Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-09-05 / 26. szám

SZEKSZÁRDI 0 az-Lnaz.rtKL/i TASARNAP 2004. SZEPTEMBER 5. Hogy a városszélen is rend, tisztaság legyen... Parkjaink, utcáink, játszótereink rendje, sok esetben rendet­lensége és szemetessége állandóan visszatérő téma. Városunk Közgyűlése ugyan rendeletet alkotott e probléma kezelésére, ám minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle az emberek. Bizony ez sok esetben kívánnivalót hagy maga után, pedig a városlakók többsége a virágos, rendezett környezetben érzi jól magát. Maller Béla képviselő ebből a megfontolásból ja­vasolta, hogy 2004. február l.-augusztus 31-ig kísérletképpen egy közterület-felügyelőt állítsanak munkába a Béri Balogh Ádám, az Alisca utca és az Otthon utca környékén. A tapaszta­latokról faggattuk a képviselőt. - A többség pozitívan fo­gadta és értékeli a közterület rendjének, tisztaságának javí­tására irányuló törekvéseket­válaszolta a kép­viselő. - Megér­tették, hogy a rendet rendsze­res ellenőrzéssel, az előírások meg­szegőivel szem­ben határozott fellépéssel lehet biztosítani. Azok, akik mindenfajta korlátozást zsi­gerből elleneznek, esetleg bírságban részesültek, kézzel­lábbal tiltakoznak az őket érintő korlátozásokkal szem­ben. - Melyek a kísérlet tapasztala­tai? - Sajnos a hét hónapig tartó rendszeres ellenőrzés sem ol­dott meg minden problémát, a szo­kásokat nem köny­nyű megváltoztat­ni. Mindent ösz­szevetve eredmé­nyesen zárult, a kutyákat nem en­gedik szabadon, nem riogatják a gyermekeket a játszótereken, megszűnt a közterület jogta­lan igénybevétele, javult a C arkolási fegyelem. Sok eset­en a közterület-felügyelő je­lenléte is elegendő, visszatar­tó erő a szabálytalankodástól. Továbbra sem megoldott a ját­szóterek, parkok rendszeres takarítása. - Milyen tervek vannak, ho­gyan tovább? - A közterület rendjének, tisztaságának biztosítása, az e téren meglévő gondok orvos­lása érdekében két javaslatot terjesztek a közgyűlés elé. Az egyik változat szerint 2005. ja­nuár l-jével a közterület rend­jét a város egész területén, az adott körzet rendjéért felelős­séggel tartozó, kihelyezett közterület-felügyelők ellen­őrizzék. Ez a feladat a rend­szeresített állománnyal meg­oldható, többletkiadást nem jelent. A másik javaslat szerint a parkokat, de főleg a játszó­tereket hetente legalább egy­szer takarítsák, az ott felgyü­lemlett szemetet szállítsák el. - Ezzel feltehetően sok szek­szárdi egyetért... - A fenti javaslataimat a kí­sérletbe bevont választókör­zetek képviselői, Tóthi János és Fajszi Lajos képviselőtár­saim is támogatják, illetve a lakosság részéről több százan aláírásukkal kérik, erősítik meg. Városunk iránti elköte­lezettségünk, képviselői fele­lősségünk azt diktálja, hogy a nehéz anyagi helyzetben is te­remtsük meg a közterület rendben tartásának anyagi és személyi feltételeit. Bízom ab­ban, hogy a Közgyűlés tagjai­nak többsége a fenti gondolj tal azonosulni tud. w Gazdasági kilátások... A Vállalkozói Szalon szeptember 9-én, csütörtökön, 18 órakor tartja következő összejövetelét Szekszárdon, a Mészáros Borházban. Az érdeklődők „Gazdasági kilátások ma Magyarországon" címmel dr. Bod Péter Akos tanszékvezető egyetemi tanár előadását hallgathatják meg. Az est szalon­tagsággal vagy vendégjeggyel látogatható. Az esélyek napján csak némi eséllyel Több mint 2100 sérült ember él Szekszárdon A megyehét