, most mégis visszakanyarodom. Édesapjáról, Nyakas Istvánról, azaz Pista bácsiról szívesen hallanék. Ót kollégaként mindig nagyon szerettem és tiszteltem. Eveken, évtizedeken át a Népújság sportrovatának a vezetője volt. - Hála Istennek, nagyon jól van, bár sajnos egyedül maradt. Szeptember elsején ünnepeltük a 81. születésnapját. Egészséges, amit jórészt önmagának köszönhet, mert nagyon odafigyel az étkezésekre, a mozgásra. Szellemileg teljesen friss, változatlanul sokat humorizál, viccelődik. Szintén nem szakított az utazás szeretetével, és ahogyan régen, most is sokat fotózik. - Várom a javaslatot. - Beszélgessenek Bozsér Gábor karosszérialakatossal, aki szakmaszeretetét édesapjától örökölte. Ami benne számomra nagyon tiszteletreméltó, az a gyorsasága, pontossága és rugalmassága. V. Horváth Mária