rendezői egy tel­jes napot szántak a sérült em­berek számára Esélyek napja címmel. „Hogy a nap minden­kire egyformán süssön" mon­datot választották mottóul. A szakmai programokon ponto­san kiderült, hogy e vágy meg­valósulása felé egyelőre döcög­ve haladunk. * Kedd délelőtt a régi várme­gyeháza aulájába kitelepült az ANTSZ több és a megyei kór­ház több munkatársa, sőt egy új műszerrel érkezett Buda­pestről dr. Illyés Miklós hyper­tonológus, az orvostudomány­ok kandidátusa. Talán az egé­szen új műszer nyújtotta vizs­gálati lehetőség okán az utóbbi helyen várakoztak a legtöb­ben. Itt a vérnyomásméréshez hasonló módszerrel és igen rö­vid idő alatt állapították meg az emberek érrendszerének ál­lapotát, azt, hogy meszesed­nek-e és milyen fokban az ille­tő erei. Ehhez az agyvérzést és infarktust megelőző vizsgálat­hoz egyelőre csak néhány he­lyen lehet hozzájutni, s még nem finanszírozza az egészség­biztosító. Egyébként a Tolna Megyei Kórház kidolgozott egy megelőzést szolgáló szűrő­programot. Ennek megvalósí­tásához az EU-hoz pályáznak forrásért. Siker esetén e prog­ram része lesz az említett mű­szer segítségével az érvizsgálat. Mint azt a szakemberek el­mondták, e műszeres vizsgála­tot ajánlatos lenne mindenki­nek igénybe vennie, ám ki­emelték: a műszer segítségével megelőzhető például az agy­vérzés, ami gyakran olyan ká­rosodással jár, ami kerek­esszékbe kényszeríti a betegek egy részét. Az aulában vérnyomást is mértek, a vércukoreredmé­nyek és a táplálkozási állapot­felmérés alapján diétás taná­csokat kaphattak az érintettek, sőt az allergiás bőrbetegségek­ben szenvedőket is szakember fogadta. Színfoltot jelentett az a kiál­lítás, ami azokból a munkák­ból állt össze, amelyeket a kór­ház palánki rehabilitációs rész­legén ápolt, megváltozott munkaképességű betegek ké­szítettek. Lorenczné Török Mária gyógy-foglalkoztató szakreferens szívesen mutatta meg külön-külön is a rongy­szőnyegeket, a különböző technikával készült virágokat, pelyhes kiscsibéket, az ádáz te­kintetű boszorkányt, a tobo­zokból összeállított, illetve réz­drótból font nagyobb és kisebb kosarakat. Megjegyezte, keve­sen tudják, hogy mindezek ná­luk megvásárolhatóak. A be­folyt összeg nyolcvan százalé­kát visszaforgatják a foglalkoz­tatóba. Dr. Nagy Marianna, az Esélyegyenlőségi Kormányhi­vatal Fogyatékosügyi Koordi­nációs Igazgatóságának veze­tője leszögezte, nagyon hasz­nosnak tartja a példaértékű rendezvényt, különösen azért, mert a szakma, az érdekképvi­seletek, a kormányhivatal és a civilszféra cserél eszmét a pre­vencióról, amin igen sok mú­lik. Szólt arról is, hogy 1999­ben lépett életbe az akadály­mentesítésről szóló törvéj^ ami előírja, hogy a feladató™ „hasraütésszerűen" 2005. ja­nuár elsejéig el kell végezni. Ennek finanszírozását az ön­kormányzatok nem tudják megoldani, ám a törvényhozás erre forrást nem biztosított. Mint azt Nagy doktor megje­gyezte, az országban eddig a középületek akadálymentesí­tése csupán 20-30 százalékban történt meg. A szekszárdi Házi Magdol­na, az Önálló életért alapít­vány ügyvezető alelnöke el­mondta, hogy városunkban va­lamivel több, mint 2100 fogya­tékkal élő lakik, ám ügyeiknek - hasonlóan a megyéhez ­nincs gazdája. Pedig a komplex akadálymentesítésre és más problémák megoldására céltu­datos programot kellene kidol­gozni, s annak tükrében pá­lyázni. V. H. M. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom